2014 szeptember : Kávészünet

A hét könyve

Samuel Beckett: Echo's bones

Samuel Beckett: Echo’s bones

Samuel Beckett 27 éves volt 1933-ban, amikor az „Echo’s Bones” íródott, és 24 éve halott 2014-ben, amikor az elbeszélés először megjelent. A hosszú várakozási idő már önmagában is érdekessé teszi a könyvet, hiszen eddig kiadatlan művel ismerkedhetünk meg. Még érdekesebb az elbeszélés nem-megjelenésének története.

Ma az abszurd dráma egyik legnagyobb alakját, az 1969-es irodalmi Nobel-díjast, a Godot-ra várva és A játszma vége világhírű szerzőjét tiszteljük az ír származású, angolul és franciául is alkotó Beckettben. Ám 1933-ban még egy kezdő, meglehetősen ismeretlen fiatalember küldte el tíz elbeszélésből álló kötetét Charles Prentice-nek, a Chatto & Windus kiadó szerkesztőjének. Prentice jó ízlésű, jó szemű irodalmár volt. Dicsérte a kötetet, ám kicsivel rövidebbnek találta a kelleténél. Meg is írta véleményét Beckettnek, aki egyetértett, és munkához látott, hogy egy újabb történettel egészítse ki a ciklust. Tovább »

Sehonnia – A semmibe tágult ország

Virág Bognár Ágota

Virág Bognár Ágota

Nemrég jelent meg a Napkút Kiadónál Svetlana Velmar-Janković szerb író első magyarul olvasható regénye: a Sehonnia – A semmibe tágult ország. A kötet egyik fordítójával, könyvtárunk munkatársával, Virág Bognár Ágotával a szerzőről, a műről és a fordítás nehézségeiről beszélgettünk.

-Bemutatnád a magyar olvasóknak a szerzőt?

Svetlana Velmar-Janković szerb író, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia tagja 1933. február 1-én született Belgrádban. Az idén, 81 éves korában, április 9-én halt meg szeretett szülővárosában, melyet regényei hősévé tett. Svetlana Velmar Janković írásaiban a szerb polgárság történelemi megpróbáltatásaira fókuszál. Maga is polgári családba született: édesapja, Vladimir Velmar Janković, jogász, író, aki a királyi Jugoszláviában a II. világháború idején oktatásügyi miniszterhelyettes volt a nacionalista politikát folytató Nedić-kormányban. 1944-ben előbb Olaszországba, majd Spanyolországba emigrált. A családja Belgrádban maradt: szerzőnk ekkor 11 éves volt. Édesapját 1969-ben Firenzében látja újra. Édesanyja, Milica Vulović francia nyelvből fordított. Családi hátteréből következően „kissé nehezített pályán” indult el az irodalmi affirmációja. A belgrádi Bölcsészettudományi Kar Francia Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett diplomát. A Književnost folyóirat és a Prosveta Kiadó szerkesztője volt, valamint ő alapította meg a Baština könyvsorozatot. Tovább »

Az OIK 10. Nyílt napja a Nyelvek Európai Napján

Szeptember 26-án, pénteken a Nyelvek Európai Napja keretében idén tizedik alkalommal tartja meg Nyílt Napját az Országos Idegennyelvű Könyvtár.  10 és 22 óra között több koncerttel, előadással és számos meglepetéssel várunk minden kedves érdeklődőt.. Érdemes alaposan átböngészni a kínálatot! A részletes programért kattintson a plakátokra, és látogasson el honlapunkra!

OIK Nap 2014

OIK Nap 2014

Göncz Árpád, a műfordító

Göncz Árpád, a műfordító

Göncz Árpád

2014. október 2-án könyvtárunkban kiállítás nyílik Göncz Árpád, a műfordító címmel. Göncz Árpádról közismert, hogy rendkívül sokoldalú egyéniség, író, forradalmár, politikus, államelnök, családapa. Mi most ebből a gazdag életműből egy szeletet ragadunk csak ki: a műfordításokat. Göncz Árpád saját bevallása szerint a fordítások felől indult el az irodalom felé, és lett íróvá, irodalmi emberré. Göncz Árpád több interjúban is elmondta, hogy a börtönben tanult meg angolul és kezdett el fordítani, majd ez lett a kenyérkereső szakmája. Tovább »

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

23. Shalom al Yisrael! Al-Salam Le Filistani

Miután közel egy hónapig végigjártuk az izraeli zsidó fennhatóságú és a palesztin igazgatás alatt lévő területeken fellelhető legfontosabb emlékhelyeket a Szentföldön, lassan elérkezett a hazautazásunk időpontja. Az utazásunk végére megmaradt egy csomó sékelünk, amit nem akartunk visszaváltani, ezért valami jobb minőségű, drágább szendvicset akartam magammal vinni a repülőtérre vezető többórás útra. Kiválasztottam tehát a legdrágább sonkát Tiberias legnagyobb szupermarketében, és abból vettem 30 dekát a hosszú útra. Ehhez meglepetés ajándékként 3 liter egzotikus gyümölcs nektárt és rostos őszibaracklét adott a bolt ajándékba. A repülőgép indulásáig ezt aztán mind meg kellett ennünk és innunk a következő néhány óra alatt, mivel az új, folyékony robbanóanyagok felfedezése óta folyadékot nem szabad felvinni a repülőgépek fedélzetére. A Szentföldön töltött utolsó napunkon tehát nem kellett se éheznünk, se szomjaznunk.

Tovább »

A hét könyve

Nadine Gordimer: Az őrző

Nadine Gordimer: Az őrző

Nadine Gordimer dél-afrikai írónő 1923. november 20-án született a Johannesburg-közeli Sprins bányavárosban. Gyerekkorának meghatározó élménye az apartheid, a fekete többség fehér kisebbség általi elnyomatása. 14 éves volt, mikor első írása napvilágot látott a johannesburgi Forum folyóirat ifjúsági rovatában, húsz éves korától pedig rendszeresen jelentek meg írásai a helyi lapokban.

Első regénye, az önéletrajzi ihletésű The Lying Days – Hazug napok – 1953-as megjelenése után hamarosan népszerű lett, kiemelkedő alkotásai azonban az 1950-es, 1960-as években születtek. Ekkor írta többek között Az őrző című regényt is, mely Johannesburgba kalauzol.

Itt vásárol farmot Mehring, a dél-afrikai nagyiparos: egyrészt, mert divat, másrészt, hogy itt bonyolítsa tovább nőügyeit De a farm csakhamar főszerepet kap az életében: Mehring úgy érzi, háromszáz holdnál sokkal többet kapott a pénzéért, idilli kapcsolatba került a természettel, a pusztuló értékek őrzőjévé vált. Hitében csak akkor rendül meg, amikor ismeretlen férfi holttestére bukkannak az egyik legelőjén. A kellemetlen esemény felidézi mindazokat a disszonáns hangokat, amelyekre ő eddig oda sem figyelt. Lázas, keserű vitába kezd szeretőjével és tizenéves fiával, akik okkal kételkednek abban, hogy a farm és ez az életforma megőrizhető.

Az őrző izgalmas és sokrétű könyv, társadalmi mondanivalója mellett az is kiderül, hogy illúzió azt képzelni, hogy az ember kivonulhat a „civilizációból” és háborítatlanul, kétségek nélkül, mindennel kibékülve élhet távol a világ zajától.

A Dél-Afrika lelkiismereteként számon tartott Nadine Gordimer munkásságát 1991-ben jutalmazták Nobel-díjjal.

Szerk.: Tálos Irén

Svájci német irodalom

Pro Helvetia Alapítvány

Pro Helvetia Alapítvány

A Pro Helvetia Alapítvány a svájci kulturális élet támogatására, népszerűsítésére hivatott belföldön és külföldön egyaránt. A közelmúltban az alapítvány jóvoltából német nyelvű állományunk a legfrissebb svájci német szépirodalmi művekkel gazdagodott, melyek szerzői közül többen elnyerték a svájci irodalmi díjat. A szerzők közt szerepelnek:  Hermann Burger, Reto Hänny, Vera Schindler-Wunderlich, Urs Allemann, Paul Nizon, Lukas Bärfuss, Ilma Rakusa, Max Frisch, Eleonore Frey, Heinz Helle, Gertrud Leutenegger, Dorothee Elmiger, Kurt Aebli, Martin R. Dean, Urs Mannhart, Verena Stefan.

Pancsosz Alexandra, német nyelvi referens

A hét könyve – Ajándék hangoskönyvek

Ajándék hangoskönyvek

Ajándék hangoskönyvek

A Budapesti Francia Intézet állományából 30 francia szépirodalmi hangoskönyv került könyvtárunk állományába. Klasszikus regények: pl. Balzac, Diderot művei; költemények, mint pl. Louis Aragon művei valamint kortárs művek is megtalálhatók a listán (pl. Olivier Adam: Passer l’hiver) vagy akár a nagy klasszikus háborús regény – Pierre Boulle: Le pont de la rivière Kwaï.

A tételek között szerepelnek olyan művek, melyeket muzeális felvételen hallgathatunk meg magának a szerzőnek az előadásában: ilyen pl. a Les yeux et la mémoire című vers válogatás CD Louis Aragon saját interpretálásában, vagy pl. Jules Romain vígjátéka a M. le Trouhadec saisi par la débauche.

Nyelvtanulóknak és irodalomkedvelőknek bizonyára sok felejthetetlen pillanatot szereznek ezek a hangoskönyvek.

Sáska Krisztina, francia nyelvi referens

210 éve született Eduard Mörike

Eduard Friedrich Mörike

Eduard Friedrich Mörike

Eduard Friedrich Mörike (1804–1875) német költő, író és műfordító, a biedermeier jelentős képviselője születésének 210 éves évfordulójára emlékeztünk szeptember 8-án. A ludwisgsburgi születésű Mörike családja kívánságára teológiával kezdett foglalkozni, tanulmányait 1826-ban fejezte be. Több helyen vikáriusként, később Cleversulzbachban papként tevékenykedett. 39 évesen papi nyugdíjazását kérte, később megnősült. Újságszerkesztőként, irodalomtanárként, udvari tanácsosként is dolgozott. 1852-ben a Tübingeni Egyetem díszdoktori címet adományozott részére. 1871-től Stuttgartban élt.

Könyvtárunkban műveit német és magyar nyelven olvashatjuk.

Pancsosz Alexandra, német nyelvi referens

145 éve született a Bambi szerzője

Félix Salten

Félix Salten

Talán kevesen tudják, hogy a híres gyerekregény, a Bambi szerzője magyar származású volt. Félix Salten 145 éve, 1869. szeptember 6-án született Budapesten Siegmund Salzmann (Salzmann Zsigmond) néven. 3 hetes volt mikor családja Bécsbe költözött. Apja csődbe ment, ezért fiatalon abbahagyta tanulmányait, munkát vállalt, majd ezt kiegészítendő írogatni kezdett. Első publikációja egy vers 1889-ben jelent meg egy irodalmi lapban. Bekerül Bécs fiatal művészeinek, íróinak a körébe, ismeretséget köt Arthur Schnitzlerrel. 1894-ben szerkesztő lesz a Wiener Allgemeinen Zeitungnál, majd 1902-től a Die Zeitnál.

Elismert újságírói, kritikusi munkája mellett színházat alapít, forgatókönyveket ír, könyveket ír és szerkeszt. 1825-34-ig az osztrák PEN Club elnöke. Zsidó származása miatt erről a tisztségéről leváltják, 1936-ban Hitler betiltja könyveit. 1938-ban Zürich-be menekül családjával, és haláláig, 1945-ig ott él. Zürich-ben megismerkedik Thomas Mannal. Az igazi hírnevet és sikert a Bambi hozza meg számára. A mű 1923-ban születik egy Alpokban tett kirándulás élményéből, 1928-ban fordítják le angolra, és 1942-ben kerül megfilmesítésre. Másik érdekesség a származásán kívül, hogy a Bambit Thomas Mann ajánlja megfilmesítésre Walt Disney-nek. 1939-ben megjelenik a Bambi folytatása Bambi gyermekei címmel. A Bambin kívül több állatokról szóló könyvet is írt, és művei alapján másik két Walt Disney produkció is készült.

Csekő Ildikó

Korábban »