2014 július : Kávészünet

A hét könyve

Llorenç Villalonga : Mallorcai udvarház

Llorenç Villalonga: Mallorcai udvarház

Llorenç Villalonga: Mallorcai udvarház vagy A babaszoba

Llorenç Villalonga a XX. századi katalán irodalom egyik legnagyobb klasszikusa, talán csak Mercé Rodoreda előzi meg a rangsorban. A mallorcai író fő műve már megjelent Magyarországon 1982-ben Tomcsányi Zsuzsanna fordításában. A regény most a Katalán Könyvtár sorozat 12. köteteként ismét eljuthat a hazai közönséghez.

A szép kötethez Déri Balázs írt utószót a Mallorcai Faust címmel. Az utalás a régi irodalmi témára – egyébként a könyv első részének címe: Faust hatalmában – annak köszönhető, hogy akárcsak Goethe főhőse, jelképesen a mallorcai arisztokrata is eladja lelkét az ördögnek az örök fiatalságért cserébe: elhagyja feleségét, hogy Párizsba szökjön fiatal unokahúgával. A második rész (Béke Bearnban) két évtizeddel később, az elszegényedett arisztokrata hazatérése után játszódik, és idilli képet fest a sziget 19. századi világáról. Tovább »

A hét könyve

Robert Merle: Utolsó nyár Primerolban

Robert Merle: Utolsó nyár Primerolban

Robert Merle francia író kilencvenöt évet átölelő élete során számtalan remekbe szabott világirodalmi alkotást jegyez szerzőként, azonban több mint fél évszázadon át titokban tartotta legkorábbi írását, az Utolsó nyár Primerolban című könyvet, amely gyermekei adtak ki halála után 2013-ban.

A fiatalember, aki egyetemi tanár és regényíró szeretett volna lenni, kénytelen volt bevonulni. A világháború elvágta terveitől: Merle több csatában harcolt, majd három évet sínylődött német hadifogságban. Ezekről az évekről azonban csak említés szintjén beszélt családtagjainak, így gyermekei számára nagy meglepetés volt, amikor asztalfiókjában megtaláltak az Utolsó nyár Primerolban című mindezidáig kiadatlan kéziratát.

A kis könyvet az Európa Kiadó adta ki, akárcsak a Merle-életművet. A puhakötésű Utolsó nyár Primerolban műfaját tekintve nehezen definiálható mű: se nem regény, se nem novella, a kettő határán mozog. A későbbi nagy író fiatalkori szárnypróbálgatása azonban irodalmi érték, hangulatteremtő írás a humánum elvesztéséről, és szemléletes leírás a nyárról, amely az egész világot megváltoztatja. A boldog múlt megidézése mellett – teljes mértékben igaz történetek inspirálták ­ – párhuzamosan fut egy másik szál, amely a fogolytáborban játszódik, s amelyet a szerző meglehetősen naturalisztikus leírása miatt még olvasni is szívettépő.

Az ember azt hiszi, Primerol nem létezik, éppúgy, mint mindaz a szörnyűség, ami megtörtént a múlt században, sem létezhet. De könyvünk főhőse, Jean Dodéro maga Merle, Louvé a szerző felesége, Edmée, a „Gyermek” pedig az 1936-ban született Elisabeth, a pár gyermeke. A réveteg visszapillantás pedig maga a múlt, a kollektív emlékezet.

Szerk.: Tálos Irén

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

20. A Genezáreti-tó partjánál

A Földközi tenger mellett lévő Haifából egy nagy légkondicionált autóbusszal mentünk át a Genezáreti tó mellett lévő Tibériásba. A tavat a Szentírás Genezáreti-tónak nevezi, de a Galileai-tenger megnevezés is általánosan elterjedt. A jelenleg használt héber nyelvű szövegekben a tó hivatalos neve: Kinneret-tó.

Ahhoz, hogy fel tudjunk szállni a városok között közlekedő távolsági autóbuszra, előbb egy helyi busszal el kellett mennünk a szállodánktól a Central Bus Stationre, tehát a központi buszpályaudvarra. Izraelben a helyi autóbuszokon 6,60 sékel a legolcsóbb menetjegy, amit általában a gépkocsivezetőnél kell megváltani. Így tehát én is odaadtam a sofőrnek a 6,60-at, de ő felfigyelt arra, hogy a buszpályaudvarra megyünk, ezért azt javasolta, hogy mindjárt egészen Tibériásig vegyük meg nála a jegyeket. Ezek ugyanis így sokkal olcsóbbak, a szállodánktól Tibériásig mindössze 24 sékelbe került az utazás. Tovább »

Bertil Nilsson a nyári szünet előtti utolsó irodalmi kávéházban

Bertil Nilsson

Bertil Nilsson

A 16. irodalmi kávéház az Eszperantó PEN-Centrum védnökségével, a FAR szervezésében 2014 június 19 lett lebonyolítva. Eminens vendégünk az Eszperantó PEN-Centrum elnöke, Bertil Nilsson volt Svédországból.

Az első könyv Harry Martinson “Aniaro” című műve volt. Bertil Nilsson megemlítette nem csak az eredeti svéd nyelvű irodalom stílusát, hanem elmagyarázta azt is, hogyan lehet megőrizni azt a fordításkor – ebben az esetben – eszperantó nyelvre. Aztán felolvasott egy kiválasztott részletet a műből. “… a költészet segítségével éljük át a veszélyeket és rizikókat, amelyek az ember jövőjéhez kapcsolódnak. Nagyrészt ez pesszimista látomás”. A művet William Auld és Bertil Nilsson együtt fordították svéd nyelvből eszperantóra. 1979-ben Malmőben lett kiadva a Eldona Societo Esperanto által.

A második bemutatott könyv, ugyanattól a kiadótól származott: “ORM la Ruĝa” Frans G. Bengtssontól. Érdekes mű a “razziáltakról Skaniában, a Harald Bludenta” idejéből”. Tovább »

Adolf Meschendörfer (1877-1963)

Meschendörfer Die Stadt im Osten című regényének 1934-es német kiadása

Meschendörfer Die Stadt im Osten című regényének 1934-es német kiadása

„Másképpen zeng a kút itt, másként fut az idő,
A csodálkozó fiú korán borzongva nő.”
(Erdélyi elégia)

51 évvel ezelőtt halt meg Adolf Meschendörfer.

A Brassóban született író nagy hatással volt a 20. századi erdélyi szász irodalomra. Azt a nézetet vallotta, hogy az erdélyi szászok politikai és gazdasági szerepe a nacionalizmus korában csökken, s csak akkor őrizhetik meg önállóságukat különálló népcsoportként, ha kulturális teljesítményükkel kiemelkednek a kor színvonalából.

Ő volt az első, aki – ettől a gondolattól telve – népéről kritikus szemmel írt, könyveiben társadalmi problémákat járva körbe.

Két regénye, a Leonóra és a Die Stadt im Osten (magyarul Corona címmel jelent meg) fellelhető az OIK gyűjteményében is. Az előbbi kötet borús szerelmi történet. A világcsavargó Dr. Svend és az emancipációra vágyó Leonóra egybefonódó sorsa, amelynek a hátterében kirajzolódik a korabeli Brassó, az irodalmi-művészeti élet, s az Osztrák-Magyar Monarchia századeleji válsága. Míg az utóbbi mű egy erdélyi öregember saját életének visszaemlékezésein keresztül vázolja fel egy egész brassói generáció történetét.

Fritzné Fajth Ágnes

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

19. Az egység vallása

A Szentföldön élő népek életét nagyon megnehezítették és megkeserítették az elmúlt évezredek során a különböző népcsoportok közötti etnikai összeütközések, és a részben ezzel összefüggő vallásháborúk. Vallási vonatkozásban ennek fő oka a kizárólagosság igénye volt abban az értelemben, hogy az ilyen gondolkodásmódú emberek felfogása szerint csak a saját vallásukhoz tartozó hívők üdvözülnek, vagy jutnak be a Paradicsomba, a Mennyországba vagy a Túlvilágba. Szélsőséges esetben, a vallási tolerancia és a vallásszabadság teljes hiányában ez a felfogás akár más emberek megölését is lehetővé teszi, pusztán azon az alapon, hogy azok az emberek más valláshoz tartoznak. (Erre sajnos még a XXI. században is számtalan példa van a világon.)

A XIX. századtól kezdve azonban megjelentek a világ különböző régióiban olyan új vallási mozgalmak is, amelyek már deklaráltan nem hirdetnek kizárólagosságot ebben az értelemben. Az egyik ilyen új vallási mozgalomnak, a bahá’í vallásnak a központja itt található Hajfában, a Karmel hegy oldalán. Baha’u’llah, a bahá’í vallás megalapítója és a bahá’í hit tantételeinek kidolgozója a következőket írta ezzel kapcsolatban: „Ne dicsőítse magát az, aki a saját országát szereti, hanem csak az, aki az egész emberiséget szereti! A Földgolyó csak egy ország és minden ember ennek az országnak az állampolgára.” Tovább »

A hét könyve

Herbjorg Wassmo: Dina vagyok

Herbjorg Wassmo: Dina vagyok

Herbjorg Wassmo: Dina vagyok

Herbjorg Wassmo, norvég írónő regényét ajánlom Önöknek ezen a héten. Műveiből a norvég iskolák irodalom óráin is tanulnak, ami egy kortárs szerző esetében különleges elismerésnek számít.

A 19. században játszódó regény olyan leírásokat, természeti képeket, életképeket tár elénk-többnyire a főhősnő apró lelki rezdüléseinek metaforáiként – amelyektől szárnyra kap az olvasói fantázia! Ezekkel a leírásokkal emelkedik a mű értékes irodalmi színvonalra, miközben a történetben szereplő szélsőséges, szinte melodrámai események és erotikus epizódok néha bulvár ízű ponyvaregény benyomását keltik. De talán ez egy nyári olvasmány esetében nem is baj!

Az egyes fejezetek bibliai idézetekkel kezdődnek, a cselekmény hangsúlyos pontjain pedig „Dina vagyok” kezdetű monológ-foszlányok zökkentenek ki a viharosan hömpölygő cselekményből, hogy aztán újabb váratlan fordulatok borzolják a kedélyünket. Tovább »