2014 május : Kávészünet

Ünnepi zárva tartás / Holiday Hours

Ünnepi zárva tartás / Holiday Hours

Ünnepi zárva tartás / Holiday Hours

Antun Gustav Matoš halálának 100. évfordulójára

Antun Gustav Matoš

Antun Gustav Matoš

„Az utazás a modern civilizáció költészete.”

A. G. Matoš

100 évvel – 1914. március 17-én – ezelőtt hunyt el a modern horvát költészet egyik legnagyobb alakja, Antun Gustav Matoš. 1873. június 13-án született Tovarnikban, gimnáziumba Zágrábban járt. Tanulmányait Bécsben folytatta, állatorvosnak készült, de egy sikertelen vizsga miatt elveszítette ösztöndíját, így távozni kényszerült. Bécsi időszaka alatt jelent meg első írása Moć savijesti (A lelkiismeret hatalma) címmel, amelyet a korszak vezető horvát irodalmi folyóirata, a Vijenac közölt. 1893-ban vonult be katonának, ám egy évvel később dezertált és Belgrádba menekült. Újságíróként, színikritikusként, csellistaként dolgozott. 1899-ben Belgrádból Párizsba ment, s ott is maradt egészen 1904-ig. Ez a Párizsban töltött időszak igen inspirálónak bizonyult Matoš számára. Megismerkedett a francia szimbolisták (Baudelaire, Musset, Mallarmé, Verlaine) költészetével, akik közü talán Baudelaire hatása nyomta rá leginkább bélyegét Matoš munkásságára. 1899-ben jelent meg első kötete Iverje (Forgácsok) címmel, amelyet egy évvel később a Novo iverje (Új forgácsok) követett. Matoš elbeszélései kedvező fogadtatásban részesültek a horvát irodalomkritika részéről. Tovább »

“Fajra Hundo” – Marie-France Conde Rey verses kötete Budapesten

Fajra Hundo

Fajra Hundo

“Fajra Hundo” – Marie-France Conde Rey verses kötete Budapesten

Dr. Nanovfszky György bevezető szavaival kezdődött el a 15. irodalmi kávéház május 15-én az Országos Idegennyelvű Könyvtárban.

Vendégünk az Eszperantó Polgárság Konzulja volt, most mint költőnő és tagja a PEN-nek: saját két nyelvű (Francia/Eszperantó) verseskötetét a “Fajra Hundo”-t mutatta be a több mint húsz jelenlevőnek. A könyvbemutató interjú formájában zajlott le. Az interjút Nanovfszky György készítette.

A költőnő kiválasztott lírai verseket olvasott fel, és megmagyarázta, miért két nyelvű a verseskötet. Marie-France azt is elmondta , hogy egyetlen költemény sem fordítás, hanem eredetileg eszperantó nyelven és francia nyelven lett megírva.

A részt vevők által élénk kérdéssorozat tette még hevesebbé a vitát, költészeten és a olyan versesköteten kívüli témákat is érintve, mint például a feminizmus.

Természetesen maradt idő  a kávé, tea vagy sütemény, édesség elfogyasztására, amelyet Bartek Anna FAR helyettes szervezője hozott magával.

A következő irodalmi kávéház (2014. június 19.) kedves vendége prof. Bertil Nilsson, az Esperanta PEN-Centro elnöke lesz, aki saját legfontosabb szépirodalmi fordításait fogja bemutatni. Tovább »

A hét könyve

Alessandro Baricco: Emmaus

Alessandro Baricco: Emmaus

Alessandro Baricco: Emmaus

“A Könyvfesztiválra megjelent újdonság Alessandro Baricco Emmaus című provokatív regénye, amely sok szempontból tesz fel kérdéseket a katolikus hittel, a világ vallásos nézeteivel kapcsolatban.

Vajon megfér egymás mellett hit és hitetlenség, prűdség és szabadosság, erkölcs és pőre erotika? Vagy ezek mind egymás ellen valók?”

Az 1970-es évek Torinójában játszódó regény négy katolikus fiú és egy szabados, szexualitását nyíltan vállaló lány testi-lelki közösségéről szól. Bobby, Luca, Santo és a névtelenségbe burkolódzó elbeszélő egymás után hódolnak be a szépséges Andre csábításának. Szexuális kapcsolatukat, a korszak morális normáitól való eltávolodásukat titokban kell tartaniuk, így válik e regény a vallás, az erkölcs, a nyílt szexualitás és a prüdéria gazdagon illusztrált történetévé. Az öt torinói fiatal közös dilemmája és közös lázadása egy hitehagyó, bizonytalan és minden tekintetben új szemléletű generáció életét mutatja be. Alessandro Barricco regénye egy korszak attitűdváltását, egy korosztály nehézkes útkeresését követi nyomon.

Szerkesztette: Tálos Irén

A hét könyve

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov: 12 szék

Ilja Ilf – Jevgenyij Petrov: 12 szék

Ilja Ilf – Jevgenyij Petrov: Tizenkét szék

Ez a szórakoztató kalandregény szovjet-orosz szerzőpáros műve, akik eredetileg trilógiát terveztek, ám ebből csak két regény valósult meg: a Tizenkét szék és az Aranyborjú. Mindkettő főhőse Osztap Bender, a „nagy kombinátor”, akit leginkább egy Rejtő–hőshöz lehetne hasonlítani.

A húszas évek szovjet valóságában egy volt arisztokrata, Ippolit Matvejevics a haldokló anyósától tudja meg, hogy brilliánsokat rejtett a szalonbeli tizenkét egyforma szék egyikének kárpitja alá, amikor menekülni kellett. Igen ám, de melyikbe? Elindul a hajsza és a komikus helyzetek sora. Fjodor atya, a gyóntatópap is a székek keresésére indul. A cselekmény egészét átszövik a szovjet korszak szatirikusan fájdalmas életképei, a számtalan helyszín nyomorúságos szereplőgárdája egyszersmind egy társadalomrajz figurái is.

Szürreális közösségeket látunk, mint egy öregek otthona vénasszonyait; egy kisvárost, ahol mindenki fodrász, vagy temetkezési vállalkozó; vagy akár egy ház lakóközösségét, ahol azért kell zenét hallgatni, mert minden áthallatszik a vékony falakon és azért kell vegetariánus filozófia szerint élni, mert – olcsóbb; és még sorolhatnám. Tovább »

Múzeumok Majálisa 2014

Múzeumok Majálisa

Múzeumok Majálisa 2014

Május 17-18-án immár 19. alkalommal gyűlnek össze az ország jobbnál jobb múzeumai a Múzeumkertben, hogy színes és igényes programokkal mutatkozzanak be a közönségnek. Nincs időd minden múzeumra? Most itt a lehetőség! Mindjárt százzal is találkozhatsz egyszerre.

Könyvtárunk negyedik alkalommal lesz jelen a rendezvényen. Nyelvi játékokkal, gyerekprogramokkal, origamival, használt könyvek árusításával, meglepetésekkel várjuk a látogatókat. A népszerű kedvezményes beiratkozásra, hosszabbításra idén is lesz lehetőségük az érdeklődőknek standunknál.

A majálisról, a programokról mindent megtudhat a Múzeumok Majálisa honlapján és a rendezvény Facebook oldalán. Várjuk szeretettel!

350 éves Molière Tartuffe-je

A Tartuffe 1669-es, végleges francia verziójának kiadása

A Tartuffe 1669-es, végleges francia verziójának kiadása

A Tartuffe ou l’Imposteur Molière francia színdarabíró egyik legismertebb vígjátéka, melyet 350 évvel ezelőtt 1664-ben írt. Első bemutatója ugyanebben az évben május 12-én volt Versailles-ban a Les Plaisirs de l’île enchantée elnevezésű ünnepségsorozat keretében.

Kezdetben csak 3 felvonásból állt a mű, majd a végső változatában (1669) már a ma ismert 5 felvonásra bővítette Molière a darabját. Az École des femmes-ban kritizált hagyományos (értsd katolikus) házasság koncepció témája után ebben a darabban a vallásos szenteskedést figurázta ki: Orgon jámborsága nevetséges, míg Tartuffe-é álszent.

Bár a királynak, XIV. Lajosnak tetszett a darab (egyes állítások szerint maga a király rendelte a darabot, hogy így tiltakozzon az anyakirálynő és környezete támadásai ellen, magánélete miatt), az egyház képviselői arra kötelezték a királyt, hogy betiltsa a darabot kiközösítés terhe mellett, mely vonatkozott mind az íróra, a színészekre, a nézőkre illetve mindazokra, akik akár csak elolvasták a darabot. Molière a királyhoz címzett kegyelmi kérvényében azzal vádolta ellenfeleit, hogy nem jámboran kegyesek, hanem veszélyesen álszentek. Azért átdolgozta darabot, hogy kevésbé legyen provokatív. Ennek ellenére az egyház csak 1669-ben adott a királynak teljes szabadságot, hogy a darabot bemutassák a Théatre du Palais-Royal-ban. A mű címe ekkortól Tartuffe ou l’Imposteur.

Természetesen a szerző nem tétlenkedett a Tartuffe körül zajló viták idején sem: ebben az időben születtek a Dom Juan ou le Festin de pierre és a Misantrophe című darabjai.

A kezdeti viszontagságok ellenére a darab máig nagy népszerűségnek örvend: a világ színpadain változatlan sikerrel játszák eredeti vagy modernizált feldolgozásban.

Sáska Gáborné

A hét könyve

Elif Shafak: A város tükrei

Elif Shafak: A város tükrei

Elif Shafak A város tükrei című történelmi kalandregénye a 16. századi Spanyolországba és az Oszmán Birodalomba kalauzolja el az olvasókat.

A könyv műfaja átmenet a regény és a novellafüzér között. A különleges írói technikának köszönhetően mozaikszerű, töredékes, rövid elbeszéléseket, néhány oldalas fejezeteket (másfél, kétoldalnyi is előfordul) olvashatunk, rengeteg a szereplő, aki később esetleg villanásszerűen felbukkan egy másik történetben. Nehéz lenne megmondanunk, valójában ki a főszereplő. A fejezetek gyakran önálló novellaként is megállhatnának, csupán egy-egy közös szereplő vagy helyszín fűzi össze őket.

A történetek szereplői az inkvizíció elől menekülő ibériai zsidók, akiket az Oszmán Birodalom zsidó közösségei fogadtak be. Voltak köztük, akik korábban kikeresztelkedtek, de olyanok is, akik többé nem valamely vallási közösség tagjaként kívánták meghatározni magukat, mert szabadon akartak élni, és arra a kérdésre kerestek választ: Ki vagyok én? Tovább »

100 éve született Romain Gary

A Romain Gary tér Párizsban

A Romain Gary tér Párizsban

Romain Gary 1914. május 8-án született Vilniusban Roman Kacew néven. Litván származású francia író, filmrendező, pilóta, fordító, diplomata.

Több álnéven publikált: a Romain Gary is felvett név. Legismertebb az Émile Ajar, de publikált még Fosco Sinibaldi, Shatan Bogat néven is. Emiatt történhetett meg az, hogy ő az egyetlen író, aki kétszer kapta meg a Goncourt díjat: 1956-ban a Les racines du ciel-ért tüntették ki, majd 1975-ben ismét; ezúttal az Émile Ajar álnéven publikált Előttem az élet-ért (La vie devant soi)- az igazságot a poszthumusz kiadású Vie et mort d’Émile Ajar című regényében leplezte le.

14 éves korában költözött édesanyjával a dél-franciaországi Nizzába. Tanulmányait Aix-en-Provence-ben majd Párizsban végezte. A világháború idején a Francia Légierő-nél szolgált pilótaként. Ebben az időben változtatta meg a nevét is Romain Gary-ra. A háború után diplomataként szolgált: 1952 – New York – az ENSZ francia küldöttségének vezetője; 1956 – Los Angeles-i főkonzul. Ő írta a Leghosszabb nap című amerikai film forgatókönyvét is. Tovább »

Zárva tartás / Library Closed

Zárva tartás / Library Closed

Zárva tartás / Library Closed

Korábban »