2013 január : Kávészünet

Zenei könyvajánló: Kalocsai kertek alatt…: 200 magyar népdal

Kalocsai kertek alatt…: 200 magyar népdal

Magyar zenekultúra népzenénk nélkül elképzelhetetlen. Ezért is örvendetes, hogy már negyedik kiadását éri meg ez a gyűjteményes kötet, amelyet a „Kalocsa Népművészetéért Alapítvány” adott ki.

A kötet első részében Cserey József tanár, népdalgyűjtő gyűjtött csokorba 150 népdalt, és ezt egészítette ki Bencze Károlyné még 50 dallal.A kötet végén részletes betűrendi mutató található, ami a népdalok keresését könnyíti meg.

A Kalocsa környéki népdalok legjava is remekműnek számít, rájuk illik Bartók Béla megállapítása: „Az egyes dallamok a legmagasabb művészi tökéletesség példái. Kis arányaikban épp oly tökéletesek, akár csak a legnagyobb szabású zenei mestermű. Valósággal klasszikus példái annak, miként lehet a lehető legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot a maga frissességében, arányosan, egyszóval a lehető legtökéletesebb módon kifejezni”.

A szerzőről: Cserey József zenetanár, népdalgyűjtő. Kolozsváron született és a Marosvásárhelyen végzett tanítóképző után Jegenyén tanított a háború kitöréséig. A háború után Kalocsán telepedett le. Először Szakmáron tanított, majd behelyezték Kalocsára. Évekig a helyi gimnázium tanára volt. 1950-ben kezdte meg népdalgyűjtő munkáját.

A kiadvány Zeneműtárunkban kölcsönözhető

Gereben Linda

A hét könyve

napmintnap

Terézia Mora: Nap mint nap

Terézia Mora új műve az egzisztenciális idegenség állapotáról szól, egy gyökértelenné vált, szótlan ember pokláról. Főhőse egy kallódó, egyszerre vonzó, különös, rejtelmes és hideg, visszautasító, a titok felfejthetetlen kabátjába burkolózó férfi, aki úgy próbál helyet találni magának a világban, hogy megtanul tíz nyelvet. Ha valaki tíz nyelvet tud, arról azt képzeljük, valami igazán biztos tudás birtokosa.

Pedig a főhős, Abel Nema egyáltalán nem biztos tulajdonosa semminek. A délszláv háború miatt el kell hagynia hazáját, Berlinben talál otthonra vagy mire, inkább talán helyesebb azt mondani, hogy Berlinben húzhatja meg magát. Berlinben vár arra, hogy talán megtalálja őt valami Sorsféle, valami, ami nem valahonnan ellök, hanem valami, ami valamifelé húz. Tovább »

A világ érdekes zenei épületei

Sorozatunkban különleges koncerttermeket, operaházakat és egyéb zenéhez kötődő épületeket mutatunk be: Harpa Reykjavík Concert Hall and Conference Centre – Reykjavík, Izland

Harpa 1.

Harpa Reykjavík Concert Hall and Conference Centre – Reykjavík, Izland

Tervezés: Ólafur Elíasson; Henning Larsen Architects; Batteriið Architects

Nyitás: 2011. május 4.

Az intézmény az első koncertteremnek épült épület Reykjavíkben, az Iceland Symphony Orchestra és a The Ielandic Opera székhelye. A Travel&Leisure magazin 2011 legjobb előadótermének választotta meg, a Gramophone magazin pedig a legnagyszerűbb kortárs koncerttermek közé sorolta. Tovább »

A világ érdekes zenei épületei

Sorozatunkban különleges koncerttermeket, operaházakat és egyéb zenéhez kötődő épületeket mutatunk be. Kezdetnek nem mentünk messzire: íme a budapesti Művészetek Palotája!

MÜPA 1.

Művészetek Palotája (MÜPA) – Budapest

Tervezés: a Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda munkája; felelős tervező: Zoboki Gábor vezető tervező. Nyitás: 2005. március 14.

Három fő egysége: Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Fesztivál Színház, Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum

Az épület 2006-ban elnyerte az építész szakma legrangosabb nemzetközi elismerését, a FIABCI (Nemzetközi Ingatlanszakmai Szövetség) Prix d’Excellence-díját, a nagyközönséget kiszolgáló épületek különleges kategóriájában. Tovább »

A hét könyve

Inma Chacón: Las filipinianas

Inma Chacón: Las filipinianas

Kötetünk szerzője 2011-ben robbant be a spanyol írók élvonalába, amikor Tiempo de arena című történelmi regényével  majdnem elnyerte a rangos Planeta-díjat (a második helyezést jelentő finalista díjat érdemelte ki).

A nagy sikerű mű előzménye a négy évvel korábban megjelent Las filipinianas című kötet volt, amelyben a három főhősnőt már megismerhettük. A regény első harmadában  még a három nővér édesapja áll a történet középpontjában, de – mint a cím is utal rá – a lánytestvérek a hangsúlyos alakok. A gyorsan pergő események során a család átköltözik Toledo vásosából Mallorca szigetére, majd Alexandriába s végül a Fülöp-szigeteki Manilába, ahol a három arisztokrata származású nővér a politikai feszülségekkel terhes időkben – a XIX. század második felének megkövesedett társadalmában – keresi a helyét. Megismerhetjük azokat a  eseményeket, melyek Spanyolország egyik utolsó gyarmatának elszakadását eredményezték, s megtudhatjuk például azt is, milyen szerepet játszottak ebben a történelmi fordulatban a szabadkőműves páholyok. Tovább »

Délkelet-ázsiai utazás

Délkelet-ázsiai utazás

18. Visszatérés Európába

Miután közel négy hét telt el azóta, hogy Délkelet-Ázsia és Kína középső vidékein barangoltam, tudtam, hogy lassan közeledik az Európába való visszautazásom ideje. Összeszámoltam, hogy közel húszezer kilométert tettem meg, illetve fogok megtenni a visszautazásomig, ami közel fél egyenlítőnyi távolság. Utazásom során a helyi körülményeknek megfelelően néha angolul beszéltem, néha japánul, esetleg éppen oroszul, vagy eszperantóul, de az is előfordult, hogy ha a kiejtésemet végképp nem értették meg, akkor kínaiul írtam le a legfontosabb szavakat egy papírlapra.

Az utazásomról szóló beszámolóim külföldre is eljutottak, több helyről jelezték, hogy ezt a riport sorozatot érdemes lenne könyv alakban is kiadni. Japánból még azzal is kiegészítették az írásaimat, hogy a korábbi fejezetekben leírt, Mao elnököt dicsőítő dalokat annak idején a japán egyetemisták egy csoportja is szívesen énekelte. Ezek közé tartozott a “東方紅 Dong fang hong (Vöröslik a kelet)“ című híres dal is, amelyet a kínai kulturális forradalomnak nevezett időszakban Japánban is gyakran lehetett hallani eredeti kínai nyelven. Japán fordítása talán azóta se jelent meg ennek az egykor nagyon népszerű dalnak. Tovább »

A hét könyve

A hét könyve

Margarita Hemlin: Živaâ očered’ : Povesti i rasskazy

Margarita Hemlin első írói bemutatkozása 2005-ben történt, amikor a Zvezda” c. folyóiratban  válogatás jelent meg elbeszéléseiből, 2007-ben pedig megnyerte e folyóirat éves díját. Az ezt követő években könyveit felterjesztették két orosz irodalmi díjra is.

A „ Живая очередь ”- 2008-ban felkerült a „ Bolsaja kniga ”  orosz irodalmi díj rövid listájára. A kötet 12 elbeszélésből és öt kisregényből áll.

Az ismerősök, rokonok történeteiből, visszaemlékezéseiből az egyes emberi sorsokon keresztül Hemlin történelmi krónikát írt. Az elbeszélések olvasása közben elmerülünk a vidéki kisváros félig elfelejtett és már-már idegen világába. A könyv lapjain valamennyi időre ez a világ újraéled, lélegzik és majdnem igazinak tűnik. A cselekmény ideje a XX. század, a cselekmény helyei – Ukrajna, Oroszország, Izrael. Az elbeszélésekben jelen van a háború és az éhínség, az államosítás és holokauszt, az orvosok pere, és a szovjet élet a maga „gyönyöreivel”. De mindez „csak háttérként” szolgál, ahogy az írónő nyilatkozik az egyik interjúban: „mert az emberek akkor is éltek, csak gyakran a hátteret összekeverik az emberi élet lényegével”. E gondolat folytatásaként – mennyire érdekli a mai fiatalokat a szovjet múlt – egy diáklány megjegyzését idézve válaszolt :  a „Klocvog” című regény főhősnőjének, aki kényelmesen, szépen, jól akar élni,  – „abszolút mai jelleme van az olvasó szerint, így könnyen áthelyezhető a mára”. Ezért van remény, hogy az elbeszélések irodalmi hősei felismerhetők a fiatalabb korosztály számára is, és áthelyezhetők a mába, mert az ember lényege nem változik, „a többi csak dekoráció”. Tovább »

Könyvtárosok és a stressz – mesebeli tanulmány

Könyvtári hírek a világból

Egész nap ezen a blog megosztáson dolgozom, elcsenve egy kis időt, ahonnan lehet, a szabadidőmből. Megpróbálom a gondolataimat összefüggő rendbe gyűjteni (inkább, mint méreggel kevert rendbe).

Mind azok után, amit gondolom, mindnyájan láttatok a CNBC.com oldalán, ahol valamilyen CareerCast.com segítségével megalkottak egy listát a 2013 Legkevésbé Stresszes Munkáiról. Természetesen a könyvtárosok viszik a prímet. Miért éppen mi? Mi csak cukorfellegeken lebegünk, ráérősen könyvet olvasunk, amíg sütkérezünk az állandó olvasói bókokban? Nem! De ez a Tony Lee nevű pasas a CareerCasttól viszont így gondolja. Tovább »

Olvasóink Anno

Így az év elején még idézzük fel a nem is olyan távoli karácsonyt! 🙂 Az OIK vendég-, kívánság- és véleménykönyveiből szemezgetünk:

Olvasóink anno 19.

Kedves Jézuska Egy új vonat készletet szeretnek. Idén nagyon jó fiu voltam. Pistike
1993. 11. 18.

Pistike! Eltévesztetted az üzenő füzetet, így hiába voltál bármilyen jó! Azért kellemes karácsonyt kívánunk!

Délkelet-ázsiai utazás

Délkelet-ázsiai utazás

17. A boldog élet három feltétele

Amikor három évtizeddel ezelőtt Japánban jártam egyetemre, akkor ott a távoli csendes óceáni szigetvilágban széltében-hosszában el volt terjedve egy közkeletű mondás arról, hogy a boldog életnek három feltétele van. Ezek a következők: japán feleség, kínai szakács és amerikai konyhatechnika. Ezek a feltételek arra utaltak, hogy a japán nők neveltetésüknél és hagyományaiknál fogva rendkívül segítőkészek, empatikusak és gondoskodóak, a kínai ételek a legfinomabbak a régióban és a modern amerikai gépekkel lehet a legkönnyebben elvégezni a háztartási munkákat a konyhában.

A mostani ázsiai utazásom során azonban azt tapasztaltam, hogy a kép ennél egy kissé árnyaltabb. Naponta érzékelhettem ugyanis, hogy a kínai nők is nagyon segítőkészek és néha szinte zavarba ejtően túlságosan is jószívűek. Amint köztudott, Kínában is, meg Koreában is a tradíció szerint a vendéget el kell látni mindennel és ezt a gondolkodásmódot európai szemmel nem igazán lehet megérteni. Azok a kínaiak és koreaiak, akik huzamosabb ideig éltek külföldön, azok megértik az eltérő európai gondolkodásmódot, de az átlagemberek nem nagyon. Én alaphelyzetben azt tartottam normálisnak, hogy a saját költségeimet mindig én fizessem ki, de az eltérő gondolkodásmód miatt a kínaiak ezt a legtöbbször nem engedték megtenni. Tovább »

Korábban »