2012 július : Kávészünet

A budapesti szerb templom honlapja

A szerb templom éjszaka

A szerb templom éjszaka

Elkészült az V. kerületi Szerb utcában található Szent György templom saját honlapja. A hírek frissítéséről a budapesti hívők lelkipásztora személyesen gondoskodik. “Az internet összehozza a templomot és a hívőket.” – nyilatkozott Zoran Ostojić atya. A honlap a szerb közösséget szolgálja, így a rajta található információk is szerbül kerülnek közlésre, ennek ellenére a nyelvet nem ismerő érdeklődők számára is hasznos lehet. Megtalálható rajta például az istentiszteletek időpontja, nagyon szép a képgaléria, pravoszláv nevek jegyzéke, linkek és térkép. Világnyelveken az egyházi kalendárium érhető el.

Forrás: http://www.hramsvgeorgijabudimpesta.rs/

Kocsis Zsivka

Világkönyvtár III.

Amikor hosszabb ideig külföldön, Angliában éltem, számos brit, európai és amerikai városba jutottam el. És ha már ott jártam, a helyi nevezetességek mellett igyekeztem felkeresni a helyi könyvtárakat is. Ezekből gyűjtöttem össze néhány albumra valót. A képek a 2000-es évek második felében készültek. Az harmadik válogatásban londoni könyvtárak szerepelnek. A képgalériáért kattintson a fényképre!

A londoni Peckham Könyvtár hátsó része

A londoni Peckham Könyvtár hátsó része

Földi Tamás

‘A hét könyve’

Jorge Bucay: Nyitott szemmel szeretni

„Nem könnyű feladat manapság párokról szóló könyvet írni párok számára. Aki ilyesmire vállalkozik, komolynak, ugyanakkor szórakoztatónak is szánva a végeredményt, nagy fába vágja a fejszéjét. Ebben a „regényes párelméletben” vagy „párelméleti regényben” amely jól megfelel saját munkamódszeremnek, igyekszem mindent átadni, amit a szerelmesek között lehetséges összhangról vagy civódásuk természetéről tudunk” – mondja a regény előszavában Bucay.

A Nyitott szemmel szeretni című könyve akár párkapcsolati önsegítő könyvként is felfogható, amely nem elméletben, hanem egy regény cselekményét felhasználva ad tippeket arra, miként tegyük harmonikusabbá  magánéletünket. Az eredetileg pszichiáter végzettségű író azt vallja ugyanis, hogy minden útmutatást konkrét helyzethez kell kötni. Az általános szép szavak nem sokat segítenek, s ha „ömlesztve” az emberre zúdítják a sok bölcs tanítást, nem ér annyit, mint az, ha életünk valamely problémájával egy megragadó képben, mesében, allegóriában szembesülünk. Tovább »

Olvasni jó! – Fotózni jó! – Nevetni jó! – Fotópályázat

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár pályázatot hirdet, a CEWE Color Magyarország Kft. (www.fotokonyv.hu), a HPIX Kft. (HP Kreatív Fotólaborok), az Alexandra Kiadó és Könyváruházak, a MediaCity Magyarország Kft. (Digitális Fotó Magazin) és a COPYGURU Kft. támogatásával.

A pályázat mindenki számára nyitott, aki elfogadja a pályázati feltételeket. A fotópályázat témája az olvasás és a humor kapcsolata. A pályázat részletes kiírását és a feltételeket az OIK honlapján találja meg. Minden pályázónak sok sikert kívánunk!

OIK Fotópályázat 2012

Könyvkarám, avagy könyvtár Ghentben

Könyvkarám I.

A ‘Könyvkarám’ projektben Massimo Bartolini a nyilvános könyvtárat egészen szabadtérivé varázsolta. Ghentben, Belgiumban a Szent Péter Apátság Szőlőskertje már a középkortól a városi látkép részének számított. Ez a történelmi szőlőskert nemrég egy izgalmasan egyedi úgynevezett ‘könyvkarámmal’ egészült ki, amelyet az olasz művész, Massimo Bartolini tervezett. A stílusos ‘műalkotás’ a TRACK kortárs fesztivál alkalmára készült. 12 könyvespolcot sorakoztattak fel az apátság szőlőskertjében, amely a régi világ Európáját idézi, amikor még nagy népszerűségnek örvendtek a kötött, papír alapú nyomtatványok, és a digitális formulákról nem hallott még senki.

A polcok szeptember 16-áig látogathatók , a könyveket a helyi nyilvános könyvtárak adományozták. Bárki elviheti az általa kiszemelt kötetet, amelyért cserébe tetszés szerinti összeggel támogathatja a kezdeményezést. További fotókért a projektről kattintson a képre!

Forrás: http://lisnews.org/bookyard_a_library_in_ghent_belgium

Fordította: Molnár Szilvia

Petar Milošević: A szerb irodalom története (Storija srpske književnosti)

Petar Milošević: A szerb irodalom története (Storija srpske književnosti)

A könyv egy állapotfelméréssel kezdődik, mégpedig a következő dialógussal:
– Nagypapa, ki volt Josip Broz Titot?
– Tito…? Úgy rémlik, hogy valami politikus Ivo Andrić korában.

Személyes kedvencem, magyar körökből:
– „…a walesi bárdok, a walesi bárdok…”
– „…és mondja, mekkora egy ilyen bárd?”
– „…hát, kb. ekkora…” (busaméretű  szétnyíló kézmozdulattal jelzi / urbán legenda)

Hál’ isten Petar Milošević (tanár úrat és) magyarországi szerb írót nem kell külön bemutatni a nemzetiségi kultúra ismerőinek, de a nevét sem kell már magyarítva leírni, sőt, cirill azbukával vetett kapitális művének címét még transzliterálni sem kell. Hiába, nekem bejön ez a nagy frídom, segítik is a túlélésemet, a kultúröngyilkossá szenderült Hunter S. Thompson, Arthur Bloch és Mr. Gumby agyspecialista is, természetesen.

Hál’ isten ez egy blogbejegyzés, és nem kell sokat s cikornyán csűrni-csavarni, nem mintha egyébként kellene. Főleg, mert szerbül van a könyv és akkor egyáltalán ki tudja elolvasni? Tovább »

Hogyan tanuljunk bolgárul?

Bulgária címere

Bulgária címere

Az első válasz csakis az lehet, hogy – mint minden nyelvet – szorgalmasan.

Most azonban a kérdés inkább az, hogy milyen eszközökkel, segítséggel lehet leggyorsabban vagy legjobban megtanulni bolgárul? Persze kérdés az is, hogy miért kéne pont bolgárul tanulni? A dolognak van egy érdekes és egy hasznos oldala.

Az érdekes, hogy – hasonlóan a magyarokhoz – a bolgárok etnikai és nyelvi eredete nagyon különböző. A bolgárok etnikailag a törökökkel állnak rokonságban, türk nyelvüket pedig nyelvcsere révén immár több mint ezer éve, egy déli szláv nyelvre cserélték, amely – ha hinni lehet a Wikipédiának – a legkorábbról írásosan dokumentált szláv nyelv. A hasznos oldala a nyelv tanulásának, hogy ilyenkor nyáron a csodálatos bolgár tengerpart nagy vonzerő. Nem csak szép, történelmi emlékekben gazdag, de még aránylag olcsó is az ottani pihenés.

A Fekete tenger

A Fekete tenger

Mennyivel kellemesebb, ha a vendég érti is, hogy mit akar tőle a „bennszülött”, ha az üzletben, az utcán vagy a múzeumban nem kell feltétlenül kivárni egy angolul, németül, pláne magyarul értő segítőt! Tovább »

Olvasóink anno

Olvasóink anno 13/1.

A Magyar Nemzet 1967. IX. 16.-i számában: Hat könyv vezet a legnépszerűbb könyvek listáján a Szovjetúnióban (Lityerat. Gazeta). Köztük Jacques Prévert verses kötete. Ezt a szovjet kiadású Prévert kötetet kérném szépen megrendelni.

Tamkó Sirató Károly, műfordító

Olvasóink anno 13/2.

1967. VII. 20-án megrendeltük, de még nem érkezett be. (XI. 9.)

Percy Bysshe Shelley kettős évfordulója

Percy Bysshe Shelley

1792-1822

1822. július 8-án egy Ariel nevű kis vitorlás hajó az Adriai-tengerből kiszögellő speziai öbölben szélviharba került, felfordult, s mind a négy utasa vízbe fulladt. Az egyik utas Shelley volt, a költő. Nem érte meg 30. születésnapját. Holttestét a hullámok négy nap múlva vetették partra. Jó barátja, az akkor már világhíres Byron a közelben lakott, ő rendezte meg a temetést. Ókori mintára a tengerparton máglyát emeltetett, a felcsapó lángok előtt búcsúztatta a jó barátot, akiről első találkozásukkor már felismerte, hogy egyenrangú társa a lázadás indulatában és a szépség mámorában is. A hamvakat a tenger hullámaiba szórta.

Shelleyt azután Byronnal és a náluk is fiatalabban halt barátjukkal, Keatsszel együtt az egymásra következő olvasó és kritikus nemzedékek vallották és vallják az angol romantika három legnagyobb költőjének. Az pedig furcsán jelképes, hogy éppen egy Ariel nevű hajó pusztulásánál lelte halálát, hiszen őt már életében is Arielhez, a Vihar jóságos és jótékony lebegő tündéréhez hasonlították. Személyes modora és bravúros verselése, a játékosság és magasztosság összhangja személyében és művészetében mindig az angyali vagy tündéri jelzőket társította hozzá életében is. Valójában élete és életműve ellentétek, ellentmondások szakadatlan láncolata volt. Tovább »

‘A hét könyve’

Tereza Boučková: A kakas éve

Tereza Boučková a kínai naptár szerint a kakas évében született, mégpedig a ‘magányos kakas’ jegyében, mint azt a regény egy pontján felfedi. Édesapja, a cseh ellenzéki író, Pavel Kohout vezetékneve is kakast jelent, s ez az apai, szellemi-metafizikai örökség is meghatározza az elbeszélő–író életét. Nem csak a közösségben is magányra és tépelődésre kárhoztatott alkotó ember sorsa által, de a forgatókönyvíró főhősnő családi és baráti köre megjeleníti a történetben az egykori cseh ellenállás, a Charta 77 rendszerváltás után megmaradt magjának társadalmi szerepét.

A bevallottan önéletrajzi ihletésű regény egy ötven körüli nő egy évének történetét eleveníti fel. Egy nőét, aki úgy érzi, minden szétesik körülötte, élete menthetetlenül kicsúszott a kezéből. A család rendes körülmények között mentsvár lehetne. De itt nincsenek rendes körülmények, és ez nem egy rendes család. Tereza Boučková olyan kérdések által veti fel egy részben örökbefogadásokkal kialakított család összetartásának, összetartozásának fájdalmas problémáit, amelyek a magyar olvasó számára is igen érthetők és közeliek. Vajon lehet-e  ‘igazi’ családot teremteni ott, ahol különbözőek a genetikai, származási gyökerek?

Boučková önnön hőse mégis annyi belső energiát hordoz, hogy az olvasónak az érte való szüntelen szorításban meggyőződésévé válik: fel fog kelni, fel fog kelni! Súlyos, sűrű életanyagot gyúr lélegző, élő masszává az írónő e regényében, amely olvastán megindul a szív, és csakugyan nem tudja letenni e lecsupaszodásig őszinte regényt.

szerk: Tálos Irén

Korábban »