2011 december : Kávészünet

Boldog ünnepeket!

A hagyományokhoz híven idén is kollégánk – Kocsis Zsivka – ünnepi rajzsorozatával kívánunk békés ünnepeket ás sikerekben gazdag boldog új évet  minden kedves Olvasónknak és családjának! Találkozzunk jövőre is a könyvtárban! Szeretettel: OIK

OIK Karácsony és BÚÉK

‘A hét könyve’

Andrew O'Hagan: Maf kutya kalandjai barátjával, Marilyn Monroe-va

Andrew O’Hagan: Maf kutya kalandjai barátjával, Marilyn Monroe-val című regénye az Európa Könyvkiadó gondozásában  2011–ben jelent meg.

Marilyn Monroe-t láttuk már sokféleképp: filmcsillagként, szexszimbólumként, magazinok fotóin, Andy Warhol képein, de úgy, ahogy ebben a regényben, még sohasem: kutyája, a rendkívülien okos, végtelenül művelt és sziporkázóan szellemes ebfilozófus, Maf szemével.

Elbűvölő párost alkot Marilyn és Maf a magyarul először megjelenő Andrew O’Hagan, Londonban élő skót író kötetében. Az író narrátorrá szegődteti a szexistennő, Miss Monroe kutyáját, Maffiát (becenevén Mafot). Monroe 1960-ban Frank Sinatrától kapott ajándékba egy máltai terriert, amely állandó társa lett, együtt volt a színésznővel élete utolsó két évében. Az okos és végtelenül művelt kutyus végighallgatja gazdája Frank Sinatrával, Carson McCullersszel, John F. Kennedyvel és a kor számtalan ismert személyiségével folytatott beszélgetéseit. Maf mindig vele van, elkíséri a pszichiáterhez, a New York-i elit estélyeire, a próbákra, a felvételekre, egy mexikói kirándulásra. Ő – ‘az egyetlen férfi Monroe életében, aki sohasem csapta be őt!’.

Maf fáradhatatlan kutyaszellemességgel kommentálja a szőke szépség életének eseményeit, hol frenetikusan humorosan, hol mélyen elgondolkodtatóan. A kellemes kikapcsolódásra vágyó olvasóknak ajánljuk!

Tálos Irén

‘A hét könyve’

Andrzej Franaszek: Miłosz. Biografia

2011-ben ünnepelték Lengyelországban Czeslaw Miłosz születésének 100. évfordulóját, s ez alkalomból jelent meg Franaszek róla szóló monumentális életrajzi kötete a Znak Kiadó gondozásában. A közel ezer oldalas biográfia, a XX. század egyik legnagyobb írójának sokszínű portréja, amely idén megkapta az egyik legrangosabb lengyel irodalmi elismerést: a Kościelski Alapítvány irodalmi díját.

Andrzej Franaszek könyve nem csupán a XX. század egyik legfontosabb írójáról, de egyúttal magáról a századról is képet fest, kegyetlen háborúival, forradalmaival, totalitárius rendszereivel, felkeléseivel, diktatúráival, függetlenségi megmozdulásaival együtt. Mindezeket – és a korszak számára kulcsfontosságú élményét, a ‘száműzött’ sorsot – saját bőrén tapasztalta meg a költő, aki megindító, és elismerésre méltó művészi sokszínűséggel dolgozta fel műveiben az átélt tapasztalatait. Tovább »

Ünnepi nyitva tartás / Christmas opening hours

Kedves Olvasóink! Könyvtárunk ünnepi nyitva tartása a következőképp alakul:

Karácsonyi nyitva tartás

Dear Readers, Here is our Christmas opening hours:

Christmas opening hours

 

110 éve

Alfred Nobel

Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli.

A Nobel-díjra jelölés évről évre a szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik

Mivel a végrendelet egyes kitételei pontosításra szorultak, a díjosztó intézmények felkérték a svéd uralkodót, hogy foglalkozzon a kérdéssel; így jelent meg 1901-ben a Nobel Alapítvány szabályzata. Az irodalmi Nobel–díjat illetően a következő értelmező kiegészítések kerültek be: Tovább »

Az év olvasója 2011

Az év olvasója 2011

Az OIK munkatársainak szavazatai alapján 2011-ben ‘Az év olvasója’   Barabás András lett.

Barabás András 1954-ben született. Szerkesztő és műfordító, az ELTE Bölcsészkarán 1977-ben végzett magyar–angol szakon. 1978 és 1997 között a Corvina Kiadó alkalmazottja volt, majd 1989-tól a 2000, 1997-től a Muzsika egyik szerkesztője. A Műfordítók Egyesületének tagja.

A nyelv barátjaként – abban a reményben, hogy a barátság kölcsönös – fordított regényt, novellát, színdarabot, jelenetet, esszét, tanulmányt, életrajzot, levelet, naplóföljegyzést, mesét, hosszút és nyúlfarknyit, angolról magyarra. Magyarról angolra főleg sakk-könyvet. Fordítóként a következő szerzők nevével próbál takarózni, betűrendben: Woody Allen, Daniel Barenboim, Alan Bennett, John Berger, Alfred Brendel, Benjamin Britten, Ethan Canin, Raymond Carver, J. M. Coetzee, Gerald Durrell, Lawrence Durrell, Jon Elster, E. M. Forster, James Finn Garner, Timothy Garton Ash, Glenn Gould, Stephen Jay Gould, Heller Ágnes, Christopher Hope, Kay Redfield Jamison, Tony Judt, Arthur Koestler, Paul Kennedy, Jhumpa Lahiri, David Lodge Tovább »

‘A hét könyve’

Karol Irzykowski: A tizedik múzsa

Megjelent egy korai lengyel filmesztétikai munka fordítása: Karol Irzykowski: A tizedik múzsa. A filmesztétika kérdései

Karol Irzykowski filmesztéta könyve a film hős- korában, 1924-ben jelent meg első ízben, ekkor jelent meg Balázs Bélának A látható ember című kötete is, amely szintén a filmelmélet egyik korai darabja. A húszas évek elején, amikor a mozi-produktumok üzleti termékeinek garmadái, a némafilmek csupán a szemet s nem az értelmet kápráztatták el, néhány merész álmodozó a születő filmművészet esztétikáját igyekezett megfogalmazni. Köztük a lengyel Karol Irzykowski is, aki irodalomárként érkezett a filmhez: a tízes évek elején, amikor elkezdett érdeklődni a mozi iránt, s már több esztétikai munka és egy jelentős regény volt a háta mögött.

A filmesztétika ekkor még gyermekcipőben járt, de az új művészeti ág ahhoz már elég nagy múltat tudhatott maga mögött, hogy tanulmányozni lehessen műfaji sajátosságait. Irykowski tartalmi és formai jellemzőkre bontva vizsgálja a filmben rejlő lehetőségeket, de figyelmeztet minket arra, hogy a kettőnek egy műalkotásban egységet kell képeznie. A forgatókönyv szerepét sem felejti el megemlíteni, egész fejezetet szán arra, hogy a jó forgatókönyv ismérveit számba vegye. Nem tartja indokoltnak az ún. ‘magas művészet’ és a szórakoztató művészet szétválasztását, hanem azt bizonyítja be, hogy ideális esetben a kettőnek találkoznia kell. Párhuzamba állítja a filmet egy sokkal régebbi, és elterjedtebb műfajjal a cirkusszal, ahová szintén a szórakozás miatt mennek az emberek A film művészetté avatásának első lépcsője a többi művészeti ágtól való megkülönböztetése, s csak aztán következik sajátosságainak elméleti meghatározása, amely megmutatja milyenné is kell válnia a filmnek ahhoz, hogy valóban a hetedik művészetként tekinthessünk rá. Az elméleti anyagot a kor ismert filmjeiből vett példák teszik szemléletessé.

A közel egy évszázada íródott könyv szemlélete friss, gondolatai aktuálisak, érdemes elolvasni. A filmtörténet, filmelmélet irodalmát gazdagítja a filmről való gondolkodásnak ez a korai remeke.

Tálos Irén

In memoriam Christa Wolf

Christa Wolf (1929-2011)

Christa Wolf (1929-2011)

„Wolf olyan írónő, akinek szavai határon innen és túl is sokat jelentettek és jelentenek ma is.” (Peter Gülke)

December 1-jén elhunyt Christa Wolf német író. Christa Wolf  1929-ben született. Egyetemi tanulmányait követően tudományos munkatárs volt a Német Írószövetségnél, és különböző kiadóknál is dolgozott mint lektor, ill. az Új Német Irodalom című újságnál mint szerkesztő. 1955-től 1977-ig az NDK Írószövetségének vezetőségi tagja. 1962 óta szabadúszó író. 1974-től a kelet-német Művészeti Akadémia tagja volt. Már 1972-ben vállalkozott egy útra Párizsba, 1984-ben tagja lett az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának, Párizsban. Két évvel később a hamburgi Szabad Művészeti Akadémia tagja lett. 1976-ban kizárták a Kelet-német Írószövetségből, mert ő is aláírta azt a nyílt levelet, amelyet Wolf Biermann állampolgárságának megvonása ellen írtak. Wolf több országban tartott olvasóestet, többek között Svédországban, Finnországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban, ahol az Ohio State University tiszteletbeli doktora is lett. Tovább »

‘A hét könyve’

Magyar népi énekiskola IV.

Bodza Klára – Vakler Anna: Magyar népi énekiskola IV.

A népdaléneklés – művészet. Lehet, hogy furcsa ezt így leírni, de azoknak, akik ‘tanulják’, a ‘művészete’ abban rejlik, hogy a dallamok, szövegek megtanulása mellett az éneklés ‘mikéntje’ is fontos.

A szerzők, Bodza Klára és Vakler Anna célja a népdalok hiteles megszólaltatása úgy, hogy a hagyomány is az előadó önkifejezési eszközévé váljon. A Hagyományok Házának kiadásában 2010-ben megjelent kötet, mint népi kultúrával foglalkozó kiadvány a néphagyomány megőrzését és felélesztését tűzte ki célul.

A kötethez két CD tartozik, amelyen tradicionális felvételeket hallhatunk – ezzel segítve minden népdalt tanulót megismertetni a magyar kultúra énekes népzenei hagyományaival, a ‘mikéntekkel’. Tovább »