2011 október : Kávészünet

‘A hét könyve’

Kultúrák találkozása a Völgységben

Kultúrák találkozása a Völgységben címmel konferenciakötetet jelentetett meg a bonyhádi Völgységi Múzeum, a 2010-ben  rendezett V. konferencia anyagából. Ebben az intézmény igazgatója – dr. Szőts Zoltán – adja közre a témával foglalkozó ismert kutatók 21 előadásának anyagát. Ha a Völgység kultúrájáról beszélünk, akkor mintegy 30-40 baranyai és tolnai település alkotta közösségre kell gondolnunk. Magyarok, németek, szerbek, székelyek, zsidók, cigányok éltek itt együtt; mára a történelem viharai nyomán a szerbségnek és a zsidóságnak csak az emléke maradt. A könyv bemutatja az épített örökség, a szellemi-kulturális örökség értékeit, illetve történeti, helytörténeti írásokat ad közre, összesen mintegy kétszáz oldalon. A teljesség ígénye nélkül a kötetet reprezentáló néhány szerző és cím: Dr. Andrásfalvy Bertalan: A dél-dunántúli hagyományos 19. századi magyar és német paraszti értékrend összehasonlítása; Dobosyné Antal Anna: Fachwerk-házak, a völgységi német telepes falvak 18-19. századi épületei; Nagy Pál: A magyarországi cigányság rétegződése és kultúrája; Dr. Klein Rudolf – Toronyi Zsuzsanna: A bonyhádi zsinagóga a magyar és európai zsinagógák között. Sokirányú érdeklődést elégít ki ez a hiánypótló kiadvány, amely nem csupán a szakemberek számára fontos, hanem a honismeret iránt fogékony olvasóknak is érdekes olvasmány, hazánk eddig kevéssé ismert kistájáról.

Tálos Irén

2011-es Man Booker-díj

The Man Booker Prize

Julian Barnes angol író vehette át idén a világ egyik legrangosabb irodalmi elismerését, a Booker-díjat, The Sense of an Ending című regényéért. Barnest már négyszer jelölték Bookerre.

A Man Booker-díjról

A Man Booker-díj idei rövid listáján szereplő könyvek:

A Man Booker-díjról és Julian Barnes-ról az Indexen olvashat részletesebben.
Julian Barnes könyvei az OIK-ban
Barnes az OIK Műfordítások adatbázisában

Zsizsmann Éva

‘A hét könyve’

Czesław Miłosz: Családias Európa

A XX. századi lengyel irodalom meghatározó szereplőjének, a Nobel-díjas Czesław Miłosz születésének századik évfordulójára megjelent műveinek egyike a Családias Európa című esszékötet.

A Családias Európa először Párizsban jelent meg, 1958-ban, az Irodalmi Intézet nevű emigráns lengyel könyvkiadónál. A költő ezzel a művével búcsúzott az ‘öreg’ kontinenstől, mielőtt Egyesült Államokba emigrált.

Miłosz szándéka az volt, hogy visszatérjen nemzeti és kulturális gyökereihez, ezért a kötetben megjelent írások többsége önéletrajzi jellegű. A Családias Európát nem pusztán a Nyugat és Kelet közelítésére tett kísérlet ihlette, de egyúttal az önmeghatározás vágya is. Az önéletrajzi szólam megteremti a személyiség folytonosságát a litvániai gyerekkortól a franciaországi emigrációig, még akkor is, ha közben városok, országok tűnnek el a térképről. Tovább »

ITALIA 150

Italia 150

2011. október 17-21. között immár 11. alkalommal rendezik meg az Olasz Nyelv Hete a Világban című programsorozatot. A budapesti Olasz Kultúrintézet rendezvényeinek központi témája idén az egységes Itália – a mai Olaszország –  születésének 150. évfordulója. Lesz kiállítás, filmvetítés, könyvbemutató, az érdeklődők hallhatnak többek közt Verdiről, a garibaldista Türr Istvánról, Mazziniről és Cattaneóról, de az olasz konyhaművészet és a nemzeti egység kapcsolatába is betekintést nyerhetnek. Tovább »

Szinte el is felejtettük, hogy már 75 éves

Václav Havel (1935-)

Václav Havel (1936-)

Sokszor eszünkbe sem jut, hogy Ő elsősorban író és csak másodsorban politikus.

Politikai tevékenységét gyakran emlegetik, irodalmi munkásságáról mostanában kevesebbet olvashatunk. Pedig valószínű, hogy ezt őrzi majd meg a kollektív emlékezet.

Václav Havel egy jómódú polgárcsaládban született Prágában. Az egyetemre nem nyert felvételt származása miatt. Ezért kezdetben egy laboratóriumban dolgozott segédként, majd taxisofőr is volt, közben pedig a Prágai Műszaki Egyetem esti tagozatát látogatta. 1960-tól egy színházban helyezkedett el. Először színházi díszletező, majd dramaturg lett. Levelező tagozaton elvégezte a Színművészeti Akadémiát, és különböző irodalmi folyóiratokban, illetve színházelméleti lapokban publikált. 1963-ban mutatták be első darabját. A ‘Kerti ünnepély’ (Zahradní slavnost, 1963), majd ‘Leirat’ (Vyrozumĕní) című abszurd drámái, melyekben a kommunista rendszer torzulásait, értelmetlen, dogmává merevedett szabályait figurázza ki, egy csapásra ismertté tették. Tovább »

In memoriam Mészöly Dezső

Mészöly Dezső (1918-2011)

Mészöly Dezső (1918-2011)

Elhunyt Mészöly Dezső; a Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító életének 94. évében rövid betegség után kedden halt meg – közölte a Magyar Írószövetség szerdán az MTI-vel.

Műfordítói munkásságának gerincét Villon műveinek tolmácsolása és a róla készült tanulmányok sora adja. Az ő fordításában játsszák ma Magyarországon a legtöbb Shakespeare-darabot, de átültette magyarra Moliere, Agatha Christie és Heine műveit is. Versei Önarckép retus nélkül (1975) és Villon árnyékában (1983) címmel jelentek meg.

1963-tól tizenöt éven keresztül dolgozott elsősorban fordítóként és dramaturgként a Magyar Televízióban, nevéhez fűződik több film – a Liliomfi, a Bánk bán vagy a Czillei és a Hunyadiak – forgatókönyve. 1992-tól a Lyukasóra című televíziós irodalmi műsor szerkesztő-műsorvezetője volt.
1953-ban József Attila-díjat, 1999-ben Kossuth-díjat kapott.

(Forrás: http://www.litera.hu/hirek/meghalt_meszoly_dezso)

Lengyel elismerés az OIK munkatársainak

2010 - Chopin Év

A budapesti Lengyel Nagykövetségen tegnap tartották a nemzetközi Chopin Év záró ünnepélyét. Ennek kapcsán a Lengyel Köztársaság nevében Roman Kowalski nagykövet úr elismeréseket adott át a bicentenárium megünneplésében aktívan közreműködő személyeknek, intézményeknek, civil szervezeteknek.

Örömmel értesítem Önöket, hogy Bogdan Zdrojewski, a Lengyel Köztársaság kulturális és nemzeti örökség minisztere elismerő díszoklevelét vehette át Mender Tiborné, az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatója, valamint  Schaffler Mária és Sutáné Zielińska Elżbieta, az OIK munkatársa a miniszter úr köszönő levelét kapta. Ezzel ismerték el Könyvtárunk magas színvonalú tevékenységét; a Chopin vándorkiállítás és egyéb programok szervezését.

Horváth István
főigazgató helyettes

‘A hét könyve’

Kis Antónia: Szívroham a gleccsertavon

Kis Antónia: Szívroham a gleccsertavon (novellák)

Kis Antónia harmadik kötete az idei könyvhéten jelent meg. Korábbi művei az Álmok délutánja című novelláskötet és a Stonehenge-i feliratok című regény.

A kis papírborítású könyvet kézbe véve az embernek az jut az eszébe, hogy útközben való olvasásra kiváló, hiszen egy nagyobb zsebben is kényelmesen elfér, és rövid novellákat tartalmaz. A cím krimit, de legalábbis drámai eseményeket sejtet. A tartalom, bár néhol igencsak szokatlan végkifejletet ölt, nélkülözi a bűnügyi fordulatokat és a tragikus eseményeket. Kis Antónia a jelenről ír, hétköznapi emberek hétköznapi történeteit meséli el. A húsz novella mindegyike egy-egy embertípust, korunkra jellemző, gondolkodóba ejtő élethelyzetet villant fel. Hősei álmaikkal, vágyaikkal, emlékeikkel, magányukkal, ‘kísérteteikkel’ küzdenek. Zsuzsi nem akar megöregedni, egy asszony elveszett macskájával együtt párját is megtalálja, egy varázslatos indián varrónő ruháival megszépíti kuncsaftjait, öregecske írócska annak ellenére boldog, hogy az irodalom erdejében csak aljnövényzet, egy férj a GPS sugallatára újratervezi házasságát, egy anya királylánynak neveli egyetlen lányát. A címadó novella egy öregedő festőnő és egy fiatal gondolás között fellobbanó szerelem története. A ‘Páratlan zoknik világnapjá’-ból kiderül, mi motiválja egy olyan férfi párválasztását, aki egy napon egyetlen zoknijának a párját sem találja: Tovább »

Irodalmi Nobel-díj 2011

Tomas Tranströmer, svéd költő kapta az idei irodalmi Nobel-díjat. Akit érdekelnek a részletek, kattintson az Index vagy a Litera oldalaira!

Tomas Tranströmer

Tomas Tranströmer
Haiku-versek

Terebess Gábor fordításában

I
Távvezetékek
túlnyúlnak a fagy határán
zeneszótlan észak.
* Tovább »

‘A hét könyve’

Gellér Katalin: A magyar szecesszió

Gellér Katalin A magyar szecesszió című kötete a Corvina Kiadónál jelent meg a Stílusok – Korszakok  sorozatban.

A XIX-XX. század fordulóján Európa-szerte elterjedt szecesszió arra törekedett, hogy a történeti múlttól elszakadva új, a modern élet lendületét híven kifejező formákat teremtsen, s szabadon áramló formáihoz a növényvilág stilizált motívumait vette alapul. Az összművészeti alkotásra törekvő stílus előzményeit az angol preraffaeliták teremtették meg; példájuk hozta létre Párizsban, Münchenben és Bécsben azokat a műveket, amelyeket ma a szecesszió fogalommal jelölünk. A mozgalom eszmei és stilisztikai célkitűzései hamarosan visszhangra leltek Magyarországon is. Olyan neves művészek alkotásai sorolható a szecesszióba mint Lechner Ödön épületei, Rippl-Rónai, Gulácsy vagy Csontváry képei, Róth Miksa üvegablakai vagy Thoroczkai Wigand bútorai. A kötet az eszmetörténeti és történelmi előzmények felvázolása után átfogó képet ad a magyar szecesszió építészetének, szobrászatának, festészetének és iparművészetének alakulásáról. A képanyag válogatásánál a szerző arra törekedett, hogy a legnépszerűbb művek mellett kevésbé ismert alkotásokkal is illusztrálja mondanivalóját. Hasznos kézikönyvként ajánlom a művészettörténetet tanuló diákok, és a magyar művészet iránt érdeklődő laikus olvasók számára is.

Tálos Irén