2011 szeptember : Kávészünet

‘A hét könyve’

Vida Gábor: Nem szabad és nem királyi

Vida Gábor: Nem szabad és nem királyi című – a Magvető Kiadó  Novellárium könyvsorozatában 2007-ben megjelent – kötete.

Amikor a hely ‘nem szabad és nem királyi’, fölösleges újabb jelzőket találni rá, másképpen kell élni. De hogyan és miért? Vida úgy válik e ‘nem szabad és nem királyi’ város krónikásává, hogy közben azon kesereg, nincs olyan hiteles krónikása városának, amilyen kívánatos volna, ugyanakkor ő maga ezekből a hallomásos elbeszélésekből, komolyan vett valós vagy valótlan történetekből, olyan verziót rak össze, amely az olvasót további játékra hívja: alkossa meg ő is a sajátját. Hősei erdélyi emberek, akik saját körülményeik, saját történetük foglyai, meséjükbe általában akkor csöppenünk, amikor az élet egyet fordul velük, amikor elkárhoznak vagy üdvözülnek. A novellák jelentős részében a hétköznapi életre rávetül egy ‘másik’ dimenzió, a bibliai történetek világa. A sorsok, élettörténetek így gyakran egyfajta parabolaként működnek, mert hogy az irodalom, éppen arra (is) képes, hogy így láttassa a világot, vagy mert így is látható és megélhető a ‘valóság’. Elmosódik a határ a ‘valószerű’, a lehetséges és a szürreális között. Tovább »

‘A hét könyve’

Tánczos Vilmos: Elejtett szavak

Tánczos Vilmos: Elejtett szavak – Egy csíki székely ember nyelve és világképe című kötetét az erdélyi Bookart Kiadó jelentette meg 2008-ban. Az Elejtett szavak nem igazi néprajzi tanulmány, a szépirodalom fele közelít, de mégis megállja a helyét akár tanulmányként is. A kutatás leírása azért is érdekes, mert az író számára nagyon személyes a terep, hiszen a szülőfalujáról, Csíkszentkirályról és az édesapjáról szólnak a történetei. A 20. századi csíki székely ember világát mutatja be, aki a hagyományok között nőtt fel, de a posztmodern korban lett öregemberré. Az író ezzel a könyvvel az ő világképét szeretné megőrizni, illetve megmagyarázni, egy olyan világképet, amely nemsokára eltűnik. Mennyire lehet vajon ezt a világképet csupán szavakkal megragadni, és hogyan tudja megélni ezt az olvasó? Az Elejtett szavak összegyűjtött történetei tulajdonképpen életigazságok is, amelyekkel a paraszti világ  magyarázza a körülötte levő világot.  A világkép narratívákban című fejezet történetei elmesélik a történelmet is, tehát a paraszti világnak a történeti tudatát is, a hiedelmeket, a népi világnak ezeket a nem vallásos, hanem mitikus, mágikus képzeteit. Azt, hogy mit gondol az ember a nyelvről, mit gondol a házasságról, a nőről, a férfiról, a közösségről, mit gondol a falut környező térről, mit gondol az idő múlásáról, születésről, halálról, betegségekről, a másvilágról, és ezekhez mind történetek társulnak. Az archaizmusok könnyebb megértését segíti a harmadik fejezetben található értelmező szótár.

Időutazás ez a könyv egy letűnt világba. Ajánljuk mindenkinek, akit érdekelnek a valódi mesék, a magyar népi kultúra.

Tálos Irén

 

Az OIK Nyílt Napja a Nyelvek Európai Napján

Szeptember 23-án, pénteken délelőtt 10-től este 20 óráig a Nyelvek Európai Napjához kapcsolódóan – immáron hetedik alkalommal – rengeteg jobbnál jobb programmal várunk minden kedves érdeklődőt könyvtárunkban! Irodalmi, folklór és zenei műsorok, kiállítások, műfordítás-pályázatunk eredményhirdetése, jelnyelvi előadás várja többek között a hozzánk látogatókat. Érdemes alaposan átböngészni a sokszínű kínálatot!   A részletes program nagyításához kattintson a képre!

Az OIK Nyílt Napja a Nyelvek Európai Napján

‘A hét könyve’

Darvasi László: Virágzabálók

Darvasi László Virágzabálók című regénye 2009-ben jelent meg a Magvető kiadó gondozásában, s még abban az évben az író könyvével elnyerte a Rotary Irodalmi Díjat.

Szeged-regénynek is mondható a Virágzabálók, hiszen a történet itt játszódik, a XIX. században, s fontos szerepet kap a Tisza, amely ugyanolyan elementáris – hol gyönyörködtető, hol életveszélyes, pusztító -, mint ahogy árad, hömpölyög a regénybeli történet. Szeged olyan város, amelyet ma multietnikus, sokszínű, pezsgő helynek neveznénk, együtt élnek itt magyarok és németek, szerbek, zsidók meg cigányok.

Keret öleli a történetet a regény elején és a végén, a kettő között pedig nagy fejezetekben, mindig más szereplő szemszögéből elmesélve teljesedik ki a színes tabló.

A fejezetek főszereplői nem hétköznapi emberek, hanem olyanok, akik olykor virágot zabálnak. Márpedig aki ezt teszi, az nem az általánosan elfogadott szabályoknak, az illemnek megfelelően él. Ilyen Klára és a belé szerelmes három testvér, Imre, Péter és Ádám, valamint az öreg német orvos, Schütz bácsi, s természetesen a szabadságot érzékelteti a városba érkező cigányok meg a szép cigánylány, Somnakaj sorsa is. Tovább »

‘A hét könyve’

Mara Meimaridi: A szmirnai boszorkányok

A Gondolat Kiadó jelentette meg Mara Meimaridi: A szmirnai boszorkányok című kötetét. A görög szerzőnek ez az első regénye, amelyet görögországi átütő sikerének köszönhetően már magyar fordításban is olvashatunk.

Katina történetét száz évvel később élő rokona, Maria meséli el, aki megtalálva a varázslónő titkos füzeteit, maga is egyre jobban a mágia hatása alá kerül…

Menjünk vissza az időben: hogyan juthat előbbre egy szegény családból származó görög nő a 19. századi Szmirnában? Persze: úgy, hogy jól megy férjhez. De hogyan szerezzen megfelelő férjet, ha tehetséges ugyan, de nem különösebben vonzó? Hát például mágiával… A regénybeli Katina életébe döntő fordulatot hoz az a nap, amikor ő és édesanyja, Eftalia megismeri Attartot, a török varázslónőt. Ahogy egyre jobban megtanulják alkalmazni a mágiát, nincs, ami megállítsa őket. Katina egymást követő férjei révén egyre magasabb társadalmi körökbe kerül. A mágia biztosította lehetőségekkel azonban okosan élni is képes, nemcsak a szerelmi, hanem az üzleti életben is egyre sikeresebb lesz, míg végül Szmirna egyik legbefolyásosabb asszonyává válik.

Az élvezetes, szerelemmel és humorral átszőtt regény, színes képet fest a korabeli Szmirna (ma Izmir, Törökország) multietnikus forgatagáról és társadalmi viszonyairól, no meg a mágiáról. A szmirnai boszorkányok egzotikus mese, amely megajándékoz minket azzal a jóleső bizonyossággal, hogy a világot a nők uralják.

Nagy sikere volt Görögországban, televíziós sorozat is készült belőle.

Tálos Irén