2011 augusztus : Kávészünet

‘A hét könyve’

Role Zenekar: Ady

Role zenekar: Ady (CD)

Adjon Isten mindenkinek, A Nincsen himnusz, Egyedül a tengerrel, Áldásadás a vonaton Sem utódja, sem boldog őse, Fölszállott a páva, Fajtáddal együtt átkozlak. Néhány azokból az Ady versekből, amelyeket a Role zenekar megzenésített, és most kiadásra került gyűjteményük. Különleges hangzás- és dallamvilágú kiadvány ez, amit nem lehet csak egyszer meghallgatni, mert különlegesen kapcsolódik össze az Ady versek világa benne a fiatalos, különleges zenével.

A csíkszeredai Role együttes 1987-ben alakult. Zenéjüket progresszív rockzeneként jellemzik, amelyet azonban átsző a magyar népzene és zene, eredeti megoldásokkal. Szövegeiket a magyar költészet remekei adják, és előadásaikkal számos díjat nyertek Az évek folyamán a Role együttes zenélt Erdélyben szinte mindenhol, Magyarországon, Svájcban és Ausztriában. ‘Alkotóműhelyük’ célja az értékteremtés, fontosabb bármilyen múlandó divathullámnál. Alapvető tevékenységükben a hagyományok ápolása, kultúrájuk, értékeik átmentése a mai kor embere számára érthetőbb nyelvezetre. Tovább »

In memoriam Dobszay László (1935-2011)

'A művészet soha nem avul el...' Dobszay László (1935-2011) Fotó: Orbán Domonkos

'A művészet soha nem avul el...' Fotó: Orbán Domonkos

Hosszú betegség után, augusztus 26-án, életének 77. évében elhunyt Dobszay László Széchenyi-díjas zenetörténész, az MTA Zenetudományi Intézetének nyugalmazott tudományos osztályvezetője, a Schola Hungarica kórus alapító karmestere, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ez ideig utolsó elnöke.

Nem tudom, van-e olyan zenével foglalkozó ember, aki nem ismeri (ismerte) közvetlenül vagy közvetve, megemlítve itt Magyar zenetörténetét, A hangok világát, a Schola Hungarica lemezeket vagy az általa létrehozott Musicalia Danubiana sorozatot, és természetesen utalva számos más művére. Tovább »

Marcus Goldson: Képek Budapestről

Marcus Goldson

Marcus Goldson

2011. szeptember 2 és 20-a között Marcus Goldson, brit művész festményeiből rendez kiállítást könyvtárunk ‘Pictures from Budapest / Képek Budapestről’ címmel. Marcus sajátos színes stílussal, ironikusan, de sok-sok szeretettel mutatja be a város különböző arcait, tart görbe tükröt számunkra. Festményei hamisítatlan budapesti életképek. E kiállítás apropóján beszélgettünk Vele.

Bemutatnád magad röviden azok számára, akik nem ismernek?

-1993 óta élek Budapesten, ekkortól kezdtem el festeni is. Előtte inkább szobrokat (leginkább acélszobrokat) csináltam, ugyanis művészettörténet és szobrász diplomát szereztem. Kenyában nőttem fel, ahova a mai napig visszajárok, és ki is állítok a munkáimból. Budapesten dolgoztam színházaknak mint  díszlettervező, de készítettem illusztrációkat itteni magazinok számára is. Jelenleg a Time Out Budapest-ben jelennek meg munkáim. Emellett 10 éve tanítok rajzot és művészettörténetet egy angol-magyar tannyelvű középiskolában. Ennyi idő után jobban kéne már magyarul beszélnem, de azért nem reménytelen a dolog. Tovább »

‘A hét könyve’

Dohnányi Ernő családi levelei

Dohnányi Ernő családi levelei  (összeáll.: Kelemen Éva)
’S most pá! Eleget firkáltam… Puszi, kézcsók etc. szerető Ernő’  – ezekkel a szavakkal zárja Dohnányi Ernő Dohnányi Máriának (Kedves Mici!) Bostonból írt, a kötetben 102-es sorszámot viselő levelét, amiben arról ír, hol-mikor fog színpadra lépni, panaszkodik az amerikai drágaságra, és megjegyzi, hogy a Steinway zongorák nagyszerűek.

Dohnányi Ernő (1877-1960) zongoraművész, zeneszerző, karmester és pedagógus korának és nemzedékének egyik legnevesebb személyisége volt. Kelemen Éva szerkesztésében most jelent meg Dohnányi Ernő levelezéséből az első, magyar olvasóközönség elé kerülő gyűjteményes kiadás. A könyvet 2011 őszétől olvasóink is kézbe vehetik Zeneműtárunkban. Kordokumentum, betekintés egy művész alkotói és előadói folyamataiba, egy ember személyes történéseibe.

A kötet 295 levelet tartalmaz, a művész szüleinek és húgának íródtak: a gyermekkortól az 1910-es évek közepéig, illetve az emigráció küzdelmes másfél évtizedét dokumentálják. Tovább »

‘A hét könyve’

Krupa András: Zsofka néni meséi

Farkas Andrásné (született Drágos Zsófia, 1905-1997),  a Népművészet Mestere díjjal kitüntetett  kétnyelvű  mesemondó harminc meséje olvasható szlovák és magyar nyelven a ‘Rozprávky  ňaničky Žofky – Zsofka néni meséi‘ című kötetben, amely Krupa András 1984-ben megjelent könyvének reprint kiadása. A harminc mese azonban, ahogyan azt a  szerző a Bevezető-ben kifejti, valójában ötvenkét meseszöveg, mivel a 22  kétnyelvű mese nem pusztán fordítás, hanem az „adott nyelven önmagában önálló, szuverén alkotás, még ha ugyanazt a szüzsét dolgozza is fel. Így kétnyelvű meseszövegeinek száma 44, és hat meséje szlovák, kettő pedig magyar nyelvű.“ Tovább »

‘A hét könyve’

Europe in Budapest

Europe in Budapest – A guide to its many cultures

Egy újabb útikönyv Budapestről? Ráadásul angolul? – kaphatják fel többen a fejüket e heti könyvajánlásunkra. Pedig érdemes alaposabban szemügyre venni ezt a sokszínű, igényes kiadványt. Nem szimpla útikönyvvel van dolgunk, sokkal inkább a város egy kevésbé ismert arcát bemutató igen alapos válogatással. Németek, zsidók, szerbek, muszlimok, finnek, angolok, oroszok és még sok egyéb nemzetiség, nép, vallási közösség bukkan fel a kötet lapjain. Templomok, épületek, műemlékek, amelyek mellett nap mint nap elmegyünk, és sokszor nem is tudjuk, milyen sok szállal kapcsolódnak más népek kultúrájához. A fiatal történészek által összeállított kötetben azonban nem csak történelmi adatokról, tényekről olvashatunk, hanem számtalan érdekes történetet, rengeteg praktikus és naprakész információt is kapunk – többek között – bárokról, éttermekről, egyéb kulináris és kulturális vonatkozásokról. A könyvhöz mellékelt térkép segítségével pedig akár tematikus sétákon is megtekinthetjük az érdekességeket. A kötetet számtalan látványos és színes fotó teszi teljessé.

Tudjunk meg többet Budapestről, fedezzük fel együtt a várost, ahogy talán még sohasem láttuk!

Bővebb  információ a kötetről:

Földi Tamás

‘A hét könyve’

Erdélyi Zsuzsanna: A kockás füze

Erdélyi Zsuszanna: A kockás füzet. Úttalan utakon Lajtha Lászlóval (Hagyományok Háza, Budapest, 2010)

A Lajtha-hagyatékot gondozó Hagyományok Háza a könyv kiadója , amely ez utóbbi kiadvánnyal jelentősen hozzájárul a zeneszerző alkotói pályaképének és jellemének árnyalásához. „Ha már rögzítettem Lajtha László szavait azokban a keserves években, nincs jogom magammal vinni őket a sírba” – hangsúlyozta Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató A kockás füzet című új kötete kapcsán. A Lajtha-kutatásban fogalommá vált ‘kockás füzet’ valójában vonalas, spirálkötésű füzet, amelybe Erdélyi Zsuzsanna népzenekutató, Lajtha legközelebbi munkatársa 1960 és 1963 között lejegyezte közös népzenegyűjtő útjaik alkalmával folytatott beszélgetéseiket. Tovább »