2011 május : Kávészünet

„Az elveszett paradicsom – elveszett”

A májusi biblioterápiás foglalkozás nemcsak a nyári meleg miatt volt forró hangulatú. A résztvevők parázs vitát folytattak a főszereplő, Sebők Zoltán személyiségéről. A többség semmiféle mentséget nem adott a számára: eddigi életében pazarló és gátlástalan életet élt, felelőtlen cselekedetei – különösen a legvégső, tiltott műtét – okán joggal és megérdemelten kerül börtönbe. A résztvevők többsége nem jósolt neki jobb jövőt. Tíz év múlva volt, aki külföldön képzelte el jómódú, de boldogtalan emberként, más szerint viszont apja családi örökségét fogja inkább fokozatosan felélni. Azért volt egy-két optimistább elképzelés is. Egyesek szerint Mirával hirtelen fellobbanó szerelmük kitart a nehézségek között s a lány tisztasága, őszintesége megváltoztatja majd a tékozló fiút.

műKINCSvadászok I.

műKINCSvadászok I.

Tovább »

Philiph Roth és a Nemzetközi Man Booker Díj

Philiph Roth

Philip Roth amerikai írónak ítélték idén a 60 ezer fonttal járó, kétévenként kiosztott Nemzetközi Man Booker Díjat. A 78 esztendős regényíró, a negyedik díjazottja a legrangosabb brit irodalmi elismerés nemzetközi változatának, a The Man Booker International Prize nevet viselő életműdíjnak.

Philip Roth könyvei több mint ötven éve stimulálják, provokálják és szórakoztatják hatalmas és folyamatosan növekvő olvasótáborát. Képzelete nemcsak a zsidó identitásról alkotott képünket formálta át, de újjáélesztette a regényt, és nem csupán az amerikai regényt” – fogalmazott a díjazottat méltatva Rick Gekoski, a díjat odaítélő zsűri elnöke. Tovább »

Múzeumok Majálisa

Múzeumok Majálisa

Tessék vigyázni, ez egy rövid bejegyzés lesz, sok képpel! 🙂 🙂
A hétvégén – május 21-22-én – rendezték meg a Múzeumok Majálisát. A rendezvényso-
rozatba könyvtárunk is bekapcsolódott, a Múzeumkertben közel 120 másik kiállítóval vártuk a kikapcsolódni, játszani, tanulni vágyókat. A majális eseményeiről olvashat a prae.hu vagy a Magyar Nemzeti Múzeum oldalain, képgalériánkért pedig kattintson a fenti fotóra!

‘A hét könyve’

Lackfi János: A legnehezebb kabát

Lackfi János A legnehezebb kabát című kötetének történetei az elmúlt néhány évben születettek, de hangulatukban gyakran a rendszerváltás előtti korszakot idézik fel. A néhány ecsetvonással felvázolt szimpla, hétköznapi világban valami porszem kerül a gépezetbe, amely lehet teljesen hétköznapi kis semmiség, de lehet igazán jelentős emberi dráma is. Minden írás egy-egy szeletnyi élet, kiragadott pillanat a folytonos történés–láncolatból, amely körülvesz bennünket. A sírköves kezére ráesik a sírkő, és kénytelen-kelletlen fia viszi tovább a mesterségét. A templomtornyot saját készítésű műlábbal megmászó Pali bácsi, aki legyőzi a korlátait, vagy a kálváriát talicskán elhordó Lajcsi, aki nem érzékeli a világ változását maga körül. A verseket írogató asszony, aki a családon belüli erőszak áldozata a mintacsaládjában. A könyvtári ruhatáros néni, aki jól ismeri a kabátokat, a hozzájuk tartozó embereket, s az életében megtett kilométerekből akár a Holdra is eljuthatna. Nagyapáé, aki megállíthatatlanul gyors, mert a motor fékje elromlott. Néha csodás, szürrealisztikus elemek keverednek a történetbe, máskor beláthatatlan következményei lesznek a változásnak. A novellák kevés szóval, de annál találóbban jellemeznek embereket, helyzeteket, viszonyokat, miközben a humor, az irónia és a szeretet, de a kegyetlenség sem hiányzik belőlük.

Tálos Irén

Nikosz Kazantzakisz időszerűsége

 Nikosz Kazantszakis

Nikosz Kazantzakisz

Nikosz Kazantzakisz (1883-1957) görög író, költő az 1964-ben megfilmesített Zorbász, a görög című regényével vált ismertté. A legtöbbet fordított görög írók egyike. Művei magyar fordítását többek között a közelmúltban elhunyt Papp Árpádnak (1937-2010) is köszönhetjük, akit életműve elismeréséül az est folyamán a Nemzetközi Nikosz Kazantzakisz Baráti Társaság posztumusz díjjal tüntet ki.

A Nemzetközi Nikosz Kazantzakisz Baráti Társaság nemzetközi, igen aktív, Kazantzakiszt és műveit népszerűsítő tudományos társaság, csak a 2011. évben az egész világon zajlottak, zajlanak előadásaik: Görögországban, Horvátországban, Szlovéniában, Romániában, Ciprusban, Svédországban, Líbiában, Marokkóban, Dél-Afrikában, a Közel-Keleten, USA-ban, Kanadában, Chilében és Ausztráliában. Tovább »

‘A hét könyve’

Andrzej Stasiuk: Taksim

Az egyik legsikeresebb kortárs lengyel író, Andrzej Stasiuk új regénye a Taksim, amely a Magvető Kiadónál, Körner Gábor fordításában jelent meg. A cselekmény színhelye – amint azt a Dukla és az Útban Babadagba írójánál megszokhattuk – Közép-Kelet-Európa lepukkant Isten háta mögötti helyei, eldugott lengyel, szlovák, magyar, román falvak és kisvárosok. A nagydumás Władek igazi kelet-európai hős, aki szótlan útitársával furikázik keresztbe-kasul az országokon, Európa újrahasznosított rongyaival seftelve, és a filléres csillogás illúzióját kínálja a bennszülötteknek. Próbálnak mindenáron túlélni, ha kell, országokon autóznak keresztül, ha kell, embert csempésznek, ha kell gengszterekkel veszik fel a harcot, de mindenekelőtt mesélnek, mesélnek vég nélkül: rettenetes, szomorú és mulatságos történeteket.  Útjuk a Balkánon keresztül Isztambulba vezet, és a Taksim-negyedben ér véget, egy kalandos akció végén, amelyben kiszabadítanak egy rabszolgaként kezelt lányt, Wladek szerelmét.

A realista irodalmat kedvelő olvasóknak ajánlom a regényt, amely a posztkommunizmus szép új világáról fest lehangoló képet.

Tálos Irén

100 éve született Max Frisch, svájci író

Max Frisch

Egy neves építészmérnök-építőművész fiaként látta meg a napvilágot Zürichben, 1911. május 15-én. Apja őt is építésznek szánta, bár Frisch már ifjúkorától vonzódott az irodalomhoz. 16 évesen írta első drámáját. Elvégezte a műszaki egyetemet és építészmérnöki diplomával az apai utat folytatta. 1938-ban egy prózai művével elnyerte a legnagyobb irodalmi díjat, a Conrad Ferdinand Meyer nevével fémjelzett irodalmi elismerést. Ettől kezdve az irodalmat tartotta fő hivatásának. Tovább »

‘A hét könyve’

Terézia Mora:  Az egyetlen ember a kontinensen

Terézia Mora Az egyetlen ember a kontinensen című regénye – Nádori Lídia fordításában – a 2011-es könyvfesztiválra jelent meg. A Berlinben játszódó szerelmi történet egy férj és feleség kapcsolatának bonyodalmait meséli el, akik semmi másban nem hasonlítanak, minthogy szeretik egymást. Darius Kopp otthonosan mozog a nemzetközi számítástechnikai business világában, mobilinternet-hálózatokat értékesít egy megfoghatatlan amerikai cég megbízásából, és közben kísérletet tesz arra, hogy összerakja a világot, és benne magát. Kopp NDK-s múltú németként megpróbál rendet teremteni ott, ahol nincs, és nem is lehetséges a rend, sőt igyekszik otthon lenni ott, ahol már lassan megszűnnek az otthonok. Korunk hőseként a rendszerváltozás (és a német újraegyesítés) nagy nyertese is lehetne, de újabban nem jól megy az üzlet. Egyszerre magára marad cége egyetlen képviselőjeként a kontinensen, ő lesz az egyetlen emberük, és ez a helyzet kezd nyomasztóvá válni számára. Krimibe illő módon egy céges követelést nagyobb összegű készpénzzel rendez egy ügyfél, ám az illetékes cégvezetők egyszerűen nem elérhetők. Minden összekuszálódik, és a világválsággal egy időben Kopp lába alól lassan kicsúszik a talaj. Flora, a felesége egy finom, művelt nő eközben pincérkedik, mert úgy érzi, így tudja leginkább megőrizni a méltóságát. Flora és Darius egy hetének humoros, posztmodern története arról szól, hogy életünk minden napja egy regény, és a vibráló hétköznapiságban magunkra ismerhetünk mi olvasók is.

Tálos Irén

‘A hét könyve’

Louis-Ferdinand Céline: Bohócbanda

Louis-Ferdinand Céline, a huszadik század egyik legmeghatározóbb és legvitatottabb francia írója, stílusával új irodalmi nyelvet teremtett, megújítva ezzel a francia és a világirodalmat.

A Bohócbanda (Guignol’s Band) című regénye középpontjában az I.világháború alatti londoni alvilág áll. Az író önéletrajzi ihletésű narrátora mesél egy titokzatos franciával való végzetes barátságáról, kellemetlen kapcsolatairól London stricijeivel és kurváival, és közös ellenségükről, a Scottland Yard felügyelőjéről.

A cselekmény a fekete komédia jellegzetes példája, ahol a szerencsétlen és gyakran borzalmas események is humoros formát öltenek. Tovább »