2009 március : Kávészünet

Első mondatok

Érdekes dologra bukkantam a blogvilágban (habár hónapok óta működik, de ugye egy újszülöttnek…). Egy blog könyvek első mondatait gyűjti. Nem tudom, ki és mennyire hajlamos olvasnivalót választani az első mondat alapján, mindenesetre végigolvasva a bejegyzéseket elég érdekes élménynek tűnik ahhoz, hogy megosszam egy rövidke bejegyzés erejéig.

Mert például ugye ki tudna ellenállni az alábbi felütésnek:

Zacsínam túto knyizsecsku.

(Závada Pál – Jadviga párnája)

Hasznos, vagy sem – mindenképpen érdekes látni, hogy mennyiféleképp el lehet kezdeni egy könyvet. Pár hónap késéssel ugyan, de megtaláltam a blogot, találkozásunk elkerülhetetlen volt, mondhatni

Előbb vagy utóbb, mindenképpen bekövetkezett volna.

(A. C. Clarke – Randevú a Rámával)

Tovább az “Első mondat” blogra »

Internet Fiesta az OIK-ban!

2009. március 23-31. között immáron tizedik alkalommal kerül megrendezésre az Internet Fiesta című országos programsorozat. És bizony valóban fiesta ez a javából: a tudás ünnepe – mindazon tudásé, amelyet az idén húsz éves Világháló adhat nekünk.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár idén is csatlakozik az országos programokhoz. Könyvtárunkban a Fiesta egész időtartama alatt az online világhoz és információszerzéshez kapcsolódó programoké a főszerep. Alább rendezvényeinkről röviden. Tovább »

Ajándékkönyvek a Tinta Kiadótól

Etimológiai szótár2009. február 25-én a Tinta Kiadó kedvezményes könyvvásárt rendezett könyvtárunkban. A felkínált könyveket jelentős árengedménnyel lehetett megvásárolni.

A kínálaton végignézve azonnal ismerős címekre bukkanhattunk, hiszen a Tinta Kiadó igényes külsővel, értékes belbeccsel bíró könyveit szívesen vásároltuk könyvtárunk számára eddig is. Akadt azonban olyan is, melyek könyvtárunk állományában még nem szerepeltek, ezeket azonban szerencsére ajándékba megkaptuk, s most már meg is találhatóak katalógusunkban.

Az Etimológiai szótárat az Olvasóteremben helyeztük el, a Kiejtési szótár pedig a raktárból kérhető fel, s az olvasóteremben, helyben használható.

Lipcsei Könyvvásár (Leipziger Buchmesse) – 2009. március 12-15.

Forgatag a Lipcsei Könyvvásáron (Forrás: Új Könyvpiac)

Forgatag a Lipcsei Könyvvásáron (Forrás: Új Könyvpiac)

A lipcsei Vásárváros kezdetei a XV. század második felére tekintenek vissza, a XVII. századtól kezdve pedig egészen a második világháború kitöréséig zajlottak Lipcsében könyvvásárok, melyek ismertebbek és nagyobbak voltak, mint a Majna menti Frankfurt hasonló vásárai.

Az NDK időszakában Lipcse továbbra is a könyvbarátok fontos találkozóhelye maradt. 1990 után a vásár új területre költözött – az új vásárközpontban kapott helyet.
Manapság Lipcsében tartják a könyv és médiaszakma képviselőinek egyik legfontosabb tavaszi találkozóját. A városban zajló könyvvásár jelentősége évről évre növekszik.

Kiváló kommunikációs platform a kiadók, a szerzők, az olvasók és a sajtó képviselői számára, akik itt megismerhetik a legújabb publikációkat és a német nyelvű, illetőleg a piacokon uralkodó legújabb trendeket. A „Leipzig liest” (Lipcse olvas) immár ötödik alkalommal a vásár legnagyobb olvasóünnepe – a vásár körülbelül 1900 rendezvényével 300 helyszínen zajlik.
1995-től „kiegészítés” gyanánt ugyanebben az időben zajlanak a Leipziger Antiquariats Messe eseményei.
2008-ban 129 ezer látogatót jegyeztek és 39 ország 2345 kiállítója volt jelen.

A könyvvásár során két fontos díjat adnak át minden évben, melyre az idén március 12-én került sor .

  1. A „Leipziger Buchpreis zur europäischen Verständigung” díjat a történész Karl Schlögel kapta a „Terror und Traum. Moskau 1937” (Terrror és Álom. Moszkva 1937) c. műért, továbbá a
  2. „Preis der Leipziger Buchmesse” díjat három kategóriában adták át:
  • Német nyelvre fordított műért kategóriában a nyertes Erika Schönfeld (Saul Bellow: Humboldts Vermächtnis).
  • A legjobb szakkönyv díját Herfried Münklernek a „Die Deutschen und ihre Mythen” c. kötetért adták át. Herfried Münkler a németekről, históriájukról a mítoszok alapján ír. A legújabb korban folyamatosan életre kelnek a régi legendák, mítoszok, valamint a történelmi helyszínek (Weimar, Nürnberg) és személyek (Nagy Frigyes). Széleskörű történelmi analízis alapján bizonyítja a szerző, hogyan alakították a mítoszok a nemzeti azonosságtudatot, mekkora erő tulajdonítható nekik – pozitív és negatív értelemben egyaránt. Münkler német történelemében a mitológia és a politika kéz a kézben jár.
    1945 után a „gazdasági csoda” mítoszában virágzott ki az NSZK, míg az NDK-nak az „antifasiszta ellenállás” mítosza jutott. Manapság azonban Németország szegény ország – legalábbis a mítoszok terén. A kérdés csak az: ez a szegénység átok, vagy áldás? A kötet nemcsak a németek históriájáról, mentalitásáról szól, hanem a mai idők politikájáról beszél lelkiismeretesen megírt, olvasmányos módon.
  • a szépirodalmi díjat Sibylle Lewitscharoff vette át az „Apostoloff” c. kötetért. A regényben a leányok számolnak el apjukkal és apjuk hazájával. Egyidejűleg dialógus folyik az elhunytakkal, ugyanis az apa sok évvel ezelőtt meghalt. Földi maradványai sok barátjáéval együtt csak most kerülnek hazaszállításra – Stuttgartból Bulgáriába – ahonnan annak idején emigráltak. Bulgária újrafelfedezésében a nővéreket egy megtalált rokon, Rumen Apostoloff kíséri. Az „Apostoloff” Sibylle Lewitscharoff legszemélyesebb hangvételű könyve. A regény kiváló keretet nyújt egy sajátos ország, Bulgária megismertetésére, ahonnan elszármazott.

Ez utóbbi szépirodalmi (belletrisztikai) díj keltette a legnagyobb érdeklődést a vásáron. Az idei díjazottak körében a válogatás „utolsó szakaszába”, a „döntőbe” hat cím jutott be, ezek:

  1. Wilhelm Genazino: Das Glück in glücksfernen Zeiten
  2. Reinhard Jirgl: Die Stille
  3. Daniel Kehlmann: Ruhm – Ein Roman in neun Geschichten
  4. Sibylle Lewitscharoff: Apostoloff
  5. Andreas Meier: „Sanssouci”
  6. Julia Schoch: Mit der Geschwindigkeit des Sommers

A felsorolt szerzők korábbi kötetei (egy kivétellel) könyvtárunk katalógusában már megtalálhatók.
Legújabb műveik (2009) reményeink szerint az egészen közeli jövőben beszerzésre kerülhetnek.

Schaffler Maria
német nyelvi referens

Algériai francia nyelvű irodalom

Idén 17. alkalommal rendezik meg a világban a Frankofónia ünnepét. Frankofónia (OIF) a francia nyelvet használó országok és kormányok nemzetközi szervezete, mintegy félszáz tagországgal, ahol a francia vagy anyanyelv, (Franciaország, Belgium, Svájc, Kanada) vagy hivatalos nyelv, mint a régi francia és belga gyarmatokon ( maghreb és egyéb afrikai országok), vagy közvetítőnyelv. A frankofón irodalom kifejezés a világ összes francia nyelven írott irodalmára vonatkozik.
Könyvtárunk most az algériai francia nyelvű irodalomra hívja fel az olvasók figyelmét, mivel De Gaulle 50 esztendeje, 1959-ben jelentette be Algéria önrendelkezési jogát. Tovább »