2007 november : Kávészünet

Koncertfelvétel

Gondolom nagyon sokat lehetne írni a tegnapi Misztrál-koncertről, ám valószínű, hogy az alábbi videó mindennél többet elárul majd…

(Ha a videó nem töltődne be, a megtekintéséhez kattintson ide!)

A videót sy-nek köszönhetjük.

Új link: 2007-11-29

  • A világ egyik legteljesebb – ha nem a legteljesebb – ruszin nyelvű honlapgyűjteménye

    (tags: ruszin portál)

Eseménynaptár és három program

Felkerült a blogra egy eseménynaptár (elérhető a fejléc menüjéből), így az OIK programjai után érdeklődők egy hónapra előre tájékozódhatnak a rendezvényekről.

Van ám három programunk is a hétre!

  • 2007. november 28-án az “Alkotó könyvtáros” programsorozat keretében Sudár Annamária és a Misztrál Együttes adventi koncertet ad a Kiállítóteremben, délután 17 órától. A meghívó itt megtekinthető.
  • Másnap, azaz november 29-én, csütörtökön Tavaszy Noémi festőművész “Kodály virágai” című kiállítása nyílik Kiállítótermünkben. Közreműködik Nemcsics Kinga, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola 12. évfolyamos tanulója (felkészítő tanára: Surmann Mária). A kiállítást a művésznő nyitja meg délután 17 órakor, a tárlat 2007. december 22-ig látogatható a könyvtár nyitvatartási idejében. A meghívó itt megtekinthető.
  • November 30-án, pénteken nemzetközi könyvkiállítás nyílik roma témájú könyvekből és roma festőművészek képeiből az OIK belső udvarában (elárulom: a képek nagyon jók, nekem már volt szerencsém látni a legtöbbet – Ádám). A program délután 16 órakor kezdődik, a Cigány Házzal közösen szervezzük az “Olvassunk együtt romanes” című programsorozat keretében. A nap teljes programja és a meghívó megtekinthető ide kattintva!

Új linkek: 2007-11-27

Kihirdették a ”Nagy Könyv” orosz nemzeti irodalmi díj győzteseit

2007. november 22-én közzétették az évente megrendezésre kerülő ”Nagy Könyv” irodalmi díjért folyó verseny győztes műveit. A zsűri döntése szerint első helyen Ludmila Ulickaâ: Daniel Štajn, perevodčik című regénye végzett, második Aleksej Varlamov: Aleksej Tolstoj biográfiája, harmadik pedig Dina Rubina: Na solnečnoj storone ulicy című regénye lett.
Az olvasói szavazatok alapján első Ludmila Ulickaâ: Daniel Štajn, perevodčik, második Dina Rubina: Na solnečnoj storone ulicy, harmadik Viktor Pelevin: Ampir V. című regénye.

Örömmel közöljük, hogy Ulickaâ és Varlamov művei megtalálhatók könyvtárunkban (ld. a fenti linkeket), a blogon az orosz referensi ajánlások rovatban ismertetőt olvashatnak az említett művekről, illetve a szerzőkről. Dina Rubina: Na solnečnoj storone ulicy és Viktor Pelevin: Ampir V. című könyveit pedig már megrendeltük.

P. A. írása

Bábeli zűrzavar?

Múlt szerdán, november 21-én este érdekes kerekasztal-beszélgetést hallgathattak meg, akik ellátogattak könyvtárunkba. A kiállítóteremben zajlott A nyelv – mint az emberi kommunikáció eszköze – változó szerepe a XXI. században című rendezvény, amely „A magyar tudomány ünnepe” rendezvénysorozathoz kapcsolódott. Vendégeinket Mender Tiborné főigazgató asszony köszöntötte (a szervező, Sóron Ildikó osztályvezető nevében is, aki sajnos betegség miatt nem lehetett jelen). A kis asztalnál prof. Klaudy Kinga, az ELTE Fordító és Tolmácsképző Tanszékének vezetője, Tóth József docens, a Pannon Egyetem Germanisztikai Intézetének munkatársa és Kovács Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének oktatója foglaltak helyet. A rövid bemutatkozás máris elindította a mindvégig lendületes iramú beszélgetést a maga útján, hiszen mindenki saját kedvenc kutatási területéről beszélhetett, a kapcsolódási pontok pedig egyre-másra jelentkeztek.

Most nem is győzném felsorolni mi minden érdekességről hallhattunk; és hát feléledt bennem az a régi alapélmény, hogy bábeli zűrzavarban élünk, annak hallatán, hogy Klaudy Kinga elmondta, az EU egyelőre a hivatalos szövegek fordításai elkészítésének eljárásakor még nem találta meg a legjobban járható utat. Arról is elbeszélgettünk – örvendetesen a közönség is belekapcsolódott! –, hogy manapság kevesebb tudományos könyv jelenik meg magyar nyelven, és a jelenlévők többsége úgy vélte, ez nem jó dolog. Mit is írt a jó öreg Bessenyei György 1778-ban? „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” Persze ez nem azt jelenti, hogy nem fontos az idegen nyelvek ismerete. Példaképünk lehet e téren a sok nyelvet beszélő Kosztolányi Dezső, aki Európa című versében írta: „Kölyökkorom óta nem ültem-e éjjel / lámpám sugaránál tanulva a leckéd, / vigyázva, csodálva száznyelvü beszéded, / hogy minden igéje szivembe lopódzott?” És ő volt az, aki a magyar nyelvért is szenvedélyesen küzdött.

Dörgő Tibor írása

Új linkek: 2007-11-24

Új linkek: 2007-11-23

Íme a második sorozat zenei link, amit tegnap ígértem. Ráadásként a legnagyobb ukrán könyvtárak linkjei. Könyvjelző-gyűjteményünkben ezekkel együtt már 273 link található – a lista elérhető az oldalt található menü “Linkgyűjtemény” menüpontjára katintva is!
Tovább »

Ideje a hallgatásnak – Új hangoskönyvek

Van az úgy, hogy azt mondják: “itt az ideje a hallgatásnak”. Sőt, ugye ismerjük ezt is: “hallgatni arany”. Mit mondjak, nálunk mostanában van mit hallgatni…

A német nyelvű állomány több mint 200 irodalmi hangkazettával gyarapodott, mely a Goethe-Institut ajándékaként került feldolgozásra. Klasszikus és kortárs szerzők művei hangzanak el német nyelven a szerzők és színészek előadásában. Íme a lista.

Ha esetleg nem lenne türelmük a találatokat végigböngészni, engedjék meg, hogy kiragadjak néhány nevet a sokból: Thomas Mann, Robert Musil, Günter Grass, Franz Kafka, Martin Walser

(Nem szeretnék olyan tippeket adni, melyekért később pedagógusok esetleg leszedik a buksimat, de ahogy az a fenti pár névből is látszik, a német nyelvű kötelező irodalom emésztésében is erősítettünk – Ádám)

A kazetták természetesen mind kölcsönözhetőek – a boldog (átmeneti:) hangoskönyv-tulajdonos egy hétre adhatja át magát az “audio-irodalom” gyönyöreinek.

Orosz nyelvi referensünk ajánlja

Két újabb referensi ajánlattal gyarapodik ajánlónk: mindkettő orosz és cirill betűkkel íródott. Mivel saját tapasztalatból tudom, hogy egy oroszul nem értő ember mennyire meg tud ijedni a cirill szövegtől, ezért a két ismertető (Дмитрий Львович Быков: ЖД és Алексей Варламов: Алексей Толстой) az alábbi linkre kattintva tekinthető meg.
Tovább »

Korábban »