A hét könyve : Kávészünet

A hét könyve

Eduardo Sacheri: La noche de la Usina

Sacheri legújabb – 2016-ban Alfaguara-díjjal kitüntetett – regénye méltán érdemelte ki a spanyol nyelvterület egyik legrangosabb irodalmi elismerését.

A regény egy argentin faluban, a pampák világában élő nyolc kisember története, akik a 2000-es évek elején összefognak, hogy közös erővel átvészeljék a gazdasági, pénzügyi válságot. Sacheri – aki sokáig történelemtanárként dolgozott – itt a közelmúlt eseményeit dolgozza fel. Tovább »

A hét könyve

Philippe Jaenada: La serpe

1941 októberében egy szörnyű bűntény helyszínévé vált az Escoire-i kastély.  Georges és Amélie Girard-t (báty és nővér, a kastély tulajdonosai) és Louise Soudeix-et a szobalányt vérbe fagyva találják a kastélyban. Minden ajtó zárva. Egyetlen túlélője van a szörnyű bűnténynek, Henri Girard, a tulajdonos fia. Minden jel arra mutat, hogy csak ő lehetett a tettes. A tárgyalás menete is az ő bűnösségére épült, mely végül meglepő fordulatot vett: Henri Girard-t nem ítélték el. Sőt még ő maga kérte a tárgyalás újra indítását, hogy megtalálják az igazi tettest. Tovább »

A hét könyve

Nina Yargekov: Double nationalité

Nina Yargekov: Double nationalité

„Egy repülőtéren ébredtek fel.

Nem tudjátok, kik vagytok, és hogy merre mentek.

A táskátokban két útlevél és egy csomag kéztörlőkendő van. Egy csillogó diadém van a fejeteken és úgy vagytok kifestve, mint egy lopott autó.

Fejből tudjátok Enrico Macias összes dalát.

Racionálisan gondolkodtok.

Mit tesztek most?”

Tovább »

A hét könyve

Augusto de Campos: Hangszóképversek

Augusto de Campos: Hangszóképversek

Augusto de Campos, eredeti nevén Augusto Luís Browne de Campos (São Paulo, 1931), brazil költő, esszéíró, zene- és irodalomkritikus, műfordító, a Brazíliából útnak induló konkrét költészet egyik létrehozója.

A 2017-es év Janus Pannonius Költészeti Nagydíját elnyerő költő verseiből Hangszóképversek címmel jelent meg – tartalmában és kivitelezésében egyaránt – reprezentatív válogatáskötet a Magyar PEN Club gondozásában. A kötet verseit Pál Ferenc válogatta és szerkesztette, a fordításokért pedig Zalán Tibor, Szőcs Géza, Szkárosi Endre, Pál Ferenc és Pál Dániel Levente kiváló munkáját illeti elismerés.

Tovább »

A hét könyve

Petre Barbu: Căţărarea în cer

Petre Barbu: Căţărarea în cer

Petre Barbu fikciós életrajzi regénye több novella összefűzéséből áll össze, melyeket 2012 és 2016 között írt. A főszereplő, Petre, egy gátlásokkal és szorongással teli frusztrált személy, aki környezetének és balsorsának egyaránt áldozata. Lelki nyomoráért és kasztrációs szorongásaiért jórészt az apa a felelős. Ilie, az apa „keményöklű és hidegvérű” munkás, aki keményen dolgozik a mindennapi betevőért, és nem sokra becsüli fia bimbódzó írói tehetségét. A fiú ellenben nem rajong a kétkezi mesterségekért, tovább szeretne tanulni, amiért rengeteg szemrehányást és sértést kap. „Hülye és buta vagy, nem lesz belőled semmi” hangzik el rendszeresen az atyai szájból. Tovább »

A hét könyve

Marjanca Mihelič: Budimpeštatrans

Marjanca Mihelič: Budimpeštatrans

Marjanca Mihelič a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott szlovén nyelv és irodalom, illetve filozófia szakon. 1986-1992 között szlovén nyelvi lektorként dolgozott az Eötvös Loránd Egyetemen, Budapesten. 1986-tól kezdte meg műfordítói és magyar témájú cikkírói munkásságát. 2012-ben a magyar kormány a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki a magyar irodalom és kultúra közvetítéséért, előadásai és fordításai kapcsán.

A mű címe utazásra hív minket, egy úgynevezett transzferre, amelyet az írónő esetében szülőhazája és Budapest (Budimpešt) képvisel. Tovább »

A hét könyve

Doina Ruști: Mâța vinerii

Doina Ruști: Mâța vinerii

Doina Ruști: Mâța vinerii

Aki már olvasta Doina Ruști Fanarióta kézirat című regényét, ismerős világgal találkozik. A „Mâța vinerii” (Péntek macskája) című történelmi regénye szintén a 18. század fanarioták különleges világába repít vissza, egy képzeletbeli Walachia színes és pezsgő világába, ahol az emberek életében fontos szerepe van a mágiának.  A történet középpontjában „Péntek macskája” áll, egy félelmetes varázsló, akiről úgy hírlik, hogy halált és szerencsétlenséget hoz az emberekre, és „azért jön Bukarestbe, hogy felfalja a bukarestiek boldogságát.” Tovább »

A hét könyve

Gerhard Roth: Grundriss eines Rätsels

Gerhard Roth: Grundriss eines Rätsels

Gerhard Roth: Grundriss eines Rätsels

Bécsben egy író életét veszti gázrobbanásban, három csecsen menekültet kegyetlenül meggyilkolnak, egy gyógyszerésznő gyermekével nehéz körülmények között él, egy jelenleg Hamburgban élő színész visszatér a szülőföldjére, egy önmagától menekülő újságírónő Japánba, Tokióba utazik, végül egy idős férfi szemtanúja az 1902-es velencei harangtorony ledőlésének.   Tovább »

A hét könyve

Gorączka o świcie

Gorączka o świcie

Gárdos Péter: Hajnali láz

Gárdos Péter forgatókönyvíró, filmrendező első regénye a Hajnali láz, melyben a szülei megismerkedésének nem mindennapi történetét írja le. Ezt a szerelmi történetet maga az élet rendezte, alapját az író szüleinek – Gárdos Miklósnak és Ágnesnek (regénybeli nevén Lilinek) – 1945 szeptemberétől 1946 februárjáig folytatott levelezése képezi.

117 egyforma levéllel kezdődik minden, melyeket a háború után egy Gotland szigeti rehabilitációs kórházból küld Miklós a szintén Svédországban ápolt magyar lányoknak, hogy egyiküket végül feleségül vegye. Élni és szeretni akar, annak ellenére, hogy súlyos tüdőbetegsége miatt orvosa csak hat hónapot jósol neki. Lili egyike azoknak a fiatal nőknek, akik válaszolnak a levélre, de Miklós számára hamarosan ő lesz az egyetlen. Tovább »

A hét könyve

Denisa Fulmeková: Konvália

Denisa Fulmeková: Konvália

Denisa Fulmeková: Konvália

A történet az 1936-ban, a szlovákiai Malackán kezdődik. A helybeli zsidó vendéglős gyönyörű 19 éves lánya, Valéria Reiszová egy napon egy író-olvasótalálkozó első sorából elbűvölve figyeli az éppen lendületes pátosszal szavaló közismert ferences rendi szerzetest, pap-költőt, a tizenkét évvel idősebb Rudolf Dilongot. Tekintetük találkozásából szerelem lesz első látásra. Kapcsolatukról a rossz nyelvek pletykálni kezdenek, s Dilongot 1939-ben át is helyezik Malackáról Galgócra. A szerzetes-poéta irodalmi honoráriumából motorkerékpárt vesz, hogy látogathassa kedvesét. Az 1939-ben németek által létrehozott első Szlovák Köztársaság légköre egyre fojtóbb Valéria számára, ám az 1940-es évek legelején még megjelenik két verseskönyve, melyek fölött Dilong bábáskodik. Tovább »

Korábban »