A hét könyve : Kávészünet

A hét könyve

Doina Ruști: Mâța vinerii

Doina Ruști: Mâța vinerii

Doina Ruști: Mâța vinerii

Aki már olvasta Doina Ruști Fanarióta kézirat című regényét, ismerős világgal találkozik. A „Mâța vinerii” (Péntek macskája) című történelmi regénye szintén a 18. század fanarioták különleges világába repít vissza, egy képzeletbeli Walachia színes és pezsgő világába, ahol az emberek életében fontos szerepe van a mágiának.  A történet középpontjában „Péntek macskája” áll, egy félelmetes varázsló, akiről úgy hírlik, hogy halált és szerencsétlenséget hoz az emberekre, és „azért jön Bukarestbe, hogy felfalja a bukarestiek boldogságát.” Tovább »

A hét könyve

Gerhard Roth: Grundriss eines Rätsels

Gerhard Roth: Grundriss eines Rätsels

Gerhard Roth: Grundriss eines Rätsels

Bécsben egy író életét veszti gázrobbanásban, három csecsen menekültet kegyetlenül meggyilkolnak, egy gyógyszerésznő gyermekével nehéz körülmények között él, egy jelenleg Hamburgban élő színész visszatér a szülőföldjére, egy önmagától menekülő újságírónő Japánba, Tokióba utazik, végül egy idős férfi szemtanúja az 1902-es velencei harangtorony ledőlésének.   Tovább »

A hét könyve

Gorączka o świcie

Gorączka o świcie

Gárdos Péter: Hajnali láz

Gárdos Péter forgatókönyvíró, filmrendező első regénye a Hajnali láz, melyben a szülei megismerkedésének nem mindennapi történetét írja le. Ezt a szerelmi történetet maga az élet rendezte, alapját az író szüleinek – Gárdos Miklósnak és Ágnesnek (regénybeli nevén Lilinek) – 1945 szeptemberétől 1946 februárjáig folytatott levelezése képezi.

117 egyforma levéllel kezdődik minden, melyeket a háború után egy Gotland szigeti rehabilitációs kórházból küld Miklós a szintén Svédországban ápolt magyar lányoknak, hogy egyiküket végül feleségül vegye. Élni és szeretni akar, annak ellenére, hogy súlyos tüdőbetegsége miatt orvosa csak hat hónapot jósol neki. Lili egyike azoknak a fiatal nőknek, akik válaszolnak a levélre, de Miklós számára hamarosan ő lesz az egyetlen. Tovább »

A hét könyve

Denisa Fulmeková: Konvália

Denisa Fulmeková: Konvália

Denisa Fulmeková: Konvália

A történet az 1936-ban, a szlovákiai Malackán kezdődik. A helybeli zsidó vendéglős gyönyörű 19 éves lánya, Valéria Reiszová egy napon egy író-olvasótalálkozó első sorából elbűvölve figyeli az éppen lendületes pátosszal szavaló közismert ferences rendi szerzetest, pap-költőt, a tizenkét évvel idősebb Rudolf Dilongot. Tekintetük találkozásából szerelem lesz első látásra. Kapcsolatukról a rossz nyelvek pletykálni kezdenek, s Dilongot 1939-ben át is helyezik Malackáról Galgócra. A szerzetes-poéta irodalmi honoráriumából motorkerékpárt vesz, hogy látogathassa kedvesét. Az 1939-ben németek által létrehozott első Szlovák Köztársaság légköre egyre fojtóbb Valéria számára, ám az 1940-es évek legelején még megjelenik két verseskönyve, melyek fölött Dilong bábáskodik. Tovább »

A hét könyve

Natascha Wodin: Mariupolból jött

Natascha Wodin: Mariupolból jött

Ha te láttad volna, amit én láttam.” – Újból és újból visszatérő sorok: mindenekelőtt a szótlan édesanyjának erre az egy, sokszor megismételt mondatára emlékszik vissza az írónő. Amit azonban ez alatt értett az édesanyja, azt magával vitte a sírba. Natascha Wodin Mariupolból jött (Sie kam aus Mariupol) című regényében édesanyja megrendítő sorsát örökíti meg, aki az ukrajnai kikötővárosból, Mariupol-ból származott. Fiatal nőként érte a veszteség nemesi származású családját a sztálinista terror éveiben. Majd 1944-ben kényszermunkára hurcolták a náci Németországba „keleti munkásnak” (Ostarbeiter). Túlélte, azonban megtört és reményvesztetté vált. Olyannyira, hogy tizenegy évvel később egy nyugat-német kisvárosban megfosztotta magát az élettől. „ Gyerekek voltunk, a húgom csak négy, én pedig tízéves, amikor 1956-ban szótlanul egy októberi napon elhagyott minket és nem tért vissza többé.Tovább »

A hét könyve

Agatha Christie: Öt kismalac

Agatha Christie: Öt kismalac

Hamarosan véget ér a nyári szünidő, a könyvtár pedig kinyit, nyárbúcsúztató olvasmánynak egy izgalmas krimit ajánlunk .

Agatha Christie: Öt kismalac

„Egy kismalac piacra járt,
Egy kismalac meg otthon ült,
Egy kismalac sok húst evett,
Egy kismalac hoppon maradt,
Egy kismalac meg visított:
Uí, uí, uí, uí,
Mígnem hazaért.”

Ez az angolszász versike adja a Nagy-Britanniában első ízben 1943-ban (Magyarországon pedig 1973-ban) megjelent Öt kismalac című Agatha Christie regény szerkezeti vázát.
A regény jelene előtt 16 évvel megmérgezték a híres-hírhedt festőt, Amyas Crale-t. A szörnyű gyilkossággal az áldozat feleségét, a félénk tekintetű, zárkózott és kiegyensúlyozatlan Caroline Crale-t vádolták meg, akit a bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt. Az asszony egy évvel később meghalt a börtönben, de halála előtt levelet írt lányának, melyben azt állítja, hogy ártatlan.
Amyas és Caroline egyetlen árván maradt gyermeke, a per idején öt éves Carla Lemarchant férjhez készül menni, ám előtte szeretné megtudni az igazságot a szüleiről, bármi is legyen az, ezért felkeresi a zseniális belga detektívet, Hercule Poirot-t, aki a teljes igazság kiderítése érdekében elolvassa a rendőrségi aktákat, felkeresi a nyomozást vezető felügyelőt, a védőügyvédet, az ügyészt, a bírót, a szemtanúkat (öt van belőlük, így nyilvánvaló, hogy rájuk utal a cím), elolvassa a korabeli újságokat, és természetesen közben kombinál… sőt, ha kell, hazudik, ha pedig úgy látja jónak, igazat mond.
Egyes vélekedések szerint az Öt kismalac Agatha Christie egyik legjobb regénye, érdemes elolvasni.

A szerző további művei a könyvtárunk gyűjteményében.

További újdonságainkat itt tekintheti meg.

Szerkesztette: Tálos Irén

A hét könyve

Marinka Melinda: Sváb visszatérők

Marinka Melinda: Sváb visszatérők

Marinka Melinda: Sváb visszatérők: újjáéledő hagyomány és lokális kötődés a szatmári svábok körében

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár újdonságai között található meg Marinka Melinda: Sváb visszatérők című monográfiája, mely a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének gondozásában jelent meg tavaly. A kötet a szatmári svábság Románia (pontosabban a Partium) területén élő németajkú lakosság identitás-válságát, annak különböző fokozatait és állomásait, etnikai tudatának újjáalakulását, a nemzetiségi élet újraszervezését ismerteti meg olvasóival. Az évtizedes kutatáson alapuló, főként a romániai Mezőpetriben, valamint a környező falvakban, közösségekben végzett, gazdag bibliográfiával ellátott etnográfiai szakirodalom azt a kérdéskört járja körül, hogy a Romániához csatolt, sváb lakosságú falvakban élők miként élték meg azt, hogy Románia területén, egykori magyar állampolgárként, de német nemzetiségűként voltak, vannak jelen. E kettős, illetve hármas identitás érdekes kérdéseket vet fel: a korábbi magyar állampolgárság, magyar közösséghez (mint Gens Hungarorum, nem pedig Natio Hungarica, tehát hungarus-tudat) való tartozás miként befolyásolta a svábok magyarországi, majd határon túli németséghez tartozását. A román környezet váltotta tehát fel esetükben a magyar környezetet, a romániai magyarsághoz való tartozás tudata háttérbe szoríthatta a német identitást. A szerző a népi hagyományokat, a társadalmat, a helyi közösségeket alakító, identitásképző, identitást újraalkotó tényezőként vizsgálja, rávilágítva arra, hogy a népi énekek, tradicionális viselet és népszokások befolyásolni, erősíteni tudják egy adott nemzetiséghez tartozást. A kötetet mind szakmabelieknek, mind a téma iránt érdeklődő laikus olvasóknak egyaránt ajánljuk.

Bús Péter János

A hét könyve

Vallomás a csodáról: Csinszka naplója

Vallomás a csodáról: Csinszka naplója

Nemrég jelent meg a Szépmíves Könyvek Kiadónál Csinszka naplója, Vallomás a csodáról címmel – ez az a verse, amelyben Ady alakját idézi meg. A romantikus, önironikus naplót több töredékes folyóiratközlés után most először rendezték egy kötetbe.
A napló vallomás és kitárulkozás jegyességekről, szerelmekről, szakításokról, házasságokról. Kiútkeresés egy nevelőintézet szobájából vagy fia­talon már a végzet asszonya? A memoár nem hiánytalan, hiszen az Adyval kötött házasság történetét már nem tudta megírni, csupán a költő halála után írt három döbbenetes erejű vallomás készült el 1919 és 1922 között. A huszonkét fejezetre osztott dokumentum Márton István, a Ruffy Péter-hagyaték gondozójának utószavával, valamint néhány különleges gépiratfotó, levél és egyéb írás kíséretében jelent meg. Ezek fényt deríthetnek eddig nem – vagy kevésbé – ismert rejtélyre: mi lett az Érmindszenten maradt Csinszka-levelekkel? A mendemondák szerint Ady rokonai elégették. Valóban agyvérzésben halt meg Csinszka, vagy más áll a háttérben?
A mendemondák újabb szerelemről regéltek… Hova lettek a kiadatlan versek, amelyek nem kerültek be az egyetlen verseskötetbe 1931-ben? Mi az igazság?

                                                                                                                    Szerk.: Tálos Irén

A hét könyve

Telemann: Voyageur virtuose (CD)

Telemann: Voyageur virtuose (CD)

Telemann: Voyageur virtuose (CD)

A barokk korszak egyik legtermékenyebb zeneszerzőjeként  tartják számon Georg Philipp Telemann (1681-1767) német zeneszerzőt .

2017-ben halálának 250. évfordulóját ünnepeljük. Életművét több mint 600 zenekari szvit, szimfónia, versenymű, hegedűverseny, szonáta, duó, triószonáta, kvartett, zongora- és orgonamuzsika, több mint 40 opera, 12 teljes egyházi kantáta, 15 mise, 22 zsoltár, több mint 40 passió, 6 oratórium és motetták, több száz ouverture, ezenkívül világi kantáták, ódák, kánonok, és dalok gazdagítják.

A Francia Intézet ajándékaként a Zeneműtár állományába került CD-n a zeneszerző legismertebb szonátái csendülnek fel a fiatal és igen tehetséges művészekből álló francia Amarillis formáció előadásában, akik Európa egyik legeredetibb barokk együttesének számítanak ; a világ számos koncerttermeiben, többek között hazájukban Franciaországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Németországban, Kanadában, Svájcban és az Egyesült Államokban is telt házas koncerteket adtak.

A francia érdekeltségű Naive kiadó 2007-ben jelentette meg ezt a CD-t, amin az előadóművészek korhű hangszeren játszanak. Tovább »

A hét könyve

Hiraide Takasi: A macskavendég

Hiraide Takasi: A macskavendég

A macskavendég című regény az Európa Könyvkiadó jóvoltából, Nagy Anita fordításában végre magyarul is olvasható. Szerzője az 1950-ben született japán Hiraide Takasi, aki korábban költőként volt ismert, ez az első regénye.

Egy házaspár Tokió egyik csendes részén kis házat bérel, amelyhez hatalmas, a hagyományok szerint megtervezett kert is tartozik. Mindketten a harmincas éveikben járnak, szabadúszóként otthon dolgoznak. Kis konyhájukban egyszer csak megjelenik egy macska.

A regénytér lényegi része a ház  és az azt körülvevő, kiotói tervező által kialakított japánkert. Ennek közepén érzi igazán elemében magát a kert lelkét megtestesítő macska, Csibi. Nevének jelentése: kicsi. Jelentősége annál nagyobb, különösen a feleség életében, de az elbeszélő férj is tisztelettudó japán mértékletességgel fogadja szívébe a vendéget, a barátot, az ajándékot.

„Első pillantásra lebegő felhőfoszlánynak tűnt” – szól a kezdőmondat – utalva a macska égi származására. Csibi úgy lépett az életükbe, ahogy az áramlat az ablakon. „Az áramlattal együtt azonban akkor belopózott valami más is, amit sorsnak nevezhetünk”.

Ez a regény a benne rejlő szimbólumok gazdagságától lett ragyogó. „Az írásra is igaz, hogy válogatás nélkül átlépi a birtokhatárokat”, mint ez a macska. Vendég, nem saját kedvenc, ezért nem teljesen megismerhető jelenség, akár egy sintó szellem. Az utóbbi figyelmének felhívására szolgál a macska nyakában lévő csengettyű, ami nem mellesleg elriasztja az egereket. A legyeket pofozó Csibi hátára tapadó szilvavirág szirmai a kora tavasz jelképei, de fogalomkörébe tartozik a halálba menés, egyúttal az onnan visszatérés is. A homályos körülmények közt eltűnt macska állítólagos sírja – a szomszéd szerint – a „gyertyán árnyékában zöldellő kis fenyő tövében” már duplán szimbolikus: a sintó gyertyán alatt a fenyő a hosszú életet idézi.

Hiraide Takasi kisregénye japánkertre emlékeztető, mesterien megalkotott mikrokozmosz, ahol az események zaja helyett a csöndes szemlélődésben tárul fel a sors valódi természete.

Szerk.: Tálos Irén

Korábban »