A hét könyve : Kávészünet

A hét könyve

Marinka Melinda: Sváb visszatérők

Marinka Melinda: Sváb visszatérők

Marinka Melinda: Sváb visszatérők: újjáéledő hagyomány és lokális kötődés a szatmári svábok körében

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár újdonságai között található meg Marinka Melinda: Sváb visszatérők című monográfiája, mely a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének gondozásában jelent meg tavaly. A kötet a szatmári svábság Románia (pontosabban a Partium) területén élő németajkú lakosság identitás-válságát, annak különböző fokozatait és állomásait, etnikai tudatának újjáalakulását, a nemzetiségi élet újraszervezését ismerteti meg olvasóival. Az évtizedes kutatáson alapuló, főként a romániai Mezőpetriben, valamint a környező falvakban, közösségekben végzett, gazdag bibliográfiával ellátott etnográfiai szakirodalom azt a kérdéskört járja körül, hogy a Romániához csatolt, sváb lakosságú falvakban élők miként élték meg azt, hogy Románia területén, egykori magyar állampolgárként, de német nemzetiségűként voltak, vannak jelen. E kettős, illetve hármas identitás érdekes kérdéseket vet fel: a korábbi magyar állampolgárság, magyar közösséghez (mint Gens Hungarorum, nem pedig Natio Hungarica, tehát hungarus-tudat) való tartozás miként befolyásolta a svábok magyarországi, majd határon túli németséghez tartozását. A román környezet váltotta tehát fel esetükben a magyar környezetet, a romániai magyarsághoz való tartozás tudata háttérbe szoríthatta a német identitást. A szerző a népi hagyományokat, a társadalmat, a helyi közösségeket alakító, identitásképző, identitást újraalkotó tényezőként vizsgálja, rávilágítva arra, hogy a népi énekek, tradicionális viselet és népszokások befolyásolni, erősíteni tudják egy adott nemzetiséghez tartozást. A kötetet mind szakmabelieknek, mind a téma iránt érdeklődő laikus olvasóknak egyaránt ajánljuk.

Bús Péter János

A hét könyve

Vallomás a csodáról: Csinszka naplója

Vallomás a csodáról: Csinszka naplója

Nemrég jelent meg a Szépmíves Könyvek Kiadónál Csinszka naplója, Vallomás a csodáról címmel – ez az a verse, amelyben Ady alakját idézi meg. A romantikus, önironikus naplót több töredékes folyóiratközlés után most először rendezték egy kötetbe.
A napló vallomás és kitárulkozás jegyességekről, szerelmekről, szakításokról, házasságokról. Kiútkeresés egy nevelőintézet szobájából vagy fia­talon már a végzet asszonya? A memoár nem hiánytalan, hiszen az Adyval kötött házasság történetét már nem tudta megírni, csupán a költő halála után írt három döbbenetes erejű vallomás készült el 1919 és 1922 között. A huszonkét fejezetre osztott dokumentum Márton István, a Ruffy Péter-hagyaték gondozójának utószavával, valamint néhány különleges gépiratfotó, levél és egyéb írás kíséretében jelent meg. Ezek fényt deríthetnek eddig nem – vagy kevésbé – ismert rejtélyre: mi lett az Érmindszenten maradt Csinszka-levelekkel? A mendemondák szerint Ady rokonai elégették. Valóban agyvérzésben halt meg Csinszka, vagy más áll a háttérben?
A mendemondák újabb szerelemről regéltek… Hova lettek a kiadatlan versek, amelyek nem kerültek be az egyetlen verseskötetbe 1931-ben? Mi az igazság?

                                                                                                                    Szerk.: Tálos Irén

A hét könyve

Telemann: Voyageur virtuose (CD)

Telemann: Voyageur virtuose (CD)

Telemann: Voyageur virtuose (CD)

A barokk korszak egyik legtermékenyebb zeneszerzőjeként  tartják számon Georg Philipp Telemann (1681-1767) német zeneszerzőt .

2017-ben halálának 250. évfordulóját ünnepeljük. Életművét több mint 600 zenekari szvit, szimfónia, versenymű, hegedűverseny, szonáta, duó, triószonáta, kvartett, zongora- és orgonamuzsika, több mint 40 opera, 12 teljes egyházi kantáta, 15 mise, 22 zsoltár, több mint 40 passió, 6 oratórium és motetták, több száz ouverture, ezenkívül világi kantáták, ódák, kánonok, és dalok gazdagítják.

A Francia Intézet ajándékaként a Zeneműtár állományába került CD-n a zeneszerző legismertebb szonátái csendülnek fel a fiatal és igen tehetséges művészekből álló francia Amarillis formáció előadásában, akik Európa egyik legeredetibb barokk együttesének számítanak ; a világ számos koncerttermeiben, többek között hazájukban Franciaországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Németországban, Kanadában, Svájcban és az Egyesült Államokban is telt házas koncerteket adtak.

A francia érdekeltségű Naive kiadó 2007-ben jelentette meg ezt a CD-t, amin az előadóművészek korhű hangszeren játszanak. Tovább »

A hét könyve

Hiraide Takasi: A macskavendég

Hiraide Takasi: A macskavendég

A macskavendég című regény az Európa Könyvkiadó jóvoltából, Nagy Anita fordításában végre magyarul is olvasható. Szerzője az 1950-ben született japán Hiraide Takasi, aki korábban költőként volt ismert, ez az első regénye.

Egy házaspár Tokió egyik csendes részén kis házat bérel, amelyhez hatalmas, a hagyományok szerint megtervezett kert is tartozik. Mindketten a harmincas éveikben járnak, szabadúszóként otthon dolgoznak. Kis konyhájukban egyszer csak megjelenik egy macska.

A regénytér lényegi része a ház  és az azt körülvevő, kiotói tervező által kialakított japánkert. Ennek közepén érzi igazán elemében magát a kert lelkét megtestesítő macska, Csibi. Nevének jelentése: kicsi. Jelentősége annál nagyobb, különösen a feleség életében, de az elbeszélő férj is tisztelettudó japán mértékletességgel fogadja szívébe a vendéget, a barátot, az ajándékot.

„Első pillantásra lebegő felhőfoszlánynak tűnt” – szól a kezdőmondat – utalva a macska égi származására. Csibi úgy lépett az életükbe, ahogy az áramlat az ablakon. „Az áramlattal együtt azonban akkor belopózott valami más is, amit sorsnak nevezhetünk”.

Ez a regény a benne rejlő szimbólumok gazdagságától lett ragyogó. „Az írásra is igaz, hogy válogatás nélkül átlépi a birtokhatárokat”, mint ez a macska. Vendég, nem saját kedvenc, ezért nem teljesen megismerhető jelenség, akár egy sintó szellem. Az utóbbi figyelmének felhívására szolgál a macska nyakában lévő csengettyű, ami nem mellesleg elriasztja az egereket. A legyeket pofozó Csibi hátára tapadó szilvavirág szirmai a kora tavasz jelképei, de fogalomkörébe tartozik a halálba menés, egyúttal az onnan visszatérés is. A homályos körülmények közt eltűnt macska állítólagos sírja – a szomszéd szerint – a „gyertyán árnyékában zöldellő kis fenyő tövében” már duplán szimbolikus: a sintó gyertyán alatt a fenyő a hosszú életet idézi.

Hiraide Takasi kisregénye japánkertre emlékeztető, mesterien megalkotott mikrokozmosz, ahol az események zaja helyett a csöndes szemlélődésben tárul fel a sors valódi természete.

Szerk.: Tálos Irén

A hét könyve

Charlie Lovett: Első benyomások: regény régi könyvekről

Charlie Lovett: Első benyomások

Plagizált-e Jane Austen, de azt is kérdezhetnénk  plagizálják-e Jane Austent?

Ezekre a kérdésekre, akkor kaphatunk választ, ha elolvassuk Charlie Lovett: Első benyomások: regény régi könyvekről, váratlan szerelemről című regényét.

Manapság Jane Austen művei népszerűbbek, mint korábban bármikor, filmes adaptációk sora készül a regényeiből, és sok jellegzetes austeni motívum, figura inspirációját fedezhetjük fel a mai irodalomban is. Ennek a jelenségnek egyik új darabja ez a könyv is, amelynek egyik főszereplője maga az írónő, Jane Austen, a másik Sophie Collingwood. A két ugyancsak különböző ifjú nőt, akik különböző korban élnek, a könyvek imádata kapcsolja össze a történetben.

Jane éppen első regényét írja, amikor megismerkedik az idős tiszteletessel, Richard Mansfielddel. Nem is sejti, mennyi segítséget és bátorítást fog kapni rövid barátságuk alatt. Sőt lehet, hogy többet is kap: egy kész kisregényt. Első benyomások címen, amiből majd megszületik a Büszkeség és balítélet.

Sophie könyvtárosként végzett Oxfordban, és most egy antikváriumban dolgozik Londonban, miközben Mansfield Allegorikus mesék kis könyve című, végtelenül unalmas történetfüzérének második kiadását hajszolja két érdeklődőnek is. De a hajsza végzetes lehet…

Megkerül-e a tiszteletes meséinek gyűjteménye? És Sophie megtalálja-e a szerelmet? Mennyire fontosak az első benyomások?
Charlie Lovett regényét minden Austen-imádónak csak ajánlani lehet.

Szerkesztette: Tálos Irén

A hét könyve

Ivan Antunović: Posliednji Gizdarev

Ivan Antunović: Posliednji Gizdarev

Örömmel ajánljuk olvasóink figyelmébe a Vajdasági Horvátok Kulturális Intézete és a Magyarországi Horvátok Tudományos Intézete közös kiadványát, Ivan Antunović „Posliednji Gizdarev” (Az utolsó Gizdarev) című regényét, amely nemcsak irodalmi, hanem kultúrtörténeti szempontból is állományunk egyik kiemelkedő jelentőségű darabja.

Ivan Antunović kalocsai segédpüspök a bácskai horvátok egyik kiemelkedő alakja. Fő szerepet játszott a 19. századi horvátok “nemzeti megújhodása” terén. 1870-ben Bunjevačke i šokačke novine néven hetilapot alapított, de támogatta az 1884-ben, Mijo Mandić által elindított Neven című irodalmi folyóirat megjelenését is. Írói munkásságával sokat tett a bunyevác nép kulturális felemelkedése érdekében. Regénye hűen tükrözi a kor történéseit; hősei ugyan álnéven szerepelnek, de a hagyomány szerint a szerző a Latinovits család tagjairól mintázta őket.

A kézirat Antunović életében nem jelent meg, de annál értékesebb a mostani, nyomtatott kiadás, amely 2015-ben látott napvilágot.

                                                                                        Gálity Tijána

A hét könyve

Hellasztól a Práter utcáig: egy görög szabadságharcos a magyar forradalomban: André Konstandinidisz 1917-1956

Hellasztól a Práter utcáig: egy görög szabadságharcos a magyar forradalomban: André Konstandinidisz 1917-1956

Markó György történész-levéltáros a magyar forradalom görög mártírjáról, André Konstandinidiszről írta kötetét. A szerző naplószerűen beszámol arról a nyomozáshoz hasonlítható történészi munkáról, amely során sikerült eddig feltáratlan levéltári iratok alapján tisztázni a Konstandinidisz életét és halálát övező rejtélyeket. Családi fotók, feljegyzések segítik felidézni a kalandos életű forradalmár magánéletének meghitt pillanatait.

A könyv nemcsak André Konstandinidisz életrajzát tartalmazza, hanem a korábbi kutatásokhoz képest jóval részletesebb képet ad a forradalom további görög nemzetiségű szereplőiről is.

A közvélekedés szerint a görög emigránsok alapvetően ellenségesen viszonyultak a magyar forradalomhoz.

Ezen az előítéletes képen kívánt változtatni a szerző, amikor megírta André Konstandinidisz életrajzát. A hazájára támadó olasz és német agresszorok ellen harcoló görög katonatiszt 1956-ban tétovázás nélkül ragadott fegyvert a szovjet típusú diktatúra megdöntése érdekében. A Práter utcai iskolában megalakult felkelő csoport politikai vezetője 1956. november 4-én a szovjetekkel vívott tűzharcban veszítette életét. A forradalomban játszott szerepe hiába korábban is ismert volt a történészek előtt, de tökéletesen rejtve maradt a közvélemény előtt.

A történelmi hűséggel, aprólékos oknyomozással, tudományos igénnyel készült dokumentumkötetet ajánljuk az olvasók figyelmébe.

                                                                                 Tálos Irén

 

A hét könyve

Great voices of the Opera (CD)

Great voices of the Opera (CD)

Operatörténeti érdekességet szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani. Az International Music Company által kiadott “Great voices of the Opera” sorozat lemezein válogatást hallhatunk a XX. sz. első felében készült archív felvételekből, a korszak nagy énekeseinek előadásában. Egy részük – mint Fjodor Saljapin, Enrico Caruso vagy Beniamino Gigli – a mai napig legendás; mások már csak az operarajongók körében ismertek, felvételeik általában nem elérhetők.

A 40 CD-ből álló gyűjtemény operaáriákat, dalokat, oratóriumrészleteket tartalmaz; a lemezekhez tartozó kísérőfüzet néhány bekezdésben, angol és német nyelven ismerteti az előadók életrajzi adatait, fontosabb szerepeiket.

A repertoár döntő részét az olasz és francia romantikus opera nagyjai teszik ki: többek közt Rossini, Donizetti, Bellini, Verdi, Puccini, Mascagni, Leoncavallo, Meyerbeer, Berlioz, Gounod, Massenet, Delibes műveiből hallhatunk részleteket, de nem maradhattak ki az oroszok – Glinka, Borogyin, Muszorgszkij, Csajkovszkij – sem. Egy magyar vonatkozású érdekességet is találunk a felvételek közt: Szilágyi Erzsébet áriáját Erkel “Hunyadi László” c. operájából, Lilian Nordica (1857-1913) 1907-es előadásában.

A lemezeken hallható előadók: Tovább »

A hét könyve

Paul Scheffer: Érkezési oldal

Paul Scheffer: Érkezési oldal

Paul Scheffer az Érkezési oldal (Het land van aankomst) című könyvét 2007-ben publikálta, és a mű nemcsak hazájában, hanem Németországban és Nagy-Britanniában is komoly visszhangot keltett, és heves vitákat váltott ki. A magyar fordítás a 15. átdolgozott holland kiadás alapján készült.

Az illegális migráció a legsúlyosabb probléma jelenleg az Európai Unióban, ennek a  feltárására vállalkozik a szerző ebben a könyvében.

„Az ​​emberben egyre csak erősödik az érzés, hogy a napjainkban tapasztalható bevándorlás és az arra adott reakciók eddig nem igazán vitték előbbre a nyugati társadalmakat. És egyre nyugtalanítóbb, hogy hazánkban, de a környező országokban is a tolerancia és a szabadság komoly szakítópróbának van kitéve. Korunkban a haladás az egyetlen mérce, és ha valaki sajnálja, hogy valami végleg eltűnik, automatikusan a fejéhez vágják, hogy az csak a múlt, mégpedig egy idealizált múlt iránti nosztalgia. Mániákusan átköltjük a valóságot, az elszegényedést gazdagodásnak, a hiányos nyelvtudást kétnyelvűségnek nevezzük, a szellemi korlátoltsághoz pedig jóindulattal illik viszonyulni. De bármilyen rugalmasak is a szavak, a valóság ettől még nem lesz elviselhetőbb. A bevándorlás nyomán támadt konfliktusokat így már nem lehet elkenni.”

A migráció témáját alaposan feltáró munkát minden e téma iránt érdeklődő olvasónak, és szakembernek is ajánljuk.

Szerkesztette: Tálos Irén

A hét könyve

Doseljenik, priča o sudiji Fišeru (Bevándorló: Fisher bíró története)

Doseljenik, priča o sudiji Fišeru (Bevándorló: Fisher bíró története)

Szeretném figyelmükbe ajánlani szerb nyelvű gyűjteményünk egyik legújabb kötetét, Aleksandar Slavković Doseljenik, priča o sudiji Fišeru (Bevándorló: Fisher bíró története) című regényét, melynek témája közvetve bár, de a magyarországi szerb nemzetiséghez is kötődik.

A regény valóságos tényeken alapul, annak ellenére, hogy olvasásakor szinte kitalációként hat a fordulatokban gazdag eseménysor, amely az első bejegyzett, Amerikába kivándorolt szerb életét dolgozza fel. Sagity György, Székesfehérvárról először Karlócára került, s az ottani papi szemináriumban kezdte meg tanulmányait, melyeket később megszakított, hogy részt vegyen a törökök elleni felkelésben. 1815-ben vándorolt ki Amerikába, ahol elismert bíróként, George Fisher néven vált híressé. A könyv részletesen bemutatja, hogyan küzdött Sagity György Texas és Új-Mexikó függetlenségéért, alapította meg a szabadkőműves páholyt és az első szerb nemzetiségi és egyházi szervezeteket Kaliforniában, s hogyan vált végül az amerikai történelem egyik meghatározó alakjává.

Önmagáról azt vallotta, hogy származását tekintve szerb, lélekben mexikói, mentalitása texasi, állampolgársága pedig amerikai.

A regény angol nyelvű eredetije 2007-ben jelent meg The Immigrant.The Judge Fisher Story címmel, amelyet 2015-ben fordítottak le szerb nyelvre.

Gálity Tijána

Korábban »