Nemzetiségek : Kávészünet

Az Europa Ethnica, a kisebbségi kérdés jogtudósi szempontból

europa ethnica

europa ethnica

Az immár 74. évfolyamában járó, félévente egy-egy összevont számmal jelentkező Europa Ethnica az európai kisebbségek helyzetével foglalkozik. Publikációi főként német (néha angol vagy francia) nyelven íródnak. A szerkesztőség a Bécsi Egyetemen (Universität Wien) található, a szerkesztők a bécsi mellett innsbrucki és salzburgi egyetem professzorai. Ebből következően a jogtudósi megközelítést alkalmazó szakfolyóirat elsősorban az ausztriai eseményeket kíséri figyelemmel. A kisebbségi jog fejlődése különösen a karintiai szlovének kapcsán került előtérbe, pl. a helységnevek feliratozása hosszas vitákat eredményezett. Természetesen az észak-olaszországi Dél-Tirol német anyanyelvű népességének helyzete is gyakori téma. Sokszor képezik vizsgálat tárgyát a franciaországi és a spanyolországi baszkok és a katalánok. Az előbbi országban élő okszitánokról is sokat tudhatunk meg, ugyanis a romanista Georg Kremnitz, a folyóirat egyik szerkesztője az okszitán (okcitán) nyelv és népcsoport elismert szaktudósa. A gyakrabban tárgyaltak mellett sokféle kisebbségről olvashatunk, többek közt olykor a határon túli magyarokról is. Az autonómia, az önrendelkezés problémakörének megközelítése is sok tanulmányt eredményezett. Minden lapszám terjedelmes könyvszemle rovattal jelentkezik. A folyóirat válogatott publikációi bekerülnek az OIK Nemzetiségi adatbázisába (legújabban a 2017/1-2. számból).

Az Europa Ethnica könyvtárunk folyóirat-olvasó terében megtalálható.

Dörgő Tibor

Látogatás a Magyarországi Németek Könyvtárában

Szakmai látogatás a Magyarországi Németek Könyvtárában

Szakmai látogatás a Magyarországi Németek Könyvtárában

Időpont: 2017. 06. 28. 10-12h

Helyszín: Magyarországi Németek Könyvtára, Budapest VI. ker. Lendvay u. 22.

A Gyűjteményi-és Nemzetiségi Főosztály munkatársai másodízben látogattak el a magyarországi nemzetiségek könyvtárainak egyikébe. Ezúttal a Magyarországi Németek Könyvtárát (Ungarndeutsche Bibliothek), Kulturális és Információs Központját (Ungarndeutsches Kultur-und Informationszentrum, röviden: Zentrum) keresték fel a főosztály munkatársai és az érdeklődő kollégák. Az OIK munkatársainak, mint a magyarországi nemzetiségi dokumentum-ellátás koordinátorainak, a nemzetiségi adatbázis építőinek e szakmai látogatássorozattal a célkitűzése az, hogy a meglévő könyvtárszakmai-, kulturális kapcsolatokat még szorosabbá tegyék, a kevéssé élőket pedig újraépítsék, ezáltal elősegítve egymás munkáját, a hazai nemzetiségek megmaradását, tradícióinak, nyelvének őrzését. Tovább »

A magyarországi nemzetiségek figyelmébe

A projekt honlapja

A projekt honlapja

Topotéka projekt, online adatbázis a Budapesti Főváros Levéltárának gondozásában

2017. március 28-án mutatta be Budapest Főváros Levéltára (BFL) a COOP és az Icarus osztrák szervezetekkel együttműködésben elindított új projektjét, mely a topotéka címet viseli. A projekt lényege, hogy azok a települések, melyek erre igényt tartanak, online, mindenki számára elérhető adatbázist hozhatnak létre, ahová bárki (a topotéka üzemeltetője, a BFL szakmai ellenőrzése mellett) tehet fel képeket, digitalizált dokumentumokat, térképeket az adott település múltjával kapcsolatban, forrásmegjelöléssel, kereshető formában, tárgyszavazva.

Jelenleg Berettyóújfalu, a Városliget, Budafok, valamint napokon belül Solymár anyaga lesz elérhető a honlapon, ezáltal elősegítve a települések történetének megismerését, egyszersmind olyan magánkézben lévő dokumentumok, fotók megóvását és közkinccsé tételét, melyek ellenkező esetben az enyészeté lennének. A gyakorlat az, hogy a közgyűjtemények, magánszemélyek által felajánlott eredeti dokumentumokat digitalizálják, majd visszaszolgáltatják azokat tulajdonosaiknak. Az Ausztriából kiindult, mára európai szintűvé nőtt projekt magyar nyelven elérhető, a budapesti városrészek, kerületek esetében a BFL, a vidéki helyszínek estében a helyi (megyei) könyvtár lehet a projekt gondozója, adminisztrátora. A pályázat jelenleg is él, folyamatosan várják a települések csatlakozását, hogy új topotékákat hozhassanak létre. Ajánljuk a magyarországi nemzetiségeknek, hogy csatlakozzanak a projekthez, mert ily módon hozzájárulhatnak kultúrájuk, épített környezetük megismertetésnek, a projektnek azonban fontos értékmentő funkciója is van.

Bús Péter

A hét könyve

Ocalić od zapomnienia – Megmenteni a feledéstől

Heti könyvajánlónk témája ezúttal a varsói MUZA kiadó Ocalić od zapomnienia („Megmenteni a feledéstől”) című sorozata, melynek újabb köteteit a nemzetiségi dokumentumellátás keretében szerezte be idén könyvtárunk.

A sorozat célja a részben mai napig is élő, részben lassan már feledésbe merülő, népi és nemesi kultúrában gyökerező régi lengyel hagyományok bemutatása. Az igényes kiadású, rendkívül gazdagon illusztrált ismeretterjesztő kötetek szerzői elismert néprajzkutatók, történészek. Az egyes témák leírását a szépirodalmi idézetek, népdalok, szólások és közmondások mellett tájnyelvi szavak kisszótára egészíti ki.

Ocalić od zapomnienia – Megmenteni a feledéstől

Ocalić od zapomnienia – Megmenteni a feledéstől

Polskie obrzędy i zwyczaje doroczne / Barbara Ogrodowska, 2012

Az egyházi év eseményeihez és az évszakok váltakozásához kötődő, évente ismétlődő ünnepeket bemutató kötet négy fő fejezetben írja le a téli, tavaszi, nyári és őszi szokásokat. A karácsonyi és húsvéti ünnepkörhöz kötődő lengyel népi hagyományok bemutatása kapja a legnagyobb szerepet, de sor kerül a kisebb évközi ünnepek bemutatására is, megjelennek többek közt a farsangi szokások, a tavaszváró rituálék; a nyári időszakhoz kötődően a Szent Iván éji szokások, a virágszentelés, az aratóünnepek; az őszi időszakhoz kapcsolódva a halottakról történő megemlékezés; Szent Márton ünnepe; a Katalin és András napján végzett szerelmi jóslatok; végül az adventi szokások is.

Az egyes ünnepek mellett ismerteti a szerző a hozzájuk kötődő népi hiedelmeket, időjárásjósló és más közmondásokat; példát hoz az ilyenkor fogyasztott hagyományos ételekre, idéz az ünnepekhez kötődő dalokból, népénekekből.

XIX. sz-i metszetek, festmények, régi képeslapok és fényképek ábrázolják a hagyományos ünnepi szokásokat, mint a virágvasárnapi pálmás menet, a passiójáték, virágszőnyeg készítése, ahogyan egykor zajlottak, és ahogy ma is élnek. Tovább »

A nyelvi akadály – nem akadály / könyvkiállítás

A nyelvi akadály - nem akadály / könyvkiállítás

A nyelvi akadály – nem akadály / könyvkiállítás

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár

A nyelvi akadály – nem akadály

középpontban a műfordítás

című könyvkiállítással kapcsolódik a

XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválhoz  (2016. április 21–24), melynek  díszvendége a Szlovák Köztársaság.

A kiállítás betekintést nyújt a könyvtár szlovák-magyar és magyar-szlovák MŰFORDÍTÁS IRODALMÁNAK gyűjteményrészébe.

Az OIK gyűjtökörébe tartozik – egyebek mellett – a kortárs és a klasszikus szépirodalom magyar fordításban, valamint a magyar szépirodalom idegen nyelven.

A könyvtár tereiben elhelyezett tárlókban az Országos Idegennyelvű Könyvtár állományában őrzött dokumentumokból 178 kötet kapott helyet.

A kiállítás  április 30-ig látogatható a könyvtár nyitvatartási idejében.

Helyszín: Országos Idegennyelvű Könyvtár, V. kerület Budapest, Molnár utca 11.

Szlovák irodalom magyar nyelven az OIK gyűjteményében

Magyar irodalom szlovák nyelven az OIK gyűjteményében

Május 24-e a szláv kultúra és írásbeliség napja

Cirill és Metód

Cirill és Metód

Szent Cirill (827-869) és Szent Metód (815-887), a két bizánci hittérítő, a szláv nyelvű liturgia elfogadtatásával, és a glagolita ábécé megalkotásával járultak hozzá a szláv nyelv, kultúra, és irodalom fejlődéséhez.

Minden év május 24-én a szláv országok többségében a két nagy apostol, Szent Cirill és Szent Metód emléknapja, és egyben a szláv írásbeliség és kultúra ünnepe is.

Szent Cirill és Szent Metód napjának ünnepléséről szóló legkorábbi források a 12. századból származnak. Bulgáriában már 1850-es évektől fogva állami ünnep, ahol a bolgár megtérés, kultúra és a szláv írásbeliség napjaként ünneplik. De ünnep Csehországban, Szlovákiában, Oroszországban és Ukrajnában is, igaz, az időpont különböző: Bulgáriában, Oroszországban és Ukrajnában május 24-én, Csehországban és Szlovákiában július 5-én ünnepelnek. Tovább »

Dobos László (1930-2014)

Dobos László (1930-2014)

Dobos László (1930-2014)

„Egy út sincs előttem, merre induljak?” (Földönfutók)

Július 25-én, pénteken, életének 83. évében elhunyt Dobos László szlovákiai magyar író, szerkesztő, műkritikus, politikus. Irodalmi munkásságát először irodalomelméleti tankönyvek írásával kezdte, a hatvanas évekre azonban már elismert kritikusként, irodalomszervezőként tetemes részt vállalt abból a munkából, amelynek eredményeként a szlovákiai magyar irodalom kinőtte sematizmusát és provincializmusát. A Szlovákiai Írószövetség titkáraként tevékenyen részt vett az Irodalmi Szemle életre hívásában, amelynek főszerkesztőjeként is működött. Kiadói tevékenysége mellett 1968-tól három éven át a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete) elnöke lett. A politikai szerepvállalása mellet sem szűnt meg az irodalmat támogatni, többek között alapító tagja volt a Digitális Irodalmi Akadémiának. 2007-ben munkásságát elismerve a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választotta. Írói tevékenységéért számos elismerésben részesült, először 1964-ben Madách-díjat kapott, 1994-ben elnyerte a Kossuth-díjat, s 2003-ban megkapta a legmagasabb szlovák állami díjat, a Pribina-keresztet, valamint a Köztársasági Elnök Érdemérmét, amelyet Mádl Ferenc adott át. Tovább »

„A Kaptoltól a Ludovikáig” – emlékülés Miroslav Krleža születésének 120. évfordulóján

Miroslav Krleža - a behemót (gromada) - Marija Ujević Galetović alkotása - Fotó Walkó Ádám

Miroslav Krleža – a behemót (gromada) – Marija Ujević Galetović alkotása – Fotó Walkó Ádám

Nincs elkényeztetve a budapesti kroatista közönség horvát irodalmi tematikájú rendezvényekkel, legutóbb hasonló szimpóziumra három éve került sor az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszéke és a II. kerületi Horvát Önkormányzat szervezésében, a Nomadi margine (A peremvidék nomádjai) c. nemzetközi tudományos konferencia keretében. Szinte ünnepnapnak számított tehát a Histrion Bt., a Magyarországi Horvátok Tudományos Intézete és a Croatica Nonprofit Kft. által szervezett emlékülés, ahol a magyarul tudó horvát klasszikus, Miroslav Krleža életműve és időszerűsége állt középpontban.

Az egésznapos program rendhagyó délelőtti kamara-előadással kezdődött, Željko Senečić rendezésében Krleža Glembay Ltd. drámájából két jelenetet mutatott be három színész: Vesna Tominac Matačić, Castelli bárónő szerepében, Žarko Savić mint Ignjat Glembay, valamint Andrej Dojkić, aki Leon Glembayt alakította. A Croatica multifunkcionális terme zsúfolásig megtelt, a pécsi és a budapesti Horvát Gimnázium tanulóival is több mint száz fő élvezte a modern jazz-betéttel kiegészített mini-bemutatót. A színvonalas színjátékot nyolc előadás követte, és mivel a meghívott előadók a hazai és a horvátországi kroatisztika jeles képviselői, a névsor önmagában garantálta a tartalmas felszólalásokat. Tovább »

A budapesti szerb templom honlapja

A szerb templom éjszaka

A szerb templom éjszaka

Elkészült az V. kerületi Szerb utcában található Szent György templom saját honlapja. A hírek frissítéséről a budapesti hívők lelkipásztora személyesen gondoskodik. “Az internet összehozza a templomot és a hívőket.” – nyilatkozott Zoran Ostojić atya. A honlap a szerb közösséget szolgálja, így a rajta található információk is szerbül kerülnek közlésre, ennek ellenére a nyelvet nem ismerő érdeklődők számára is hasznos lehet. Megtalálható rajta például az istentiszteletek időpontja, nagyon szép a képgaléria, pravoszláv nevek jegyzéke, linkek és térkép. Világnyelveken az egyházi kalendárium érhető el.

Forrás: http://www.hramsvgeorgijabudimpesta.rs/

Kocsis Zsivka

‘A hét könyve’

Kultúrák találkozása a Völgységben

Kultúrák találkozása a Völgységben címmel konferenciakötetet jelentetett meg a bonyhádi Völgységi Múzeum, a 2010-ben  rendezett V. konferencia anyagából. Ebben az intézmény igazgatója – dr. Szőts Zoltán – adja közre a témával foglalkozó ismert kutatók 21 előadásának anyagát. Ha a Völgység kultúrájáról beszélünk, akkor mintegy 30-40 baranyai és tolnai település alkotta közösségre kell gondolnunk. Magyarok, németek, szerbek, székelyek, zsidók, cigányok éltek itt együtt; mára a történelem viharai nyomán a szerbségnek és a zsidóságnak csak az emléke maradt. A könyv bemutatja az épített örökség, a szellemi-kulturális örökség értékeit, illetve történeti, helytörténeti írásokat ad közre, összesen mintegy kétszáz oldalon. A teljesség ígénye nélkül a kötetet reprezentáló néhány szerző és cím: Dr. Andrásfalvy Bertalan: A dél-dunántúli hagyományos 19. századi magyar és német paraszti értékrend összehasonlítása; Dobosyné Antal Anna: Fachwerk-házak, a völgységi német telepes falvak 18-19. századi épületei; Nagy Pál: A magyarországi cigányság rétegződése és kultúrája; Dr. Klein Rudolf – Toronyi Zsuzsanna: A bonyhádi zsinagóga a magyar és európai zsinagógák között. Sokirányú érdeklődést elégít ki ez a hiánypótló kiadvány, amely nem csupán a szakemberek számára fontos, hanem a honismeret iránt fogékony olvasóknak is érdekes olvasmány, hazánk eddig kevéssé ismert kistájáról.

Tálos Irén

Korábban »