Nemzetiségek : Kávészünet

Magyarországi nemzetiségek hangszerei – játék!

Nemzetiségkutatás és helytörténet 2. – Szakmai digitalizálási konferencia

Nemzetiségkutatás és helytörténet 2.
Szakmai digitalizálási konferencia az Országos Idegennyelvű Könyvtárban

Liebhauser János

2018. április 21-én rendezte meg az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) Nemzetiségkutatás és helytörténet 2. Szellemi-kulturális kincsek, könyvtári dokumentumok és digitalizálás címmel konferenciáját, melynek feladata az volt, hogy a ma a könyvtárszakmát érintő egyik legfontosabb kérdésről, a digitalizálásról beszéljen és folytasson szakmai vitát. Az OIK országos irodalmi, nyelvészeti, zenei, valamint nemzetiségi szakkönyvtár, és a nemzetiségi szak-és szépirodalom gyűjtőhelye. Éppen ezért könyvtárunk számára kiemelten fontos, hogy a közgyűjteményi digitalizálási stratégia megvalósításában részt vegyen. A sok helyen még gyerekcipőben járó digitalizálás kapcsán felmerülő problémákról, kezdeti nehézségekről, sikerekről és tapasztalatokról való párbeszédre adott lehetőséget e konferencia. A meghívott vendégek és előadók a megyei-és szakkönyvtárak igazgatói és digitalizálással foglalkozó szakemberei közül kerültek ki. Tovább »

Irodalom és nyelvészet a Magyar Nyelvőrben

Magyar Nyelvőr 2018/1

Nyelv és irodalom elválaszthatatlan, tehát a nyelvtudomány és az irodalomtudomány sem teljesen elkülöníthető tudományág, gondoljunk például a stilisztikára. A Magyar Nyelvőr, az MTA negyedéves folyóirata gyakran közöl ilyen interdiszciplináris tanulmányokat. Tovább »

“Bokrétába kötögetem vala” – Halász Péter néprajzkutató

Halász Péter, bár az Agrártudományi Egyetemen kapott diplomát, tanulmányai közben és azóta néprajzi adatokat gyűjtött, bárhol is járt az országban. Publikációi, tanulmányai azt bizonyítják, hogy legfőbb kutatási területe a moldvai csángó magyarok kultúrája.

Az 1960-as években a Néprajzi Atlasz anyagához gyűjtött harmadmagával a csángók között. Azóta csaknem minden nyári szabadságát Moldvában töltötte, ahol elsősorban a helyneveket és a gyűjtögetéshez, a gazdálkodáshoz, az állattartáshoz, a naptári évhez kötődő népszokásokat, az építkezés és a hiedelemvilág ismeretanyagát kutatta, illetve kutatja. Egyes témák feltárása egyedül az ő nevéhez kapcsolódik.

Változatos tematikájú csángó néprajzi közleményeinek egy részét gyűjteményes kötetben is megjelentette. Az Európai Folklór Intézet által 2002-ben kiadott Bokrétába kötögetem című kötetben 24 tanulmánya jelent meg. A  tematikus szerkezetnek megfelelően csoportosította a kötetben a csángók történelméről, társadalmáról, gazdálkodásáról és népszokásairól készült írásait. A  szerteágazó tematika a kertészkedés, a teherhordás témájától a kecskemaszkos játékokig, vagy a tavaszi ünnepkör szokásaiig terjed. Jó magam e könyvet is felhasználva írom szakdolgozatomat, melynek témája a moldvai magyar csángók népzenekultúrája, szokásai.

Székelyföldön születtem, Sepsiszentgyörgyön, de a sors még gyerekkoromban Magyarországra sodort. Ezért sem volt szerencsém megismerni a moldvai területet, ezen belül is a moldvai magyar csángók „élőhelyét”. Viszont – ahogy fentebb már említettem – szakdolgozatomhoz e témakört választottam. Különböző forrásokból dolgozom, melyeket itt, az OIK-ban bárki megtalálhat, akit érdekel ez a terület.  Ahogy egyre mélyebbre belemerülök a témába, úgy számomra is érdekesebbnél érdekesebb dolgok derülnek ki a magyar csángókról, főleg, ha az identitástudatukról van szó.  Idéznék is ezzel kapcsolatban egy érdekes párbeszédet:

„ Tatroson – ahol menekült magyar hisziták 1466-ban lemásolták a magyar nyelvre fordított bibliát – az 1970-es években sokat beszélgettem egy középkorú csángó emberrel, aki iparőrként dolgozott a közeli Onyesen. Egyszer megkérdeztem tőle, kinek tartja magát, magyarnak-e vagy románnak?

–          Ő katolikus! – hangzott a válasz.

–          De vajon melyik nyelvet tekinti az anyanyelvének? – faggattam tovább – A magyart vagy a románt?

–          Ő mindkettőt anyanyelvének tartja. – Még mélyebbre kellett nyúlnom.

–          Milyen nyelven szokott álmodni? – kérdeztem.

–          Hát magyarul! – hangzott a válasz a legtermészetesebben.”

 

Forrás: Halász Péter – Bokrétába kötögetem vala: a moldvai magyarok néprajzához

 

Bende Judit Kinga

Az Europa Ethnica, a kisebbségi kérdés jogtudósi szempontból

europa ethnica

europa ethnica

Az immár 74. évfolyamában járó, félévente egy-egy összevont számmal jelentkező Europa Ethnica az európai kisebbségek helyzetével foglalkozik. Publikációi főként német (néha angol vagy francia) nyelven íródnak. A szerkesztőség a Bécsi Egyetemen (Universität Wien) található, a szerkesztők a bécsi mellett innsbrucki és salzburgi egyetem professzorai. Ebből következően a jogtudósi megközelítést alkalmazó szakfolyóirat elsősorban az ausztriai eseményeket kíséri figyelemmel. A kisebbségi jog fejlődése különösen a karintiai szlovének kapcsán került előtérbe, pl. a helységnevek feliratozása hosszas vitákat eredményezett. Természetesen az észak-olaszországi Dél-Tirol német anyanyelvű népességének helyzete is gyakori téma. Sokszor képezik vizsgálat tárgyát a franciaországi és a spanyolországi baszkok és a katalánok. Az előbbi országban élő okszitánokról is sokat tudhatunk meg, ugyanis a romanista Georg Kremnitz, a folyóirat egyik szerkesztője az okszitán (okcitán) nyelv és népcsoport elismert szaktudósa. A gyakrabban tárgyaltak mellett sokféle kisebbségről olvashatunk, többek közt olykor a határon túli magyarokról is. Az autonómia, az önrendelkezés problémakörének megközelítése is sok tanulmányt eredményezett. Minden lapszám terjedelmes könyvszemle rovattal jelentkezik. A folyóirat válogatott publikációi bekerülnek az OIK Nemzetiségi adatbázisába (legújabban a 2017/1-2. számból).

Az Europa Ethnica könyvtárunk folyóirat-olvasó terében megtalálható.

Dörgő Tibor

Látogatás a Magyarországi Németek Könyvtárában

Szakmai látogatás a Magyarországi Németek Könyvtárában

Szakmai látogatás a Magyarországi Németek Könyvtárában

Időpont: 2017. 06. 28. 10-12h

Helyszín: Magyarországi Németek Könyvtára, Budapest VI. ker. Lendvay u. 22.

A Gyűjteményi-és Nemzetiségi Főosztály munkatársai másodízben látogattak el a magyarországi nemzetiségek könyvtárainak egyikébe. Ezúttal a Magyarországi Németek Könyvtárát (Ungarndeutsche Bibliothek), Kulturális és Információs Központját (Ungarndeutsches Kultur-und Informationszentrum, röviden: Zentrum) keresték fel a főosztály munkatársai és az érdeklődő kollégák. Az OIK munkatársainak, mint a magyarországi nemzetiségi dokumentum-ellátás koordinátorainak, a nemzetiségi adatbázis építőinek e szakmai látogatássorozattal a célkitűzése az, hogy a meglévő könyvtárszakmai-, kulturális kapcsolatokat még szorosabbá tegyék, a kevéssé élőket pedig újraépítsék, ezáltal elősegítve egymás munkáját, a hazai nemzetiségek megmaradását, tradícióinak, nyelvének őrzését. Tovább »

A magyarországi nemzetiségek figyelmébe

A projekt honlapja

A projekt honlapja

Topotéka projekt, online adatbázis a Budapesti Főváros Levéltárának gondozásában

2017. március 28-án mutatta be Budapest Főváros Levéltára (BFL) a COOP és az Icarus osztrák szervezetekkel együttműködésben elindított új projektjét, mely a topotéka címet viseli. A projekt lényege, hogy azok a települések, melyek erre igényt tartanak, online, mindenki számára elérhető adatbázist hozhatnak létre, ahová bárki (a topotéka üzemeltetője, a BFL szakmai ellenőrzése mellett) tehet fel képeket, digitalizált dokumentumokat, térképeket az adott település múltjával kapcsolatban, forrásmegjelöléssel, kereshető formában, tárgyszavazva.

Jelenleg Berettyóújfalu, a Városliget, Budafok, valamint napokon belül Solymár anyaga lesz elérhető a honlapon, ezáltal elősegítve a települések történetének megismerését, egyszersmind olyan magánkézben lévő dokumentumok, fotók megóvását és közkinccsé tételét, melyek ellenkező esetben az enyészeté lennének. A gyakorlat az, hogy a közgyűjtemények, magánszemélyek által felajánlott eredeti dokumentumokat digitalizálják, majd visszaszolgáltatják azokat tulajdonosaiknak. Az Ausztriából kiindult, mára európai szintűvé nőtt projekt magyar nyelven elérhető, a budapesti városrészek, kerületek esetében a BFL, a vidéki helyszínek estében a helyi (megyei) könyvtár lehet a projekt gondozója, adminisztrátora. A pályázat jelenleg is él, folyamatosan várják a települések csatlakozását, hogy új topotékákat hozhassanak létre. Ajánljuk a magyarországi nemzetiségeknek, hogy csatlakozzanak a projekthez, mert ily módon hozzájárulhatnak kultúrájuk, épített környezetük megismertetésnek, a projektnek azonban fontos értékmentő funkciója is van.

Bús Péter

A hét könyve

Ocalić od zapomnienia – Megmenteni a feledéstől

Heti könyvajánlónk témája ezúttal a varsói MUZA kiadó Ocalić od zapomnienia („Megmenteni a feledéstől”) című sorozata, melynek újabb köteteit a nemzetiségi dokumentumellátás keretében szerezte be idén könyvtárunk.

A sorozat célja a részben mai napig is élő, részben lassan már feledésbe merülő, népi és nemesi kultúrában gyökerező régi lengyel hagyományok bemutatása. Az igényes kiadású, rendkívül gazdagon illusztrált ismeretterjesztő kötetek szerzői elismert néprajzkutatók, történészek. Az egyes témák leírását a szépirodalmi idézetek, népdalok, szólások és közmondások mellett tájnyelvi szavak kisszótára egészíti ki.

Ocalić od zapomnienia – Megmenteni a feledéstől

Ocalić od zapomnienia – Megmenteni a feledéstől

Polskie obrzędy i zwyczaje doroczne / Barbara Ogrodowska, 2012

Az egyházi év eseményeihez és az évszakok váltakozásához kötődő, évente ismétlődő ünnepeket bemutató kötet négy fő fejezetben írja le a téli, tavaszi, nyári és őszi szokásokat. A karácsonyi és húsvéti ünnepkörhöz kötődő lengyel népi hagyományok bemutatása kapja a legnagyobb szerepet, de sor kerül a kisebb évközi ünnepek bemutatására is, megjelennek többek közt a farsangi szokások, a tavaszváró rituálék; a nyári időszakhoz kötődően a Szent Iván éji szokások, a virágszentelés, az aratóünnepek; az őszi időszakhoz kapcsolódva a halottakról történő megemlékezés; Szent Márton ünnepe; a Katalin és András napján végzett szerelmi jóslatok; végül az adventi szokások is.

Az egyes ünnepek mellett ismerteti a szerző a hozzájuk kötődő népi hiedelmeket, időjárásjósló és más közmondásokat; példát hoz az ilyenkor fogyasztott hagyományos ételekre, idéz az ünnepekhez kötődő dalokból, népénekekből.

XIX. sz-i metszetek, festmények, régi képeslapok és fényképek ábrázolják a hagyományos ünnepi szokásokat, mint a virágvasárnapi pálmás menet, a passiójáték, virágszőnyeg készítése, ahogyan egykor zajlottak, és ahogy ma is élnek. Tovább »

A nyelvi akadály – nem akadály / könyvkiállítás

A nyelvi akadály - nem akadály / könyvkiállítás

A nyelvi akadály – nem akadály / könyvkiállítás

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár

A nyelvi akadály – nem akadály

középpontban a műfordítás

című könyvkiállítással kapcsolódik a

XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválhoz  (2016. április 21–24), melynek  díszvendége a Szlovák Köztársaság.

A kiállítás betekintést nyújt a könyvtár szlovák-magyar és magyar-szlovák MŰFORDÍTÁS IRODALMÁNAK gyűjteményrészébe.

Az OIK gyűjtökörébe tartozik – egyebek mellett – a kortárs és a klasszikus szépirodalom magyar fordításban, valamint a magyar szépirodalom idegen nyelven.

A könyvtár tereiben elhelyezett tárlókban az Országos Idegennyelvű Könyvtár állományában őrzött dokumentumokból 178 kötet kapott helyet.

A kiállítás  április 30-ig látogatható a könyvtár nyitvatartási idejében.

Helyszín: Országos Idegennyelvű Könyvtár, V. kerület Budapest, Molnár utca 11.

Szlovák irodalom magyar nyelven az OIK gyűjteményében

Magyar irodalom szlovák nyelven az OIK gyűjteményében

Május 24-e a szláv kultúra és írásbeliség napja

Cirill és Metód

Cirill és Metód

Szent Cirill (827-869) és Szent Metód (815-887), a két bizánci hittérítő, a szláv nyelvű liturgia elfogadtatásával, és a glagolita ábécé megalkotásával járultak hozzá a szláv nyelv, kultúra, és irodalom fejlődéséhez.

Minden év május 24-én a szláv országok többségében a két nagy apostol, Szent Cirill és Szent Metód emléknapja, és egyben a szláv írásbeliség és kultúra ünnepe is.

Szent Cirill és Szent Metód napjának ünnepléséről szóló legkorábbi források a 12. századból származnak. Bulgáriában már 1850-es évektől fogva állami ünnep, ahol a bolgár megtérés, kultúra és a szláv írásbeliség napjaként ünneplik. De ünnep Csehországban, Szlovákiában, Oroszországban és Ukrajnában is, igaz, az időpont különböző: Bulgáriában, Oroszországban és Ukrajnában május 24-én, Csehországban és Szlovákiában július 5-én ünnepelnek. Tovább »

Korábban »