Eszperantó : Kávészünet

Eszperantó és irodalmi évfordulók

A 2017. év mind irodalmi, mind eszperantó vonatkozásban jelentős év, hiszen ebben az évben számos neves író és költő évfordulóját ünnepeljük. Az idei év legjelentősebb évfordulója az eszperantó nyelv megteremtőjének, Zamenhof halálának 100., a nyelv megszületésének 130. évfordulója. Ez alkalmakból világszerte készülnek megemlékezésekre a különféle eszperantó szervezetek. Ezekről az eseményekről az eszperantó egyesületek weboldalain lehet tájékozódni.

De nem kisebb jelentőségű Baghy Gyula halálának 50. évfordulója sem, aki a hazai és nemzetközi eszperantisták egyik legkiemelkedőbb tagja volt és aki Zamenhof halálakor éppen egy szibériai hadifogoly tábortban raboskodott.

Az alábbiakban a 2017. év eszperantó vonatkozású érfordulóit gyűjtöttük össze, a irodalmi személyekhez kötődő, a könyvtárunkban megtalálható könyvlistákkal együtt.

Nemes Anikó

Tovább »

50 éves évfordulók a Fajszi Gyűjteményben

50 évvel ezelőtt, 1966-ban Budapesten rendezték meg az első magyarországi Eszperantó Világkongresszust. Az alkalomra, gyűjteményünk megteremtője, Fajszi Károly, mint a helyi kongresszusi bizottság tagja csokoládét, cigarettát és gyufát gyártatott eszperantó nyelvű címkékkel [1].

Csoki címke

Csoki címke

Gyufa címke

Gyufa címke

Ugyanebben az évben indult el az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az eszperantó szak és integrálták az eszperantót az állami nyelvvizsgák rendszerébe. A ’66-os kongresszus megindította Magyarországon az eszperantó könyvkiadást. A felélénkült eszperantó mozgalmi élet hatására a Magyar Rádió Zrt. újraindította eszperantó nyelvű rádióadását is. Tovább »

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

23. Shalom al Yisrael! Al-Salam Le Filistani

Miután közel egy hónapig végigjártuk az izraeli zsidó fennhatóságú és a palesztin igazgatás alatt lévő területeken fellelhető legfontosabb emlékhelyeket a Szentföldön, lassan elérkezett a hazautazásunk időpontja. Az utazásunk végére megmaradt egy csomó sékelünk, amit nem akartunk visszaváltani, ezért valami jobb minőségű, drágább szendvicset akartam magammal vinni a repülőtérre vezető többórás útra. Kiválasztottam tehát a legdrágább sonkát Tiberias legnagyobb szupermarketében, és abból vettem 30 dekát a hosszú útra. Ehhez meglepetés ajándékként 3 liter egzotikus gyümölcs nektárt és rostos őszibaracklét adott a bolt ajándékba. A repülőgép indulásáig ezt aztán mind meg kellett ennünk és innunk a következő néhány óra alatt, mivel az új, folyékony robbanóanyagok felfedezése óta folyadékot nem szabad felvinni a repülőgépek fedélzetére. A Szentföldön töltött utolsó napunkon tehát nem kellett se éheznünk, se szomjaznunk.

Tovább »

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

22. A Botrány elmaradt

A Szentföldön eltöltött közel egy hónap arra is lehetőséget teremtett számunkra, hogy az európaiak számára egzotikusnak tűnő zsidó vallási és kulturális szokásokkal is elkezdjünk megismerkedni. Ezek közül az egyik érdekes és szigorúan betartott vallási szabály az étkezésre vonatkozik, ami szerint húsos és tejes ételeket soha sem szabad egyidejűleg fogyasztani. Ez nekünk, magyaroknak különösen meglepő, ugyanis a magyar konyha egyik nevezetes étele, a túrós csuszatepertővel, éppen ebből a két alapanyagból készül.

A Yitshak Rabin Vendégházban, ahol a kongresszust rendezték, minden reggeli a tejtermékekre, tojásra, halra és persze a zöldségekre volt alapozva. Így tehát a jeruzsálemi arab szállodánkkal ellentétben, itt nem kaptunk szalámit a reggelihez. Zsidó barátaink később elmondták, hogy ez az ottani vendéglőkben teljesen elképzelhetetlen lenne, információik szerint nincs egyetlen olyan zsidó tulajdonban üzemeltetett közétkeztető sem, amelyben reggelenként szalámi és túró együtt lenne kitéve az asztalokra. Tovább »

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

21. Két húsvét egy évben

Szállodánk 2-3 percnyi sétaútnyira van a Genezáreti-tó partjától, ahol kétezer évvel ezelőtt Simon halászott a tó kékesszürke vizében. Amikor Jézus kérte, hogy hagyja ott a halászatot, akkor ő a testvérével, Andrással együtt a Megváltó tanítványai közé állt. Szent Máté evangéliumának 16. fejezete szerint később azt mondta neki Jézus, hogy „Te Péter vagy, ami azt jelenti, hogy Kőszikla, és én erre a sziklára építem egyházamat, és az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt. Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, és amit feloldasz a földön, az a mennyben is fel lesz oldva.”

Így adódott tehát, hogy Szent Péter lett a Jézus által alapított új egyház feje, akik később Róma első püspökeként, tehát a keresztény egyház pápájaként az utóbb világegyházzá szerveződő első keresztény közösség életét irányította. Erre a helyre jöttünk el most megnézni, hogy milyen ma az egyház helyzete azon a történelem viharai által sújtott területen, ahol Jézus kétezer évvel ezelőtt elindította az útjára a kereszténységet. Tovább »

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

20. A Genezáreti-tó partjánál

A Földközi tenger mellett lévő Haifából egy nagy légkondicionált autóbusszal mentünk át a Genezáreti tó mellett lévő Tibériásba. A tavat a Szentírás Genezáreti-tónak nevezi, de a Galileai-tenger megnevezés is általánosan elterjedt. A jelenleg használt héber nyelvű szövegekben a tó hivatalos neve: Kinneret-tó.

Ahhoz, hogy fel tudjunk szállni a városok között közlekedő távolsági autóbuszra, előbb egy helyi busszal el kellett mennünk a szállodánktól a Central Bus Stationre, tehát a központi buszpályaudvarra. Izraelben a helyi autóbuszokon 6,60 sékel a legolcsóbb menetjegy, amit általában a gépkocsivezetőnél kell megváltani. Így tehát én is odaadtam a sofőrnek a 6,60-at, de ő felfigyelt arra, hogy a buszpályaudvarra megyünk, ezért azt javasolta, hogy mindjárt egészen Tibériásig vegyük meg nála a jegyeket. Ezek ugyanis így sokkal olcsóbbak, a szállodánktól Tibériásig mindössze 24 sékelbe került az utazás. Tovább »

Bertil Nilsson a nyári szünet előtti utolsó irodalmi kávéházban

Bertil Nilsson

Bertil Nilsson

A 16. irodalmi kávéház az Eszperantó PEN-Centrum védnökségével, a FAR szervezésében 2014 június 19 lett lebonyolítva. Eminens vendégünk az Eszperantó PEN-Centrum elnöke, Bertil Nilsson volt Svédországból.

Az első könyv Harry Martinson “Aniaro” című műve volt. Bertil Nilsson megemlítette nem csak az eredeti svéd nyelvű irodalom stílusát, hanem elmagyarázta azt is, hogyan lehet megőrizni azt a fordításkor – ebben az esetben – eszperantó nyelvre. Aztán felolvasott egy kiválasztott részletet a műből. “… a költészet segítségével éljük át a veszélyeket és rizikókat, amelyek az ember jövőjéhez kapcsolódnak. Nagyrészt ez pesszimista látomás”. A művet William Auld és Bertil Nilsson együtt fordították svéd nyelvből eszperantóra. 1979-ben Malmőben lett kiadva a Eldona Societo Esperanto által.

A második bemutatott könyv, ugyanattól a kiadótól származott: “ORM la Ruĝa” Frans G. Bengtssontól. Érdekes mű a “razziáltakról Skaniában, a Harald Bludenta” idejéből”. Tovább »

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

19. Az egység vallása

A Szentföldön élő népek életét nagyon megnehezítették és megkeserítették az elmúlt évezredek során a különböző népcsoportok közötti etnikai összeütközések, és a részben ezzel összefüggő vallásháborúk. Vallási vonatkozásban ennek fő oka a kizárólagosság igénye volt abban az értelemben, hogy az ilyen gondolkodásmódú emberek felfogása szerint csak a saját vallásukhoz tartozó hívők üdvözülnek, vagy jutnak be a Paradicsomba, a Mennyországba vagy a Túlvilágba. Szélsőséges esetben, a vallási tolerancia és a vallásszabadság teljes hiányában ez a felfogás akár más emberek megölését is lehetővé teszi, pusztán azon az alapon, hogy azok az emberek más valláshoz tartoznak. (Erre sajnos még a XXI. században is számtalan példa van a világon.)

A XIX. századtól kezdve azonban megjelentek a világ különböző régióiban olyan új vallási mozgalmak is, amelyek már deklaráltan nem hirdetnek kizárólagosságot ebben az értelemben. Az egyik ilyen új vallási mozgalomnak, a bahá’í vallásnak a központja itt található Hajfában, a Karmel hegy oldalán. Baha’u’llah, a bahá’í vallás megalapítója és a bahá’í hit tantételeinek kidolgozója a következőket írta ezzel kapcsolatban: „Ne dicsőítse magát az, aki a saját országát szereti, hanem csak az, aki az egész emberiséget szereti! A Földgolyó csak egy ország és minden ember ennek az országnak az állampolgára.” Tovább »

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

18. A Karmel hegy tövében

A betlehemi látogatásunkat követően észak felé vettük az irányt, és elutaztunk Haifába, a Karmel hegy tövében lévő nagy kikötő városba. Bár a szálloda tulajdonosa a Betlehembe érkezésünk előtt azt írta, hogy a 21-es busz végállomásától fejenként 3 sékelért visz el bennünket az iránytaxi a szállodához, idefelé jövet mégis 40 sékelt akart kérni a fuvarért a taxisofőr. Ezért most még egyszer rákérdeztem erre a dologra, hogy akkor hogy is van ez valójában. Kiderült, hogy Betlehemben kétféle taxi működik, egy sárgára festett hagyományos taxi és egy fekete-sárga színekre festett másik taxi, amit itt service taxinak neveznek. Mi ezt ideérkezésünkkor nem tudtuk, és így a sárga taxiba ültünk be, igaz, hogy más színű taxit nem is láttunk a buszvégállomás közelében. Ebben elvileg a taxióra szerint kellett volna fizetni a viteldíjat, de a gyakorlatban ez másképp működött. A service taxiban viszont valóban 3 sékel a fuvardíj személyenként, így most ezzel a taxival mentünk vissza a buszvégállomáshoz. Tovább »

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

Tavasz a Szentföldön

17. Élet a palesztin területeken

Míg Jeruzsálem az 1967-es hatnapos háború óta izraeli zsidó fennhatóság alatt van, a tőle 6-7 kilométerre délre lévő Betlehem már a Palesztin Nemzeti Hatóság területéhez tartozik. A két területet egy szögesdróttal megerősített magas fal választja el egymástól, így az autóbuszunk egy katonai ellenőrző ponton át jutott be a palesztin területre. A Jeruzsálemből Betlehembe tartó utunkon ez a két terület közötti határátlépés zökkenőmentes volt, úgy emlékszem, hogy talán nem is állt meg a 21-es busz az ellenőrző pontnál. Visszafelé menet viszont megállították a buszt, ahol a palesztinok leszálltak, a külföldieknek pedig fel kellett mutatniuk az útleveleiket a határátlépéskor.

Taxival még komplikáltabb átmenni egyik övezetből a másikba. A sárga-fekete színű rendszámtáblát viselő izraeli taxik átmehetnek a palesztin területekre, de az ott regisztrált zöld-fekete színű palesztinai taxiknak a falnál vissza kell fordulniuk. Azok nem léphetik át a katonai ellenőrző pontot. Ha tehát taxival akarnánk Betlehemből Jeruzsálembe menni, akkor a betlehemi zöld rendszámtáblás taxival csak a katonai ellenőrző pontig tudnánk utazni, ott át kellene gyalog menni az ellenőrző ponton és végül ott át kellene szállni egy sárga rendszámtáblás izraeli taxiba. Tovább »

Korábban »