Ajánló : Kávészünet

Látogatás a Magyarországi Németek Könyvtárában

Szakmai látogatás a Magyarországi Németek Könyvtárában

Szakmai látogatás a Magyarországi Németek Könyvtárában

Időpont: 2017. 06. 28. 10-12h

Helyszín: Magyarországi Németek Könyvtára, Budapest VI. ker. Lendvay u. 22.

A Gyűjteményi-és Nemzetiségi Főosztály munkatársai másodízben látogattak el a magyarországi nemzetiségek könyvtárainak egyikébe. Ezúttal a Magyarországi Németek Könyvtárát (Ungarndeutsche Bibliothek), Kulturális és Információs Központját (Ungarndeutsches Kultur-und Informationszentrum, röviden: Zentrum) keresték fel a főosztály munkatársai és az érdeklődő kollégák. Az OIK munkatársainak, mint a magyarországi nemzetiségi dokumentum-ellátás koordinátorainak, a nemzetiségi adatbázis építőinek e szakmai látogatássorozattal a célkitűzése az, hogy a meglévő könyvtárszakmai-, kulturális kapcsolatokat még szorosabbá tegyék, a kevéssé élőket pedig újraépítsék, ezáltal elősegítve egymás munkáját, a hazai nemzetiségek megmaradását, tradícióinak, nyelvének őrzését. Tovább »

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

Változás

A felhívást közreadó Info-Szponzor Kft az a hely, ahol a könyvek születnek. Könyvkiadással és szerkesztéssel, nyomdai előkészítéssel, valamint informatikai szolgáltatásokkal és arculat kialakítási tanácsadással foglalkoznak.

A kiadó már kilencedik éve jelenteti meg az amatőr írók műveit szép kiállítású, nyomtatott kötetekben.

Az idei nyárra tervezett antológiájuk címe és témája a „Változás”.

A könyv kinézetre A/5-ös méretű, ragasztott kivitelű, a borítója teljes-oldalas fülekkel ellátott. Oldalanként 32-33 sort, 60-62 karaktert tartalmaz, 12 pontos betűmérettel számolva. A várható terjedelme 300-350 oldal.

A kötetbe pályázat útján kerülhetnek be a művek. Egy-egy szerző 4-22 oldalon jelenhet meg. Csak azok a versek és prózák, vagy fekete-fehér képzőművészeti alkotások (rajzok, fotók), esélyesek, amelyek megfelelnek a tartalmi követelménynek.

A kiadó a pályázati anyag mellett kér egy fekete-fehér fotót a szerzőről, és egy kb 1000 karakteres bemutatkozást, amelyek mind az antológiába kerülnek. Az elérhetőségeiket se felejtsék el, megadni!
A szöveget minimális formázással szerkesszék meg: a sorok vastag, dőlt, aláhúzott, középre vagy jobbra, balra igazított beállításai használhatók. Kerüljék a különleges karakterek beillesztését!

A pályázókat értesítik, hogyha a munkájuk bekerült a kötetbe. Ez esetben 2950 Ft/oldal részvételi díj megfizetésére számítsanak, amely tartalmazza a megjelenés és a postázás költségét, valamint minden négy oldal után öt tiszteletpéldány árát is. A további megrendelt kötetek 1890 Ft-ba kerülnek.

Az antológiából a megjelenés után néhány hónappal Net-Kötet, azaz az interneten lapozható változat készül.

További részletek a honlapon olvashatók.

A jelentkezés határideje: 2017.07.09.
Beküldés és információ
: infoszponzor@gmail.com Tovább »

A hét könyve

Marinka Melinda: Sváb visszatérők

Marinka Melinda: Sváb visszatérők

Marinka Melinda: Sváb visszatérők: újjáéledő hagyomány és lokális kötődés a szatmári svábok körében

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár újdonságai között található meg Marinka Melinda: Sváb visszatérők című monográfiája, mely a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének gondozásában jelent meg tavaly. A kötet a szatmári svábság Románia (pontosabban a Partium) területén élő németajkú lakosság identitás-válságát, annak különböző fokozatait és állomásait, etnikai tudatának újjáalakulását, a nemzetiségi élet újraszervezését ismerteti meg olvasóival. Az évtizedes kutatáson alapuló, főként a romániai Mezőpetriben, valamint a környező falvakban, közösségekben végzett, gazdag bibliográfiával ellátott etnográfiai szakirodalom azt a kérdéskört járja körül, hogy a Romániához csatolt, sváb lakosságú falvakban élők miként élték meg azt, hogy Románia területén, egykori magyar állampolgárként, de német nemzetiségűként voltak, vannak jelen. E kettős, illetve hármas identitás érdekes kérdéseket vet fel: a korábbi magyar állampolgárság, magyar közösséghez (mint Gens Hungarorum, nem pedig Natio Hungarica, tehát hungarus-tudat) való tartozás miként befolyásolta a svábok magyarországi, majd határon túli németséghez tartozását. A román környezet váltotta tehát fel esetükben a magyar környezetet, a romániai magyarsághoz való tartozás tudata háttérbe szoríthatta a német identitást. A szerző a népi hagyományokat, a társadalmat, a helyi közösségeket alakító, identitásképző, identitást újraalkotó tényezőként vizsgálja, rávilágítva arra, hogy a népi énekek, tradicionális viselet és népszokások befolyásolni, erősíteni tudják egy adott nemzetiséghez tartozást. A kötetet mind szakmabelieknek, mind a téma iránt érdeklődő laikus olvasóknak egyaránt ajánljuk.

Bús Péter János

A hét könyve

Vallomás a csodáról: Csinszka naplója

Vallomás a csodáról: Csinszka naplója

Nemrég jelent meg a Szépmíves Könyvek Kiadónál Csinszka naplója, Vallomás a csodáról címmel – ez az a verse, amelyben Ady alakját idézi meg. A romantikus, önironikus naplót több töredékes folyóiratközlés után most először rendezték egy kötetbe.
A napló vallomás és kitárulkozás jegyességekről, szerelmekről, szakításokról, házasságokról. Kiútkeresés egy nevelőintézet szobájából vagy fia­talon már a végzet asszonya? A memoár nem hiánytalan, hiszen az Adyval kötött házasság történetét már nem tudta megírni, csupán a költő halála után írt három döbbenetes erejű vallomás készült el 1919 és 1922 között. A huszonkét fejezetre osztott dokumentum Márton István, a Ruffy Péter-hagyaték gondozójának utószavával, valamint néhány különleges gépiratfotó, levél és egyéb írás kíséretében jelent meg. Ezek fényt deríthetnek eddig nem – vagy kevésbé – ismert rejtélyre: mi lett az Érmindszenten maradt Csinszka-levelekkel? A mendemondák szerint Ady rokonai elégették. Valóban agyvérzésben halt meg Csinszka, vagy más áll a háttérben?
A mendemondák újabb szerelemről regéltek… Hova lettek a kiadatlan versek, amelyek nem kerültek be az egyetlen verseskötetbe 1931-ben? Mi az igazság?

                                                                                                                    Szerk.: Tálos Irén

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

Született kritikusok – Az Irodalmi Jelen pályázata

Milyen a jó kritika? Kit nevezünk kritikusnak? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a folyóirat szerkesztősége a vállalkozó kedvű 36 év alatti pályázókkal együtt. A jelentkezők az alábbi művekről formálhatnak véleményt:

  • Spiró György: Diavolina (Magvető, 2015.)
  • Danyi Zoltán: A dögeltakarító (Magvető, 2015.)
  • Király László: Válogatott versek (Székely Könyvtár-Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2013.).
  • Farkas Árpád: Válogatott versek (Székely Könyvtár-Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2012.).

A részvétel szabályai:

  • A “kritikusjelölteknek”összesen három írásművet kell beadniuk tetszőleges sorrendben a verseny időtartama, 2017. február 15-e és 2018. február 15-e között. Az első pályamű megérkezése a szerkesztőségbe június 15-ig, egyúttal a jelentkezés szándékát is jelzi.
  • A felsorolt címek közül kettőt válasszanak ki, a harmadik lehet egy kedvenc szerző irodalmi alkotása, amelyről kritikát írnak.
  • Minél olvasmányosabb, izgalmasabb, inspiratívabb, annál nagyobb az esély a győzelemre.
  • A pályamunka terjedelme ne lépje túl a 12 000 leütést. Jeligével ellátva, rtf formátumban szíveskedjenek az e-mailhez csatolni.
  • Derüljön ki, hogy a könyv, amelyet bírálnak, melyik célcsoportnak szól.
  • Legyenek tapintatosak, kerüljék a személyeskedést!
  • Lehetőleg ne használják a szerintem, véleményem szerint, meglátásom szerint, úgy gondolom, úgy vélem, azt hiszem stb. szófordulatokat.

A beérkezett kritikák jeligésen felkerülnek a www.irodalmijelen.hu oldalra. A legsikeresebb szerzők értékes pénzjutalomban részesülnek és a munkáikat nyomtatásban is megjelentetik. Tovább »

Szemezgetés a Magyar Nyelv legújabb számából

Magyar Nyelv

Magyar Nyelv

A Magyar Nyelv, a Magyar Nyelvtudományi Társaság negyedéves folyóirata immár 113. évfolyamával szolgálja a tudományos életet. A 2017. évi tavaszi számból néhány olyan tanulmányt és recenziót szeretnék említeni, amelyek legközelebb állnak az OIK profiljához.

Bárdosi Vilmos a 200 éve született francia Pierre Larousse-ra emlékezik, felidézi életútját, és részletesen bemutatja az 1852-ben alapított Larousse Könyvkiadó világviszonylatban is jelentős szótár- és enciklopédia-kiadásait (röviden megemlítve az 1990-es évektől megjelenő magyar változatokat is). Zoltán András „Szláv jövevényszavaink néhány időrendi és nyelvföldrajzi kérdése” című tanulmányában a Kárpát-medence bolgárszláv típusú nyelvjárásainak jelentőségét emeli ki. A Mikes Kelemennél előforduló „cáfra” szó magyarázata során Kiss Margit előzményként a francia „cafre” szóra bukkant, amely az arab „kafir” (hitetlen, nem muzulmán jelentésű) szóra vezethető vissza. Innen eredeztethető a magyar nyelvbe kerülő „kaffer” szó (pl. kafferbivaly), sőt a „gyaur” szó is.

A recenziókat tekintve Kontra Miklós az angol nyelvterülettel foglalkozik: Peter Trudgill könyve a mindenáron egységesíteni akaró szemlélettel vitázva a dialektusok „tiszteletét” szorgalmazza (Dialect matters : respecting vernacular language. – Cambridge UP, 2016.). Bodó Csanád a csángók kisebbségi helyzetével foglalkozó olyan kötetet ismertet, amely a téma nemzetközi kontextusba helyezésére törekszik. (Culture, language and globalization among the Moldavian Csángós today. – University of Helsinki, 2015.). Bonyai Gábor a magyarországi német tájszótár koncepcióját ismertető kötetet mutat be. Müller Márta könyve részletesen tárgyalja a készülő szótár minden ismérvét. (“Ein unermässliches Land von Begriffen” : dialektlexikographische Konzeptionen im Vergleich. – ELTE Germanistisches Inst., 2016.). Az utóbbi két recenzió bekerült Nemzetiségi adatbázisunkba.

Dörgő Tibor

A hét könyve

Telemann: Voyageur virtuose (CD)

Telemann: Voyageur virtuose (CD)

Telemann: Voyageur virtuose (CD)

A barokk korszak egyik legtermékenyebb zeneszerzőjeként  tartják számon Georg Philipp Telemann (1681-1767) német zeneszerzőt .

2017-ben halálának 250. évfordulóját ünnepeljük. Életművét több mint 600 zenekari szvit, szimfónia, versenymű, hegedűverseny, szonáta, duó, triószonáta, kvartett, zongora- és orgonamuzsika, több mint 40 opera, 12 teljes egyházi kantáta, 15 mise, 22 zsoltár, több mint 40 passió, 6 oratórium és motetták, több száz ouverture, ezenkívül világi kantáták, ódák, kánonok, és dalok gazdagítják.

A Francia Intézet ajándékaként a Zeneműtár állományába került CD-n a zeneszerző legismertebb szonátái csendülnek fel a fiatal és igen tehetséges művészekből álló francia Amarillis formáció előadásában, akik Európa egyik legeredetibb barokk együttesének számítanak ; a világ számos koncerttermeiben, többek között hazájukban Franciaországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Németországban, Kanadában, Svájcban és az Egyesült Államokban is telt házas koncerteket adtak.

A francia érdekeltségű Naive kiadó 2007-ben jelentette meg ezt a CD-t, amin az előadóművészek korhű hangszeren játszanak. Tovább »

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

   Az anyaság szépségei – fotópályázat

A Canon Hungária Kft. egy fotópályázat meghirdetésével szeretné emlékezetesebbé tenni az anyák napját.

A Canon Magyarország Facebook oldal rajongói, az ünnephez kötődő, 5 db képet tölthetnek fel a rövid határidő lejártáig, amelyek közül a

szervezők előválogatják, és egy fotóalbumban közzéteszik a legszebbeket. Az albumot hetente egyszer frissítik.
A jelentkezés feltételei:

  •   A résztvevők kizárólag a saját képeikkel pályázhatnak, amelyekre szerzői és felhasználási joguk van.
  • A fotók formátuma .jpg és a hosszabbik oldaluk minimum 1920 pixel.
  • A beküldött képeket az alapvető javítást meghaladóan (kontraszt, telítettség, fényerő, gradációs görbe, színegyensúly) nem lehet módosítani, ugyanakkor a képkivágással a pályázók szabadon élhetnek.
  • A következő adatokat mellékeljék a pályamunkához: a fotók exif adatai (rekesz, idő, iso) és a használt váz, illetve objektív típusa.

A nyeremények:

  • 1. helyezett: ajándék HD Photobook a kedvenc családi képekkel, https://www.lifecake.com/photobooks.html. A HD Photobook album, csak a www.lifecake.com -ra feltöltött képekből készíthető el.
  • 2. helyezett: Lifecake Fotónyomtatási kupon, 50 euró értékben, (https://www.lifecake.com/photobooks.html##print-shop-scrollpoint).
  • 3. helyezett: Lifecake Fotónyomtatási kupon, 30 euró értékben.

Az eredményhirdetést május 10-én tartják.

A jelentkezés határideje: 2017.05.07.

Beküldés – az alábbi linken, hozzászólásként: http://bee.gl/md Tovább »

A Napút folyóirat tematikus száma a lengyel–magyar kapcsolatokról

Napút

Napút

A Napút márciusi számának tematikus címe az ismert verset idézi: Dwa bratanki. („Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki”, azaz „Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát”.) A „bratanki” szó a vers keletkezésének idején, évszázadokkal ezelőtt „testvér”-t jelentett, tehát a lengyel szöveg a magyar változatnál szorosabb viszonyt fejez ki. Évszázadokon át tart ez a jó kapcsolat a két nemzet között, ennek átfogó bemutatására törekszik a Napút.

A majdnem kétszáz oldalas, képekkel illusztrált lapszám sokrétű megközelítéssel él. Bevezetésként interjú készült Jerzy Snopekkel, a Lengyel Köztársaság nemrég kinevezett magyarországi nagykövetével. A történelmi tanulmányok között olvashatunk a Stańczykokról, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel királyról, Józef Piłsudski szerepéről a független Lengyelország megteremtésében és a magyar–lengyel szakrális kapcsolatokról. A magyarországi lengyelek történelmével főként a 300 éve alapított Derenk falu (az 1940-es években szétköltöztetett) lakóinak és a 2. világháborús menekültek sorsán keresztül találkozhatunk, melyről Lagzi István két könyve is szól. Érdekes megközelítés a budapesti lengyel vonatkozású köztéri emlékek, illetve a varsói magyar emléktáblák és szobrok sorra vétele. Történeti igényű a magyarországi lengyel nyelvű sajtó áttekintése is. A jelen gazdag kulturális, vallási életét ismerhetjük meg a magyarországi lengyel egyesületek, intézmények bemutatásakor. /Nemzetiségi adatbázisunkba természetesen bekerültek az idevonatkozó rekordok./

Az irodalmi kapcsolatokat tekintve tanulmány foglalkozik a reneszánsz korával, majd inkább a közelmúlt (Stanisław Vincenz munkássága) és a jelen alkotói kerülnek előtérbe. A műfordítások és a magyar nyelvű közlések – a sok elgondolkodtató írás – közül most csak Konrad Sutarski verseit emelem ki, melyek közül az egyik megindító hatású költemény lengyel nyelven és magyar műfordításban is olvasható.

A Napút könyvtárunk folyóirat-olvasó terében megtalálható.

Dörgő Tibor

A hét könyve

Hiraide Takasi: A macskavendég

Hiraide Takasi: A macskavendég

A macskavendég című regény az Európa Könyvkiadó jóvoltából, Nagy Anita fordításában végre magyarul is olvasható. Szerzője az 1950-ben született japán Hiraide Takasi, aki korábban költőként volt ismert, ez az első regénye.

Egy házaspár Tokió egyik csendes részén kis házat bérel, amelyhez hatalmas, a hagyományok szerint megtervezett kert is tartozik. Mindketten a harmincas éveikben járnak, szabadúszóként otthon dolgoznak. Kis konyhájukban egyszer csak megjelenik egy macska.

A regénytér lényegi része a ház  és az azt körülvevő, kiotói tervező által kialakított japánkert. Ennek közepén érzi igazán elemében magát a kert lelkét megtestesítő macska, Csibi. Nevének jelentése: kicsi. Jelentősége annál nagyobb, különösen a feleség életében, de az elbeszélő férj is tisztelettudó japán mértékletességgel fogadja szívébe a vendéget, a barátot, az ajándékot.

„Első pillantásra lebegő felhőfoszlánynak tűnt” – szól a kezdőmondat – utalva a macska égi származására. Csibi úgy lépett az életükbe, ahogy az áramlat az ablakon. „Az áramlattal együtt azonban akkor belopózott valami más is, amit sorsnak nevezhetünk”.

Ez a regény a benne rejlő szimbólumok gazdagságától lett ragyogó. „Az írásra is igaz, hogy válogatás nélkül átlépi a birtokhatárokat”, mint ez a macska. Vendég, nem saját kedvenc, ezért nem teljesen megismerhető jelenség, akár egy sintó szellem. Az utóbbi figyelmének felhívására szolgál a macska nyakában lévő csengettyű, ami nem mellesleg elriasztja az egereket. A legyeket pofozó Csibi hátára tapadó szilvavirág szirmai a kora tavasz jelképei, de fogalomkörébe tartozik a halálba menés, egyúttal az onnan visszatérés is. A homályos körülmények közt eltűnt macska állítólagos sírja – a szomszéd szerint – a „gyertyán árnyékában zöldellő kis fenyő tövében” már duplán szimbolikus: a sintó gyertyán alatt a fenyő a hosszú életet idézi.

Hiraide Takasi kisregénye japánkertre emlékeztető, mesterien megalkotott mikrokozmosz, ahol az események zaja helyett a csöndes szemlélődésben tárul fel a sors valódi természete.

Szerk.: Tálos Irén

« ÚjabbakKorábban »