Ajánló : Kávészünet

A hét könyve

Eduardo Sacheri: La noche de la Usina

Sacheri legújabb – 2016-ban Alfaguara-díjjal kitüntetett – regénye méltán érdemelte ki a spanyol nyelvterület egyik legrangosabb irodalmi elismerését.

A regény egy argentin faluban, a pampák világában élő nyolc kisember története, akik a 2000-es évek elején összefognak, hogy közös erővel átvészeljék a gazdasági, pénzügyi válságot. Sacheri – aki sokáig történelemtanárként dolgozott – itt a közelmúlt eseményeit dolgozza fel. Tovább »

Átadták a Lipcsei Könyvvásár díját

Esther Kinsky

Március 15-én került sor a német irodalom és szakirodalom egyik legjelentősebb kitüntetésének adományozására, szépirodalom, esszéírás/szakkönyv, illetve műfordítás kategóriában. A 20.000 Euro összegű pénzjutalommal járó díjat szakterületenként 2005 óta ítélik oda a Lipcsei Könyvvásár keretében. Tovább »

„Lipcse olvas” – Könyvvásár március 15. és 18. között

A Lipcsei Könyvvásár

„Lipcse egyszerűen egy élmény. Hol máshol mutatják be ilyen élénken az újdonságokat? Hol válik ennyire közvetlenül élhetővé az irodalom?” Tovább »

A hét könyve

Philippe Jaenada: La serpe

1941 októberében egy szörnyű bűntény helyszínévé vált az Escoire-i kastély.  Georges és Amélie Girard-t (báty és nővér, a kastély tulajdonosai) és Louise Soudeix-et a szobalányt vérbe fagyva találják a kastélyban. Minden ajtó zárva. Egyetlen túlélője van a szörnyű bűnténynek, Henri Girard, a tulajdonos fia. Minden jel arra mutat, hogy csak ő lehetett a tettes. A tárgyalás menete is az ő bűnösségére épült, mely végül meglepő fordulatot vett: Henri Girard-t nem ítélték el. Sőt még ő maga kérte a tárgyalás újra indítását, hogy megtalálják az igazi tettest. Tovább »

Népcsoport szaklapja, a Finnugor Világ

Finnugor világ 2017/4.

A Finnugor Világ, a Reguly Társaság Értesítője negyedévente jelenik meg. A látszólag szerény külső (A5-ös formátum, egyszerű másolópapír, fekete-fehér) magas színvonalú tartalmat hordoz, általában egyetemi tanárok, tudományos fokozattal rendelkező szerzők közlik írásaikat.

A legutóbbi, 2017. decemberi szám kiemelt témája a függetlenségének századik évfordulóját ünneplő Finnország köszöntése. Ez alkalomból elolvashatjuk a finn függetlenségi nyilatkozat eredeti szövegét, melyet a lap felelős szerkesztője, Csúcs Sándor fordított magyarra. Helyszíni tudósítást kapunk Finnországból Reguly Antal tollából, még 1840-ből. Tovább »

A hét könyve

Nina Yargekov: Double nationalité

Nina Yargekov: Double nationalité

„Egy repülőtéren ébredtek fel.

Nem tudjátok, kik vagytok, és hogy merre mentek.

A táskátokban két útlevél és egy csomag kéztörlőkendő van. Egy csillogó diadém van a fejeteken és úgy vagytok kifestve, mint egy lopott autó.

Fejből tudjátok Enrico Macias összes dalát.

Racionálisan gondolkodtok.

Mit tesztek most?”

Tovább »

“Bokrétába kötögetem vala” – Halász Péter néprajzkutató

Halász Péter, bár az Agrártudományi Egyetemen kapott diplomát, tanulmányai közben és azóta néprajzi adatokat gyűjtött, bárhol is járt az országban. Publikációi, tanulmányai azt bizonyítják, hogy legfőbb kutatási területe a moldvai csángó magyarok kultúrája.

Az 1960-as években a Néprajzi Atlasz anyagához gyűjtött harmadmagával a csángók között. Azóta csaknem minden nyári szabadságát Moldvában töltötte, ahol elsősorban a helyneveket és a gyűjtögetéshez, a gazdálkodáshoz, az állattartáshoz, a naptári évhez kötődő népszokásokat, az építkezés és a hiedelemvilág ismeretanyagát kutatta, illetve kutatja. Egyes témák feltárása egyedül az ő nevéhez kapcsolódik.

Változatos tematikájú csángó néprajzi közleményeinek egy részét gyűjteményes kötetben is megjelentette. Az Európai Folklór Intézet által 2002-ben kiadott Bokrétába kötögetem című kötetben 24 tanulmánya jelent meg. A  tematikus szerkezetnek megfelelően csoportosította a kötetben a csángók történelméről, társadalmáról, gazdálkodásáról és népszokásairól készült írásait. A  szerteágazó tematika a kertészkedés, a teherhordás témájától a kecskemaszkos játékokig, vagy a tavaszi ünnepkör szokásaiig terjed. Jó magam e könyvet is felhasználva írom szakdolgozatomat, melynek témája a moldvai magyar csángók népzenekultúrája, szokásai.

Székelyföldön születtem, Sepsiszentgyörgyön, de a sors még gyerekkoromban Magyarországra sodort. Ezért sem volt szerencsém megismerni a moldvai területet, ezen belül is a moldvai magyar csángók „élőhelyét”. Viszont – ahogy fentebb már említettem – szakdolgozatomhoz e témakört választottam. Különböző forrásokból dolgozom, melyeket itt, az OIK-ban bárki megtalálhat, akit érdekel ez a terület.  Ahogy egyre mélyebbre belemerülök a témába, úgy számomra is érdekesebbnél érdekesebb dolgok derülnek ki a magyar csángókról, főleg, ha az identitástudatukról van szó.  Idéznék is ezzel kapcsolatban egy érdekes párbeszédet:

„ Tatroson – ahol menekült magyar hisziták 1466-ban lemásolták a magyar nyelvre fordított bibliát – az 1970-es években sokat beszélgettem egy középkorú csángó emberrel, aki iparőrként dolgozott a közeli Onyesen. Egyszer megkérdeztem tőle, kinek tartja magát, magyarnak-e vagy románnak?

–          Ő katolikus! – hangzott a válasz.

–          De vajon melyik nyelvet tekinti az anyanyelvének? – faggattam tovább – A magyart vagy a románt?

–          Ő mindkettőt anyanyelvének tartja. – Még mélyebbre kellett nyúlnom.

–          Milyen nyelven szokott álmodni? – kérdeztem.

–          Hát magyarul! – hangzott a válasz a legtermészetesebben.”

 

Forrás: Halász Péter – Bokrétába kötögetem vala: a moldvai magyarok néprajzához

 

Bende Judit Kinga

A hét könyve

Augusto de Campos: Hangszóképversek

Augusto de Campos: Hangszóképversek

Augusto de Campos, eredeti nevén Augusto Luís Browne de Campos (São Paulo, 1931), brazil költő, esszéíró, zene- és irodalomkritikus, műfordító, a Brazíliából útnak induló konkrét költészet egyik létrehozója.

A 2017-es év Janus Pannonius Költészeti Nagydíját elnyerő költő verseiből Hangszóképversek címmel jelent meg – tartalmában és kivitelezésében egyaránt – reprezentatív válogatáskötet a Magyar PEN Club gondozásában. A kötet verseit Pál Ferenc válogatta és szerkesztette, a fordításokért pedig Zalán Tibor, Szőcs Géza, Szkárosi Endre, Pál Ferenc és Pál Dániel Levente kiváló munkáját illeti elismerés.

Tovább »

Filmajánló: Gremo mi po svoje I-II

Gremo mi po svoje I-II

Gremo mi po svoje I-II

Ajánlom olvasóink figyelmébe a ljubljanai születésű Miha Hočevar forgatókönyvíró és rendező két részes filmjét. A filmek magyar nyelven sajnos nem elérhetőek, azonban angol felirattal igen. Különösen jó nyelvgyakorlás lehet azoknak, akik a szlovén nyelvet valamilyen szinten ismerik.

Tovább »

A 150 éves Kanadáról a Tiszatáj januári számában

Tiszatáj 2018. január

A Tiszatáj havi irodalmi folyóirat évente többször foglalkozik – összeállítás keretében – világirodalmi témákkal. Pécsi Györgyi „Tiszatáj anziksz” című visszaemlékezésében kiemeli, hogy a Nagyvilág világirodalmi folyóirat megszűnése után a Tiszatáj ilyen irányultságával egyfajta „Nagyvilág-hiány” pótló szerepet is betölt.

A 2018. évi első számban Kanada irodalma a fő téma.

Tovább »

« ÚjabbakKorábban »