Ajánló : Kávészünet

Sergio Ramírez kapja az idei Cervantes-díjat

Sergio Ramírez

A nicaraguai író a legrangosabb spanyol irodalmi díjat életpályájának elismeréseként kapja.

Ramírez 1942-ben született Masatepe városában. Már 18 évesen kiadta első elbeszéléseit, majd jogot tanult, és bekapcsolódott a politikai küzdelmekbe is. Miután lediplomázott – egy időre – önkéntes száműzetésbe vonult. Costa Ricában újságíróként dolgozott, majd a ‘70-es években egy ösztöndíjnak köszönhetően két évig Németországban tanulhatott.

Tovább »

Az év könyvei 2017-ben

The Times Literary Supplement 2017. november 17.

A The Times Literary Supplement (TLS) hetilap, mint minden évben, idén is körkérdést intézett írókhoz, irodalmárokhoz, melyik új kiadású könyv nyerte el leginkább tetszésüket a 2017-ben elolvasottak közül. A válaszokat a november 17-i szám tartalmazza. Több könyvet is meg lehetett nevezni, és a 67 válaszadó közül sokan két-három könyvet is választottak. Nemcsak szépirodalmi művekről eshetett szó, hanem teljesen szabadon választott témakört, akár bármiféle tudományt is érinthetett a véleményalkotás. Így nem csoda, hogy ugyanazon könyvet legfeljebb hárman neveztek meg. Tovább »

A hét könyve

Petre Barbu: Căţărarea în cer

Petre Barbu: Căţărarea în cer

Petre Barbu fikciós életrajzi regénye több novella összefűzéséből áll össze, melyeket 2012 és 2016 között írt. A főszereplő, Petre, egy gátlásokkal és szorongással teli frusztrált személy, aki környezetének és balsorsának egyaránt áldozata. Lelki nyomoráért és kasztrációs szorongásaiért jórészt az apa a felelős. Ilie, az apa „keményöklű és hidegvérű” munkás, aki keményen dolgozik a mindennapi betevőért, és nem sokra becsüli fia bimbódzó írói tehetségét. A fiú ellenben nem rajong a kétkezi mesterségekért, tovább szeretne tanulni, amiért rengeteg szemrehányást és sértést kap. „Hülye és buta vagy, nem lesz belőled semmi” hangzik el rendszeresen az atyai szájból. Tovább »

Prix Interallié

Irodalmi díjak

Idén kissé megkésve hirdették ki Párizsban a Prix Interalliét.

Habár az eredeti dátum november 8-a volt, és általában november első heteiben hirdetik ki a 7 legismertebb irodalmi díjat (lásd a november 13-i bejegyzést), az újságírókból és írókból álló zsűri végül csak november 22-én jelentette be a győztest. A díjat 1930-ban olyan újságírók alapították, akik éppen arra várakoztak, hogy az akkor már 26. díjkiosztás megtörténjen a Prix Fémina zsűrije részéről. A tiszteletbeli díj pénzjutalommal nem jár, de az azt övező elismerés annál többet jelent. Tovább »

A hét könyve

Marjanca Mihelič: Budimpeštatrans

Marjanca Mihelič: Budimpeštatrans

Marjanca Mihelič a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott szlovén nyelv és irodalom, illetve filozófia szakon. 1986-1992 között szlovén nyelvi lektorként dolgozott az Eötvös Loránd Egyetemen, Budapesten. 1986-tól kezdte meg műfordítói és magyar témájú cikkírói munkásságát. 2012-ben a magyar kormány a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki a magyar irodalom és kultúra közvetítéséért, előadásai és fordításai kapcsán.

A mű címe utazásra hív minket, egy úgynevezett transzferre, amelyet az írónő esetében szülőhazája és Budapest (Budimpešt) képvisel. Tovább »

A London Review of Books Rákosi Mátyás fényképével

London Review of Books 2017/21

A London Review of Books aránylag nem régen, 1979-ben indult, havonta kétszer jelenik meg. Elsősorban nem szépirodalmi műveket mutat be, hanem a társadalomtudományok új kiadványait; emellett tudósít kiállításokról, filmekről, esszéket közöl, melyek olykor némi politikai aktualitástól sem mentesek. Habár a szerkesztőség Londonban van, az ismertetett könyvek, hirdetések alapján a lap profilján jelentős észak-amerikai irányultság is észlelhető. Tovább »

A hét könyve

Doina Ruști: Mâța vinerii

Doina Ruști: Mâța vinerii

Doina Ruști: Mâța vinerii

Aki már olvasta Doina Ruști Fanarióta kézirat című regényét, ismerős világgal találkozik. A „Mâța vinerii” (Péntek macskája) című történelmi regénye szintén a 18. század fanarioták különleges világába repít vissza, egy képzeletbeli Walachia színes és pezsgő világába, ahol az emberek életében fontos szerepe van a mágiának.  A történet középpontjában „Péntek macskája” áll, egy félelmetes varázsló, akiről úgy hírlik, hogy halált és szerencsétlenséget hoz az emberekre, és „azért jön Bukarestbe, hogy felfalja a bukarestiek boldogságát.” Tovább »

Francia irodalmi díjak 2017

Irodalmi díjak

Irodalmi díjak

Idén is elérkezett a legnagyobb irodalmi díjak kihirdetésének időszaka Franciaországban. A szeptember elején kezdődő válogatások nem csak az íróknak, de a könyvkiadóknak is izgalmas heteket jelentenek. Franciaországban szinte minden hétre esik valamilyen irodalmi díjátadó. Azonban a most átadásra kerülő díjak a legjelentősebbek.

A válogatás három fordulós: szeptember első felében kerül sor az elsőre, és általában 10-15 cím kerül fel a listákra. Majd ezt követi október közepe táján és végén még két forduló, hogy a végére már csak általában 4-5 cím maradjon versenyben. A díjak kihirdetésére november elején kerül sor, óriási médiafigyelem közepette. Tovább »

A Georg Büchner–díj kitüntetettje, Jan Wagner

Jan Wagner

Jan Wagner

Idén a költő Jan Wagner kapta a neves német Georg Büchner–díjat, amelyet munkásságáért érdemelt ki. A díjjal járó 50. 000 euró pénzjutalmat október 28-án vette át Darmstadtban. A zsűri értékelése szerint: „Jan Wagner verseiben összekapcsolódik a játékos nyelvi öröm és a mesteri formalitás, a zenei érzékelhetőség és az intellektuális tömörség. […] Kimeríthetetlen fantáziával és érzékkel teremt pillanatokat az apró és kíváncsi részletek felfedezésével, amelyekben úgy mutatja meg a világot, mintha először látnánk. A költőt ezért a lírai nyelvművészetért jutalmazták, amely egyszerre élesíti az észlelésünket és a gondolkodásunkat.” A szerző így vall munkásságáról: „Meggyőződésem, hogy a jelentéktelenből is születhet vers, amely magában hordozza a legösszetettebb dolgokat.” Tovább »

A hét könyve

Gerhard Roth: Grundriss eines Rätsels

Gerhard Roth: Grundriss eines Rätsels

Gerhard Roth: Grundriss eines Rätsels

Bécsben egy író életét veszti gázrobbanásban, három csecsen menekültet kegyetlenül meggyilkolnak, egy gyógyszerésznő gyermekével nehéz körülmények között él, egy jelenleg Hamburgban élő színész visszatér a szülőföldjére, egy önmagától menekülő újságírónő Japánba, Tokióba utazik, végül egy idős férfi szemtanúja az 1902-es velencei harangtorony ledőlésének.   Tovább »

Korábban »