Ajánló : Kávészünet

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

Gyermekeink ajánlják – nagycsaládosok meséi

„A gyermek és a neki mesélő szülő között olyan kapcsolat teremtődik, amely nélkül nem érdemes élni, és azt a szülőt, aki nem tudja, milyen fontos ez, rá kellene kényszeríteni arra, hogy meséljen a gyermekének.” Lázár Ervin

 A Nagycsaládosok Országos Egyesülete pályázatot hirdet szülőknek és idősebb testvéreknek, akik lefekvés előtt vagy szabadidőben, kitalált mesékkel szórakoztatják a kisgyermekeket, és ezeket a történeteket szívesen megosztanák a nagyközönséggel.

A jelentkezés feltételei:

  • Személyenként egy pályamű nyújtható be, de a családból többen is pályázhatnak.
  • A Word dokumentum hossza legfeljebb 8 db A/4-es oldal lehet, 12-es betűmérettel és 1,5-ös sorközzel.
  • A résztvevők elfogadják, hogy a szerzői jog az egyesületre szál. A NOE az írásokat szabadon nyilvánosságra hozhatja, illetve az író nevének feltüntetése mellett átdolgozhatja.

Díjazás:

  • helyezett: bruttó 400 000 Ft
  • helyezett: bruttó 200 000 Ft
  • helyezett: bruttó 100 000 Ft

A legjobb pályaművek közlésre kerülnek a NOE Levelek című kiadványban.

Az eredményhirdetésre 2017. október 14-én, a NOE 30. születésnapján kerül sor.

A jelentkezés határideje: 2017.08.01.
Beküldés
: noe@noe.hu Tovább »

Az Europa Ethnica, a kisebbségi kérdés jogtudósi szempontból

europa ethnica

europa ethnica

Az immár 74. évfolyamában járó, félévente egy-egy összevont számmal jelentkező Europa Ethnica az európai kisebbségek helyzetével foglalkozik. Publikációi főként német (néha angol vagy francia) nyelven íródnak. A szerkesztőség a Bécsi Egyetemen (Universität Wien) található, a szerkesztők a bécsi mellett innsbrucki és salzburgi egyetem professzorai. Ebből következően a jogtudósi megközelítést alkalmazó szakfolyóirat elsősorban az ausztriai eseményeket kíséri figyelemmel. A kisebbségi jog fejlődése különösen a karintiai szlovének kapcsán került előtérbe, pl. a helységnevek feliratozása hosszas vitákat eredményezett. Természetesen az észak-olaszországi Dél-Tirol német anyanyelvű népességének helyzete is gyakori téma. Sokszor képezik vizsgálat tárgyát a franciaországi és a spanyolországi baszkok és a katalánok. Az előbbi országban élő okszitánokról is sokat tudhatunk meg, ugyanis a romanista Georg Kremnitz, a folyóirat egyik szerkesztője az okszitán (okcitán) nyelv és népcsoport elismert szaktudósa. A gyakrabban tárgyaltak mellett sokféle kisebbségről olvashatunk, többek közt olykor a határon túli magyarokról is. Az autonómia, az önrendelkezés problémakörének megközelítése is sok tanulmányt eredményezett. Minden lapszám terjedelmes könyvszemle rovattal jelentkezik. A folyóirat válogatott publikációi bekerülnek az OIK Nemzetiségi adatbázisába (legújabban a 2017/1-2. számból).

Az Europa Ethnica könyvtárunk folyóirat-olvasó terében megtalálható.

Dörgő Tibor

Manuel Alegre kapja a Camões-díjat

Manuel Alegre, a 2017-es Camões-díj nyertese

Manuel Alegre, a 2017-es Camões-díj nyertese

A Camões-díjat 1989-ben alapították portugál és brazil összefogással. A portugál nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerését, a 100 000 eurós pénzjuttatással járó díjat 2017-ben a 81 éves költőnek ítélték oda.

Manuel Alegre már első önálló verseskötetével (Praça da Canção, 1965) felhívta magára a kortársak figyelmét.  Következő kötete (O Canto e as Armas, 1967), melynek idén ünnepelték az 50 éves jubileumát, még nagyobb hatást gyakorolt. Nyíltan kritizálta Salazar rendszerét s a gyarmatokért vívott háborút, melyet a fiatal író közelről megtapasztalt, amikor 1962-ben Angolába küldték harcolni. A portugál rezsim luandai börtönében raboskodott félévet, ott írta meg azokat a lázadó hangvételű verseit, amelyeket később Salazar ellenzéke himnuszként énekelt. Tovább »

Ingeborg Bachmann-díj, 2017

Ferdinand Schmalz, a 2017-es Ingeborg Bachmann-díj nyertese

Ferdinand Schmalz, a 2017-es Ingeborg Bachmann-díj nyertese

Ferdinand Schmalz, osztrák drámaíró nyerte meg július 9-én Klagenfurtban a német nyelvterület egyik legfontosabb kitüntetését, az Ingeborg Bachmann-díjat és a vele járó 25.000 euró összegű pénzjutalmat. A nyertes szöveg egy rákbeteg férfiról szól, aki öngyilkosságot tervez, és szívesen enne fagyott őzragut, ezért egy különleges kapcsolatot tart fenn a fagyasztószállítójával. Szenvedélyesen előadott szövegével mein lieblingstier heißt winter (kedvenc állatom a tél) egyhangúan meggyőzte a zsűrit: „A szöveg valóban makulátlan.” „Nemcsak peremhelyzetekhez és peremalakokhoz van kifinomult érzéke, hanem a szóközökhöz is, amelyekben titok pihen” „Schmalz nyelvezetében tökéletes káosz uralkodik, részletekbe menően kidolgozva” (Sandra Kegel) „Nagyon, nagyon meggyőző, hiba nélküli és minden célirányos. A szövegnek van egy hihetetlen jelenléte és azt hisszük, hogy az őzragu egy beszédes őzragu.” (Klaus Kastberger) „A szöveg nagyon átgondolt.” (Hubert Winkels) „Amikor a férfi szereplők megszólalnak, örömöm lelem.” „Remélem, hogy látja, hogyan emelem fel képzeletben a kalapom.” (Hildegard Keller) „Irodalma egyszerre komoly és derűs.” (Meike Feßmann) Érdekessége a szövegnek a nagybetűktől való távolságtartás, a beszédes nevek használata és a ritmikus átalakítások. A teljes egészében kisbetűvel írt szöveg könnyen érthető anélkül, hogy triviálisan hatna és gondoskodik a nevetésről.

Ferdinand Schmalz, 1985-ben született Grazban. Dráma – és prózaíró valamint színháztudós. Polgári nevén Matthias Schweiger. Színháztudományt és filozófiát hallgatott Bécsben. A bécsi és düsseldorfi színházban rendezőasszisztensként tevékenykedett. Jelenleg egy „Jedermann” újradolgozáson munkálkodik a Bécsi Várszínház számára.

Az évről évre 1977-től megrendezésre kerülő Németnyelvű Irodalmi Napokon ítéli oda a zsűri az Ingeborg Bachmann osztrák író és költőnő (1926-1973) emlékére alapított neves irodalmi elismerést. A háromnapos irodalmi felolvasó-rendezvény a német nyelvű kortárs irodalom kiemelkedő fóruma.

A teljes szöveg itt található.

                                                                                                                       Nógrádi Rita

Látogatás a Magyarországi Németek Könyvtárában

Szakmai látogatás a Magyarországi Németek Könyvtárában

Szakmai látogatás a Magyarországi Németek Könyvtárában

Időpont: 2017. 06. 28. 10-12h

Helyszín: Magyarországi Németek Könyvtára, Budapest VI. ker. Lendvay u. 22.

A Gyűjteményi-és Nemzetiségi Főosztály munkatársai másodízben látogattak el a magyarországi nemzetiségek könyvtárainak egyikébe. Ezúttal a Magyarországi Németek Könyvtárát (Ungarndeutsche Bibliothek), Kulturális és Információs Központját (Ungarndeutsches Kultur-und Informationszentrum, röviden: Zentrum) keresték fel a főosztály munkatársai és az érdeklődő kollégák. Az OIK munkatársainak, mint a magyarországi nemzetiségi dokumentum-ellátás koordinátorainak, a nemzetiségi adatbázis építőinek e szakmai látogatássorozattal a célkitűzése az, hogy a meglévő könyvtárszakmai-, kulturális kapcsolatokat még szorosabbá tegyék, a kevéssé élőket pedig újraépítsék, ezáltal elősegítve egymás munkáját, a hazai nemzetiségek megmaradását, tradícióinak, nyelvének őrzését. Tovább »

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

Változás

A felhívást közreadó Info-Szponzor Kft az a hely, ahol a könyvek születnek. Könyvkiadással és szerkesztéssel, nyomdai előkészítéssel, valamint informatikai szolgáltatásokkal és arculat kialakítási tanácsadással foglalkoznak.

A kiadó már kilencedik éve jelenteti meg az amatőr írók műveit szép kiállítású, nyomtatott kötetekben.

Az idei nyárra tervezett antológiájuk címe és témája a „Változás”.

A könyv kinézetre A/5-ös méretű, ragasztott kivitelű, a borítója teljes-oldalas fülekkel ellátott. Oldalanként 32-33 sort, 60-62 karaktert tartalmaz, 12 pontos betűmérettel számolva. A várható terjedelme 300-350 oldal.

A kötetbe pályázat útján kerülhetnek be a művek. Egy-egy szerző 4-22 oldalon jelenhet meg. Csak azok a versek és prózák, vagy fekete-fehér képzőművészeti alkotások (rajzok, fotók), esélyesek, amelyek megfelelnek a tartalmi követelménynek.

A kiadó a pályázati anyag mellett kér egy fekete-fehér fotót a szerzőről, és egy kb 1000 karakteres bemutatkozást, amelyek mind az antológiába kerülnek. Az elérhetőségeiket se felejtsék el, megadni!
A szöveget minimális formázással szerkesszék meg: a sorok vastag, dőlt, aláhúzott, középre vagy jobbra, balra igazított beállításai használhatók. Kerüljék a különleges karakterek beillesztését!

A pályázókat értesítik, hogyha a munkájuk bekerült a kötetbe. Ez esetben 2950 Ft/oldal részvételi díj megfizetésére számítsanak, amely tartalmazza a megjelenés és a postázás költségét, valamint minden négy oldal után öt tiszteletpéldány árát is. A további megrendelt kötetek 1890 Ft-ba kerülnek.

Az antológiából a megjelenés után néhány hónappal Net-Kötet, azaz az interneten lapozható változat készül.

További részletek a honlapon olvashatók.

A jelentkezés határideje: 2017.07.09.
Beküldés és információ
: infoszponzor@gmail.com Tovább »

A hét könyve

Marinka Melinda: Sváb visszatérők

Marinka Melinda: Sváb visszatérők

Marinka Melinda: Sváb visszatérők: újjáéledő hagyomány és lokális kötődés a szatmári svábok körében

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár újdonságai között található meg Marinka Melinda: Sváb visszatérők című monográfiája, mely a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének gondozásában jelent meg tavaly. A kötet a szatmári svábság Románia (pontosabban a Partium) területén élő németajkú lakosság identitás-válságát, annak különböző fokozatait és állomásait, etnikai tudatának újjáalakulását, a nemzetiségi élet újraszervezését ismerteti meg olvasóival. Az évtizedes kutatáson alapuló, főként a romániai Mezőpetriben, valamint a környező falvakban, közösségekben végzett, gazdag bibliográfiával ellátott etnográfiai szakirodalom azt a kérdéskört járja körül, hogy a Romániához csatolt, sváb lakosságú falvakban élők miként élték meg azt, hogy Románia területén, egykori magyar állampolgárként, de német nemzetiségűként voltak, vannak jelen. E kettős, illetve hármas identitás érdekes kérdéseket vet fel: a korábbi magyar állampolgárság, magyar közösséghez (mint Gens Hungarorum, nem pedig Natio Hungarica, tehát hungarus-tudat) való tartozás miként befolyásolta a svábok magyarországi, majd határon túli németséghez tartozását. A román környezet váltotta tehát fel esetükben a magyar környezetet, a romániai magyarsághoz való tartozás tudata háttérbe szoríthatta a német identitást. A szerző a népi hagyományokat, a társadalmat, a helyi közösségeket alakító, identitásképző, identitást újraalkotó tényezőként vizsgálja, rávilágítva arra, hogy a népi énekek, tradicionális viselet és népszokások befolyásolni, erősíteni tudják egy adott nemzetiséghez tartozást. A kötetet mind szakmabelieknek, mind a téma iránt érdeklődő laikus olvasóknak egyaránt ajánljuk.

Bús Péter János

A hét könyve

Vallomás a csodáról: Csinszka naplója

Vallomás a csodáról: Csinszka naplója

Nemrég jelent meg a Szépmíves Könyvek Kiadónál Csinszka naplója, Vallomás a csodáról címmel – ez az a verse, amelyben Ady alakját idézi meg. A romantikus, önironikus naplót több töredékes folyóiratközlés után most először rendezték egy kötetbe.
A napló vallomás és kitárulkozás jegyességekről, szerelmekről, szakításokról, házasságokról. Kiútkeresés egy nevelőintézet szobájából vagy fia­talon már a végzet asszonya? A memoár nem hiánytalan, hiszen az Adyval kötött házasság történetét már nem tudta megírni, csupán a költő halála után írt három döbbenetes erejű vallomás készült el 1919 és 1922 között. A huszonkét fejezetre osztott dokumentum Márton István, a Ruffy Péter-hagyaték gondozójának utószavával, valamint néhány különleges gépiratfotó, levél és egyéb írás kíséretében jelent meg. Ezek fényt deríthetnek eddig nem – vagy kevésbé – ismert rejtélyre: mi lett az Érmindszenten maradt Csinszka-levelekkel? A mendemondák szerint Ady rokonai elégették. Valóban agyvérzésben halt meg Csinszka, vagy más áll a háttérben?
A mendemondák újabb szerelemről regéltek… Hova lettek a kiadatlan versek, amelyek nem kerültek be az egyetlen verseskötetbe 1931-ben? Mi az igazság?

                                                                                                                    Szerk.: Tálos Irén

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

Született kritikusok – Az Irodalmi Jelen pályázata

Milyen a jó kritika? Kit nevezünk kritikusnak? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a folyóirat szerkesztősége a vállalkozó kedvű 36 év alatti pályázókkal együtt. A jelentkezők az alábbi művekről formálhatnak véleményt:

  • Spiró György: Diavolina (Magvető, 2015.)
  • Danyi Zoltán: A dögeltakarító (Magvető, 2015.)
  • Király László: Válogatott versek (Székely Könyvtár-Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2013.).
  • Farkas Árpád: Válogatott versek (Székely Könyvtár-Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2012.).

A részvétel szabályai:

  • A “kritikusjelölteknek”összesen három írásművet kell beadniuk tetszőleges sorrendben a verseny időtartama, 2017. február 15-e és 2018. február 15-e között. Az első pályamű megérkezése a szerkesztőségbe június 15-ig, egyúttal a jelentkezés szándékát is jelzi.
  • A felsorolt címek közül kettőt válasszanak ki, a harmadik lehet egy kedvenc szerző irodalmi alkotása, amelyről kritikát írnak.
  • Minél olvasmányosabb, izgalmasabb, inspiratívabb, annál nagyobb az esély a győzelemre.
  • A pályamunka terjedelme ne lépje túl a 12 000 leütést. Jeligével ellátva, rtf formátumban szíveskedjenek az e-mailhez csatolni.
  • Derüljön ki, hogy a könyv, amelyet bírálnak, melyik célcsoportnak szól.
  • Legyenek tapintatosak, kerüljék a személyeskedést!
  • Lehetőleg ne használják a szerintem, véleményem szerint, meglátásom szerint, úgy gondolom, úgy vélem, azt hiszem stb. szófordulatokat.

A beérkezett kritikák jeligésen felkerülnek a www.irodalmijelen.hu oldalra. A legsikeresebb szerzők értékes pénzjutalomban részesülnek és a munkáikat nyomtatásban is megjelentetik. Tovább »

Szemezgetés a Magyar Nyelv legújabb számából

Magyar Nyelv

Magyar Nyelv

A Magyar Nyelv, a Magyar Nyelvtudományi Társaság negyedéves folyóirata immár 113. évfolyamával szolgálja a tudományos életet. A 2017. évi tavaszi számból néhány olyan tanulmányt és recenziót szeretnék említeni, amelyek legközelebb állnak az OIK profiljához.

Bárdosi Vilmos a 200 éve született francia Pierre Larousse-ra emlékezik, felidézi életútját, és részletesen bemutatja az 1852-ben alapított Larousse Könyvkiadó világviszonylatban is jelentős szótár- és enciklopédia-kiadásait (röviden megemlítve az 1990-es évektől megjelenő magyar változatokat is). Zoltán András „Szláv jövevényszavaink néhány időrendi és nyelvföldrajzi kérdése” című tanulmányában a Kárpát-medence bolgárszláv típusú nyelvjárásainak jelentőségét emeli ki. A Mikes Kelemennél előforduló „cáfra” szó magyarázata során Kiss Margit előzményként a francia „cafre” szóra bukkant, amely az arab „kafir” (hitetlen, nem muzulmán jelentésű) szóra vezethető vissza. Innen eredeztethető a magyar nyelvbe kerülő „kaffer” szó (pl. kafferbivaly), sőt a „gyaur” szó is.

A recenziókat tekintve Kontra Miklós az angol nyelvterülettel foglalkozik: Peter Trudgill könyve a mindenáron egységesíteni akaró szemlélettel vitázva a dialektusok „tiszteletét” szorgalmazza (Dialect matters : respecting vernacular language. – Cambridge UP, 2016.). Bodó Csanád a csángók kisebbségi helyzetével foglalkozó olyan kötetet ismertet, amely a téma nemzetközi kontextusba helyezésére törekszik. (Culture, language and globalization among the Moldavian Csángós today. – University of Helsinki, 2015.). Bonyai Gábor a magyarországi német tájszótár koncepcióját ismertető kötetet mutat be. Müller Márta könyve részletesen tárgyalja a készülő szótár minden ismérvét. (“Ein unermässliches Land von Begriffen” : dialektlexikographische Konzeptionen im Vergleich. – ELTE Germanistisches Inst., 2016.). Az utóbbi két recenzió bekerült Nemzetiségi adatbázisunkba.

Dörgő Tibor

Korábban »