Irodalom : Kávészünet

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

Gyermekeink ajánlják – nagycsaládosok meséi

„A gyermek és a neki mesélő szülő között olyan kapcsolat teremtődik, amely nélkül nem érdemes élni, és azt a szülőt, aki nem tudja, milyen fontos ez, rá kellene kényszeríteni arra, hogy meséljen a gyermekének.” Lázár Ervin

 A Nagycsaládosok Országos Egyesülete pályázatot hirdet szülőknek és idősebb testvéreknek, akik lefekvés előtt vagy szabadidőben, kitalált mesékkel szórakoztatják a kisgyermekeket, és ezeket a történeteket szívesen megosztanák a nagyközönséggel.

A jelentkezés feltételei:

  • Személyenként egy pályamű nyújtható be, de a családból többen is pályázhatnak.
  • A Word dokumentum hossza legfeljebb 8 db A/4-es oldal lehet, 12-es betűmérettel és 1,5-ös sorközzel.
  • A résztvevők elfogadják, hogy a szerzői jog az egyesületre szál. A NOE az írásokat szabadon nyilvánosságra hozhatja, illetve az író nevének feltüntetése mellett átdolgozhatja.

Díjazás:

  • helyezett: bruttó 400 000 Ft
  • helyezett: bruttó 200 000 Ft
  • helyezett: bruttó 100 000 Ft

A legjobb pályaművek közlésre kerülnek a NOE Levelek című kiadványban.

Az eredményhirdetésre 2017. október 14-én, a NOE 30. születésnapján kerül sor.

A jelentkezés határideje: 2017.08.01.
Beküldés
: noe@noe.hu Tovább »

Manuel Alegre kapja a Camões-díjat

Manuel Alegre, a 2017-es Camões-díj nyertese

Manuel Alegre, a 2017-es Camões-díj nyertese

A Camões-díjat 1989-ben alapították portugál és brazil összefogással. A portugál nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerését, a 100 000 eurós pénzjuttatással járó díjat 2017-ben a 81 éves költőnek ítélték oda.

Manuel Alegre már első önálló verseskötetével (Praça da Canção, 1965) felhívta magára a kortársak figyelmét.  Következő kötete (O Canto e as Armas, 1967), melynek idén ünnepelték az 50 éves jubileumát, még nagyobb hatást gyakorolt. Nyíltan kritizálta Salazar rendszerét s a gyarmatokért vívott háborút, melyet a fiatal író közelről megtapasztalt, amikor 1962-ben Angolába küldték harcolni. A portugál rezsim luandai börtönében raboskodott félévet, ott írta meg azokat a lázadó hangvételű verseit, amelyeket később Salazar ellenzéke himnuszként énekelt. Tovább »

Ingeborg Bachmann-díj, 2017

Ferdinand Schmalz, a 2017-es Ingeborg Bachmann-díj nyertese

Ferdinand Schmalz, a 2017-es Ingeborg Bachmann-díj nyertese

Ferdinand Schmalz, osztrák drámaíró nyerte meg július 9-én Klagenfurtban a német nyelvterület egyik legfontosabb kitüntetését, az Ingeborg Bachmann-díjat és a vele járó 25.000 euró összegű pénzjutalmat. A nyertes szöveg egy rákbeteg férfiról szól, aki öngyilkosságot tervez, és szívesen enne fagyott őzragut, ezért egy különleges kapcsolatot tart fenn a fagyasztószállítójával. Szenvedélyesen előadott szövegével mein lieblingstier heißt winter (kedvenc állatom a tél) egyhangúan meggyőzte a zsűrit: „A szöveg valóban makulátlan.” „Nemcsak peremhelyzetekhez és peremalakokhoz van kifinomult érzéke, hanem a szóközökhöz is, amelyekben titok pihen” „Schmalz nyelvezetében tökéletes káosz uralkodik, részletekbe menően kidolgozva” (Sandra Kegel) „Nagyon, nagyon meggyőző, hiba nélküli és minden célirányos. A szövegnek van egy hihetetlen jelenléte és azt hisszük, hogy az őzragu egy beszédes őzragu.” (Klaus Kastberger) „A szöveg nagyon átgondolt.” (Hubert Winkels) „Amikor a férfi szereplők megszólalnak, örömöm lelem.” „Remélem, hogy látja, hogyan emelem fel képzeletben a kalapom.” (Hildegard Keller) „Irodalma egyszerre komoly és derűs.” (Meike Feßmann) Érdekessége a szövegnek a nagybetűktől való távolságtartás, a beszédes nevek használata és a ritmikus átalakítások. A teljes egészében kisbetűvel írt szöveg könnyen érthető anélkül, hogy triviálisan hatna és gondoskodik a nevetésről.

Ferdinand Schmalz, 1985-ben született Grazban. Dráma – és prózaíró valamint színháztudós. Polgári nevén Matthias Schweiger. Színháztudományt és filozófiát hallgatott Bécsben. A bécsi és düsseldorfi színházban rendezőasszisztensként tevékenykedett. Jelenleg egy „Jedermann” újradolgozáson munkálkodik a Bécsi Várszínház számára.

Az évről évre 1977-től megrendezésre kerülő Németnyelvű Irodalmi Napokon ítéli oda a zsűri az Ingeborg Bachmann osztrák író és költőnő (1926-1973) emlékére alapított neves irodalmi elismerést. A háromnapos irodalmi felolvasó-rendezvény a német nyelvű kortárs irodalom kiemelkedő fóruma.

A teljes szöveg itt található.

                                                                                                                       Nógrádi Rita

Kihirdették a legjobb afrikai novellának járó 2017-es Caine Prize nyertesét

The Caine Prize for African Writing

The Caine Prize for African Writing

Július 4-én kihirdették az afrikai novellákat díjazó The Caine Prize for African Writing eredményét. A 10 ezer fonttal járó elismerést  Bushra al-Fadil szudáni író kapta eredetileg arab nyelven írt Hikkayat al-bint allati tarrat asafiraha (The Girl Whose Birds Flew Away) (Történet a lányról, akinek elszálltak a madarai) című regényéért, amelyet Max Smookler fordított le angolra. A zsűri értékelése szerint a történet “a metaforák eszközével, az észlelés módosított, leleményes módszerét használva, és – a Caine Díj történetében először –, rajzok segítségével vizsgálja a szabadság varázsát és az arra leselkedő könyörtelen fenyegetéseket. Bár Bushra al-Fadil ‘Történet a lányról, akinek elszálltak a madarai’ című könyve a klasszikus hagyományok elegyében és születési helyének tájnyelvi kontextusában gyökerezik, a legmodernebb eszközökkel mutatja meg, hogy a mindenünnen fenyegető veszélyben, amikor azok, akikhez fordulunk, nem nyújtanak menedéket, miként válunk előbb lelki száműzöttekké a saját hazánkban, beszorulva a fantázia birodalmába, ahol igyekszünk továbbra is megkapaszkodni valamiféle szabadságban, mígnem végül fizikailag is száműzetésbe kényszerülünk”.

Az elismerést évente egy olyan afrikai író kapja, akinek könyve angolul vagy angolra fordítva jelent meg.  A zsűri idén 22 afrikai ország száznegyvennyolc jelöltjéből választotta ki az öt legesélyesebb szerzőt. A 2000-ben alapított Caine Prize for African Writing – díj Sir Michael Caine, a Booker vállalat és a Booker-díj egykori elnöke nevét viseli, amelyet afrikai írók kapnak egy angolul publikált, az afrikai kultúrát tükröző rövid történetükért.  Minden év júliusában történik meg a győztes bejelentése, amelyet a londoni Senate House könyvtárában rendeznek egy programsorozat utolsó állomásaként

Bushra al-Fadil 1952-ben született Szudánban. Oroszországban doktorált, 1990-ig a Kartúmi Egyetemen oktatott orosz irodalmat. Politikai okok miatt Szaúd-Arábiába emigrált.

 Csóka F. Katalin

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

Változás

A felhívást közreadó Info-Szponzor Kft az a hely, ahol a könyvek születnek. Könyvkiadással és szerkesztéssel, nyomdai előkészítéssel, valamint informatikai szolgáltatásokkal és arculat kialakítási tanácsadással foglalkoznak.

A kiadó már kilencedik éve jelenteti meg az amatőr írók műveit szép kiállítású, nyomtatott kötetekben.

Az idei nyárra tervezett antológiájuk címe és témája a „Változás”.

A könyv kinézetre A/5-ös méretű, ragasztott kivitelű, a borítója teljes-oldalas fülekkel ellátott. Oldalanként 32-33 sort, 60-62 karaktert tartalmaz, 12 pontos betűmérettel számolva. A várható terjedelme 300-350 oldal.

A kötetbe pályázat útján kerülhetnek be a művek. Egy-egy szerző 4-22 oldalon jelenhet meg. Csak azok a versek és prózák, vagy fekete-fehér képzőművészeti alkotások (rajzok, fotók), esélyesek, amelyek megfelelnek a tartalmi követelménynek.

A kiadó a pályázati anyag mellett kér egy fekete-fehér fotót a szerzőről, és egy kb 1000 karakteres bemutatkozást, amelyek mind az antológiába kerülnek. Az elérhetőségeiket se felejtsék el, megadni!
A szöveget minimális formázással szerkesszék meg: a sorok vastag, dőlt, aláhúzott, középre vagy jobbra, balra igazított beállításai használhatók. Kerüljék a különleges karakterek beillesztését!

A pályázókat értesítik, hogyha a munkájuk bekerült a kötetbe. Ez esetben 2950 Ft/oldal részvételi díj megfizetésére számítsanak, amely tartalmazza a megjelenés és a postázás költségét, valamint minden négy oldal után öt tiszteletpéldány árát is. A további megrendelt kötetek 1890 Ft-ba kerülnek.

Az antológiából a megjelenés után néhány hónappal Net-Kötet, azaz az interneten lapozható változat készül.

További részletek a honlapon olvashatók.

A jelentkezés határideje: 2017.07.09.
Beküldés és információ
: infoszponzor@gmail.com Tovább »

A hét könyve

Vallomás a csodáról: Csinszka naplója

Vallomás a csodáról: Csinszka naplója

Nemrég jelent meg a Szépmíves Könyvek Kiadónál Csinszka naplója, Vallomás a csodáról címmel – ez az a verse, amelyben Ady alakját idézi meg. A romantikus, önironikus naplót több töredékes folyóiratközlés után most először rendezték egy kötetbe.
A napló vallomás és kitárulkozás jegyességekről, szerelmekről, szakításokról, házasságokról. Kiútkeresés egy nevelőintézet szobájából vagy fia­talon már a végzet asszonya? A memoár nem hiánytalan, hiszen az Adyval kötött házasság történetét már nem tudta megírni, csupán a költő halála után írt három döbbenetes erejű vallomás készült el 1919 és 1922 között. A huszonkét fejezetre osztott dokumentum Márton István, a Ruffy Péter-hagyaték gondozójának utószavával, valamint néhány különleges gépiratfotó, levél és egyéb írás kíséretében jelent meg. Ezek fényt deríthetnek eddig nem – vagy kevésbé – ismert rejtélyre: mi lett az Érmindszenten maradt Csinszka-levelekkel? A mendemondák szerint Ady rokonai elégették. Valóban agyvérzésben halt meg Csinszka, vagy más áll a háttérben?
A mendemondák újabb szerelemről regéltek… Hova lettek a kiadatlan versek, amelyek nem kerültek be az egyetlen verseskötetbe 1931-ben? Mi az igazság?

                                                                                                                    Szerk.: Tálos Irén

Elhunyt Jókai Anna

Jókai Anna

Életének 85. évében június 5-én elhunyt Jókai Anna Kossuth-nagydíjas, Kossuth-díjas írónő.

1932. november 24-én született Budapesten. Kései gyermek volt, hamar a könyvek, az olvasás felé fordult. Az írással gimnazista korában kezdett el foglalkozni: verseket, novellákat írt.

Színiakadémiára felvételizett, de nem vették fel. Több helyen is dolgozott mielőtt 1956-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-történelem szakára.  Az egyetem elvégzése után egy általános iskolában kezdett el tanítani.

A 60-as évek közepén fordult újra az írás felé. 1966-ban a Kortárs című folyóiratban publikálta első novelláját Családi kör címmel. Első regénye 4447 címmel 1968-ban a Magvető kiadónál jelent meg.

Ezeket az első műveket kritikai realizmusként illetve a naturalizmusként értékelték a kortársak. Majd fokozatosan kialakult sajátos írói hangja, melyet Ő maga nevezett el „spirituális realizmusnak”.

1970-ben József Attila díjjal jutalmazták.

1976-tól szabadúszó író. Ebben az időszakban szinte évente jelennek meg művei.

1980-ban a Napok című regényéért megkapta Lengyelországban a PAX kiadó Pietržak-díját.

1989-től az Írók Szakszervezetének tagja, 1997-től elnöke. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2000-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja is.

1998-ben jelent meg Ne féljetek című regénye. 2000-től 2006-ig a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke.

2007-ben a Samuel Beckett és Madách Imre drámái által ihletett, a misztériumdráma műfaját megidéző Godot megjött című művével jelentkezett, 2012-ben pedig egy új regénnyel, az Éhes élet cíművel.

  1. augusztus 20-án a Magyar Érdemrend polgári tagozatának nagykeresztjével, 2014. március 15-én Kossuth-nagydíjjal tüntették ki.

Az idei Könyvhétre jelenik meg Átvilágítás című memoár kötete, mely egész életének összegzése. A kötet az önéletíráson kívül az emberiség sorsáért érzett aggodalom kifejezése, melyet egyben valamiféle útmutatónak is szánt.

Sáska Gáborné

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

Született kritikusok – Az Irodalmi Jelen pályázata

Milyen a jó kritika? Kit nevezünk kritikusnak? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a folyóirat szerkesztősége a vállalkozó kedvű 36 év alatti pályázókkal együtt. A jelentkezők az alábbi művekről formálhatnak véleményt:

  • Spiró György: Diavolina (Magvető, 2015.)
  • Danyi Zoltán: A dögeltakarító (Magvető, 2015.)
  • Király László: Válogatott versek (Székely Könyvtár-Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2013.).
  • Farkas Árpád: Válogatott versek (Székely Könyvtár-Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2012.).

A részvétel szabályai:

  • A “kritikusjelölteknek”összesen három írásművet kell beadniuk tetszőleges sorrendben a verseny időtartama, 2017. február 15-e és 2018. február 15-e között. Az első pályamű megérkezése a szerkesztőségbe június 15-ig, egyúttal a jelentkezés szándékát is jelzi.
  • A felsorolt címek közül kettőt válasszanak ki, a harmadik lehet egy kedvenc szerző irodalmi alkotása, amelyről kritikát írnak.
  • Minél olvasmányosabb, izgalmasabb, inspiratívabb, annál nagyobb az esély a győzelemre.
  • A pályamunka terjedelme ne lépje túl a 12 000 leütést. Jeligével ellátva, rtf formátumban szíveskedjenek az e-mailhez csatolni.
  • Derüljön ki, hogy a könyv, amelyet bírálnak, melyik célcsoportnak szól.
  • Legyenek tapintatosak, kerüljék a személyeskedést!
  • Lehetőleg ne használják a szerintem, véleményem szerint, meglátásom szerint, úgy gondolom, úgy vélem, azt hiszem stb. szófordulatokat.

A beérkezett kritikák jeligésen felkerülnek a www.irodalmijelen.hu oldalra. A legsikeresebb szerzők értékes pénzjutalomban részesülnek és a munkáikat nyomtatásban is megjelentetik. Tovább »

Szemezgetés a Magyar Nyelv legújabb számából

Magyar Nyelv

Magyar Nyelv

A Magyar Nyelv, a Magyar Nyelvtudományi Társaság negyedéves folyóirata immár 113. évfolyamával szolgálja a tudományos életet. A 2017. évi tavaszi számból néhány olyan tanulmányt és recenziót szeretnék említeni, amelyek legközelebb állnak az OIK profiljához.

Bárdosi Vilmos a 200 éve született francia Pierre Larousse-ra emlékezik, felidézi életútját, és részletesen bemutatja az 1852-ben alapított Larousse Könyvkiadó világviszonylatban is jelentős szótár- és enciklopédia-kiadásait (röviden megemlítve az 1990-es évektől megjelenő magyar változatokat is). Zoltán András „Szláv jövevényszavaink néhány időrendi és nyelvföldrajzi kérdése” című tanulmányában a Kárpát-medence bolgárszláv típusú nyelvjárásainak jelentőségét emeli ki. A Mikes Kelemennél előforduló „cáfra” szó magyarázata során Kiss Margit előzményként a francia „cafre” szóra bukkant, amely az arab „kafir” (hitetlen, nem muzulmán jelentésű) szóra vezethető vissza. Innen eredeztethető a magyar nyelvbe kerülő „kaffer” szó (pl. kafferbivaly), sőt a „gyaur” szó is.

A recenziókat tekintve Kontra Miklós az angol nyelvterülettel foglalkozik: Peter Trudgill könyve a mindenáron egységesíteni akaró szemlélettel vitázva a dialektusok „tiszteletét” szorgalmazza (Dialect matters : respecting vernacular language. – Cambridge UP, 2016.). Bodó Csanád a csángók kisebbségi helyzetével foglalkozó olyan kötetet ismertet, amely a téma nemzetközi kontextusba helyezésére törekszik. (Culture, language and globalization among the Moldavian Csángós today. – University of Helsinki, 2015.). Bonyai Gábor a magyarországi német tájszótár koncepcióját ismertető kötetet mutat be. Müller Márta könyve részletesen tárgyalja a készülő szótár minden ismérvét. (“Ein unermässliches Land von Begriffen” : dialektlexikographische Konzeptionen im Vergleich. – ELTE Germanistisches Inst., 2016.). Az utóbbi két recenzió bekerült Nemzetiségi adatbázisunkba.

Dörgő Tibor

Juan Rulfo (1917-1986)

Juan Rulfo (1917-1986)

Juan Rulfo (1917-1986)

Száz éve született Juan Rulfo, aki kevés műve ellenére is a legfontosabb latin-amerikai írók közé tartozik. Nehéz gyermekkor után tizenöt évesen érkezett Mexikóvárosba. Jogot és művészettörténetet tanult az egyetemen, és már 1935-ben elkezdte írni első regényét, amelyet azonban végül nem fejezett be. Pár évvel később egy folyóiratban megjelent első novellája, de nem kívánt főfoglalkozású író lenni. Hivatalnokként kereste kenyerét, és már a 1940-es években komolyabban foglalkozott a fotóművészettel is.

1953-ban kiadta első kötetét (El llano en llamas), mely tizenöt – részben már folyóiratokban publikált – elbeszélést tartalmazott. 1955-ben megjelent Pedro Páramo című világhírű regénye új korszakot nyitott a latin-amerikai irodalomban. A művet olyan jeles írók méltatták, mint García Márquez, aki kívülről megtanulta, és Borges, aki “minden idők legjobb mexikói regényének” nevezte.

Rulfo ebben a két remekművében – melyben a valóság és a fantázia elemei keverednek – a mexikói vidéki élet kegyetlen világát mutatta be, ugyanakkor már egyengette az utat a mágikus realizmus felé. Műveiben tetten érhető, hogy közel állt a mozi világához, rajongott a filmművészetért. (1964-ben még egy rövid mellékszerepet is elvállalt az En este pueblo no hay ladrones című filmben, amelyet García Márquez egyik elbeszélése alapján forgattak).

A Pedro Páramó-t többször filmre vitték, ahogy az író másik regényét, az Aranykakas-t (El gallo de oro) is, melynek még két tévés feldolgozása is született.

Az író rendkívüli igényessége miatt később már alig adott ki műveket – inkább Mexikó indián kultúrájának feltárásával, megóvásával foglakozott – így is nagy hatással volt számos latin-amerikai íróra, művészre.

A Pedro Páramo magyarul először 1964-ben látott napvilágot Hargitai György fordításában, majd 1978-ban újra kiadták, Rulfo novelláskötetével, a Lángoló síkság-gal közös könyvben. Az író e két művét Imrei Andrea nemrégiben újra lefordította, és az Aranykakas című kisregénnyel együtt a csíkszeredai Bookart Kiadó életmű sorozatban megjelentette.

Molnár Anikó

Korábban »