Periodika : Kávészünet

Böszörményi Zoltán versei a World Literature Todayben

World Literature Today

A szép nyári idő még tart, tekintsünk hát kicsit vissza a World Literature Today (WLT) július-augusztusi számára. A WLT, az amerikai Oklahoma Egyetem kéthavonta megjelenő folyóirata ismét – miként az utóbbi években többször is – magyar szerző művének angol nyelvű fordítását közölte. Tovább »

„Nagy öregek”-ről olvashatunk a kolozsvári Helikonban

Helikon 2018/13.

Úgy hozta a sors, hogy a Helikon legutóbbi számaiban a legidősebb nemzedék három jeles képviselőjével is találkozhattunk.

Nem várt esemény következtében tekint ránk a június 20-án elhunyt Kányádi Sándor a havi két alkalommal megjelenő Helikon címoldaláról. Az általában derűsen mosolygó fotók helyett a Távolodóban szomorkás költője néz az ittmaradottakra („osztogasd szét amid maradt / ingyen is átvisz ha ki átvisz”). László Noémi nekrológjában személyes élmények alapján is felidézi a költő alakját, és szelíden megpróbálja elválasztani az embert a költőtől, „mert eljön a pillanat, amikor az ember eltávozik, s a költő belép a halhatatlanok közé, az egyetemes költészet koronás főinek köztársaságába”. Tovább »

A könyvtárakról élményszerűen – A TLS körkérdése

A Times Literary Supplement (TLS) hetilap nemrég körkérdést intézett a Hay Fesztiválra meghívott előadókhoz, hogy írjanak arról, miként vélekednek a könyvtárról – lehet az nyilvános vagy magán –, illetve milyen élményeik fűződnek a könyvtárhoz. A 24 válaszadó többsége túllépett a közhelyes vélekedéseken és valóban személyes élményeket osztott meg velünk. A TLS május 25-i számában olvasható rövid írások ezáltal váltak érdekesekké. Tovább »

Nemzetiségkutatás és helytörténet 2. – Szakmai digitalizálási konferencia

Nemzetiségkutatás és helytörténet 2.
Szakmai digitalizálási konferencia az Országos Idegennyelvű Könyvtárban

Liebhauser János

2018. április 21-én rendezte meg az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) Nemzetiségkutatás és helytörténet 2. Szellemi-kulturális kincsek, könyvtári dokumentumok és digitalizálás címmel konferenciáját, melynek feladata az volt, hogy a ma a könyvtárszakmát érintő egyik legfontosabb kérdésről, a digitalizálásról beszéljen és folytasson szakmai vitát. Az OIK országos irodalmi, nyelvészeti, zenei, valamint nemzetiségi szakkönyvtár, és a nemzetiségi szak-és szépirodalom gyűjtőhelye. Éppen ezért könyvtárunk számára kiemelten fontos, hogy a közgyűjteményi digitalizálási stratégia megvalósításában részt vegyen. A sok helyen még gyerekcipőben járó digitalizálás kapcsán felmerülő problémákról, kezdeti nehézségekről, sikerekről és tapasztalatokról való párbeszédre adott lehetőséget e konferencia. A meghívott vendégek és előadók a megyei-és szakkönyvtárak igazgatói és digitalizálással foglalkozó szakemberei közül kerültek ki. Tovább »

Irodalom és nyelvészet a Magyar Nyelvőrben

Magyar Nyelvőr 2018/1

Nyelv és irodalom elválaszthatatlan, tehát a nyelvtudomány és az irodalomtudomány sem teljesen elkülöníthető tudományág, gondoljunk például a stilisztikára. A Magyar Nyelvőr, az MTA negyedéves folyóirata gyakran közöl ilyen interdiszciplináris tanulmányokat. Tovább »

Munkatársunk elismerése

Dr. PhD Dörgő Tibor
„A Napút 2017. évi nívódíjasa”

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár dolgozója, Dr. PhD Dörgő Tibor március 22-én, a Cédrus Művészeti Alapítvány és a Napút folyóirat estjén „A Napút 2017. évi nívódíjasa” oklevelet vehetett át tanulmány kategóriában.

A díjazott tanulmány „Charlotte Brontë Jane Eyre című regényének magyar nyelvű fordításai, könyvkiadásai” címmel jelent meg a Napút Online-on, 2017. november 15-én.

Népcsoport szaklapja, a Finnugor Világ

Finnugor világ 2017/4.

A Finnugor Világ, a Reguly Társaság Értesítője negyedévente jelenik meg. A látszólag szerény külső (A5-ös formátum, egyszerű másolópapír, fekete-fehér) magas színvonalú tartalmat hordoz, általában egyetemi tanárok, tudományos fokozattal rendelkező szerzők közlik írásaikat.

A legutóbbi, 2017. decemberi szám kiemelt témája a függetlenségének századik évfordulóját ünneplő Finnország köszöntése. Ez alkalomból elolvashatjuk a finn függetlenségi nyilatkozat eredeti szövegét, melyet a lap felelős szerkesztője, Csúcs Sándor fordított magyarra. Helyszíni tudósítást kapunk Finnországból Reguly Antal tollából, még 1840-ből. Tovább »

A London Review of Books Rákosi Mátyás fényképével

London Review of Books 2017/21

A London Review of Books aránylag nem régen, 1979-ben indult, havonta kétszer jelenik meg. Elsősorban nem szépirodalmi műveket mutat be, hanem a társadalomtudományok új kiadványait; emellett tudósít kiállításokról, filmekről, esszéket közöl, melyek olykor némi politikai aktualitástól sem mentesek. Habár a szerkesztőség Londonban van, az ismertetett könyvek, hirdetések alapján a lap profilján jelentős észak-amerikai irányultság is észlelhető. Tovább »

A Napút legújabb számának melléklete az OIK műfordítás-pályázatának anyagát hozza

Napút 2017/7

Napút 2017/7

Az évente tíz számmal jelentkező Napút folyóirat, mint neve is utal rá, a kulturális élet átfogó bemutatására törekszik. Minden szám egy-egy tematikus megközelítés köré szerveződik, és tartalmaz egy – témájában ahhoz nem kapcsolódó – Napút-füzetek című mellékletet.

A 2017/7. szám melléklete könyvtárunk 12. műfordítás-pályázatának anyagát hozza. A bolgár Plamen Dojnov „Ungarski kompleks” című versét húsz változatban küldték be pályázóink. A Napút-füzetek ebből 14-et tartalmaz. (Az említett versek katalógusunkban.) Természetesen az első három helyezett (Németh Erzsébet, Doncsev Toso és Szöllősi Dávid) és a különdíjas (Bódai-Soós Judit) alkotásait, valamint a zsűri által közlésre kiválasztott további nyolc fordítást. A mellékletben olvasható két zsűritag, Szondi György és Lackfi János pályázat-értékelő esszéje is. Tovább »

Arany János emlékére – tanulmányok a Magyar Nyelvőrben

Magyar Nyelvőr 2017/2.

Magyar Nyelvőr 2017/2.

A Magyar Nyelvőr, az MTA negyedéves folyóiratának nemrég megjelent 2017/2. száma öt tanulmánnyal és két recenzióval emlékezik meg az idén 200 éve született Arany János munkásságáról. Tolcsvai Nagy Gábor bevezetőjének címében „élő mesterünk”-nek nevezi a költőt, utalva arra, hogy „jelenléte a magyar kultúrában a Toldi megjelenése óta töretlen”.

Az OIK profiljához kapcsolódóan ezúttal Kocsány Piroska „Arany János verseinek német fordításairól” című tanulmányát emelem ki. A szerző a Corvina Kiadónál 1984-ben megjelent gyűjteményes kötetet (János Arany: Gedichte) vizsgálja, az itt olvasható 38 vers mindmáig a legbővebb német nyelvű válogatás. A könyv – illusztrációk nélkül – megtalálható a MEK honlapján. A könyvtárunkban kézbe vehető előző kiadás – Corvina, 1982 – csupán egy verssel tartalmaz kevesebbet.

Kocsány Piroska négy költemény fordítását részletesen is elemzi: Letészem a lantot – Ich lege meine Laute nieder, Szondi két apródja – Szondi’s Pagen, Mindvégig – Stirb singend, Sejtelem – Vorahnung.

A lapszámban olvasható Pethő József „A képiség jelentésstilisztikája a Toldi estéjében”, Tolcsvai Nagy Gábor „A magyar nyelv lírai újraalkotása Arany János életművében”, Simon Gábor és Tátrai Szilárd „Az elégikus líramodell kidolgozása Arany János költészetében”, valamint Balázs Géza „A legnagyobb költő a legnagyobb magyarról” című tanulmánya. A recenziók Beke József háromkötetes nagy munkáját, az Arany-szótárt mutatják be.

A Magyar Nyelvőr megtalálható könyvtárunk folyóirat-olvasó terében.

Dörgő Tibor

Korábban »