Új könyveink : Kávészünet

Új kínai nyelvű könyvekkel gazdagodott az Országos Idegennyelvű Könyvtárban működő Kínai Sarok

Új kínai nyelvkönyveink

Új kínai nyelvkönyveink

A Magyarországon egyedülálló kínai nyelvű gyűjtemény, a Kínai sarok 2014-ben nyílt meg az olvasó közönség számára. A Kínai sarok (Chinese Corner) projektet a Kínai Népköztársaság Oktatási Minisztériumának Hanban intézménye 2012 júliusában indította.

Az idén könyvtárunk kínai gyűjteménye újabb 34 dokumentummal bővült.

A gyűjtemény eddig 300 db kínai nyelvű, kínai kiadók gondozásában megjelent dokumentumot tartalmazott. Többek között könyvek, CD-k, DVD-k, nyelvkönyvek és szótárak, szépirodalom, művelődéstörténet, történelem, filozófia, képzőművészet, országismeret, ismeretterjesztő kiadványok közül válogathatott az olvasó. Tovább »

A hét könyve

Vallomás a csodáról: Csinszka naplója

Vallomás a csodáról: Csinszka naplója

Nemrég jelent meg a Szépmíves Könyvek Kiadónál Csinszka naplója, Vallomás a csodáról címmel – ez az a verse, amelyben Ady alakját idézi meg. A romantikus, önironikus naplót több töredékes folyóiratközlés után most először rendezték egy kötetbe.
A napló vallomás és kitárulkozás jegyességekről, szerelmekről, szakításokról, házasságokról. Kiútkeresés egy nevelőintézet szobájából vagy fia­talon már a végzet asszonya? A memoár nem hiánytalan, hiszen az Adyval kötött házasság történetét már nem tudta megírni, csupán a költő halála után írt három döbbenetes erejű vallomás készült el 1919 és 1922 között. A huszonkét fejezetre osztott dokumentum Márton István, a Ruffy Péter-hagyaték gondozójának utószavával, valamint néhány különleges gépiratfotó, levél és egyéb írás kíséretében jelent meg. Ezek fényt deríthetnek eddig nem – vagy kevésbé – ismert rejtélyre: mi lett az Érmindszenten maradt Csinszka-levelekkel? A mendemondák szerint Ady rokonai elégették. Valóban agyvérzésben halt meg Csinszka, vagy más áll a háttérben?
A mendemondák újabb szerelemről regéltek… Hova lettek a kiadatlan versek, amelyek nem kerültek be az egyetlen verseskötetbe 1931-ben? Mi az igazság?

                                                                                                                    Szerk.: Tálos Irén

Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása – első rész az OIK-ban!

Bartók

Bartók

A G. Henle Verlag és az Editio Musica Budapest kiadó, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával az Országos Idegennyelvű Könyvtár Zeneműtárában is megtekinthető és tanulmányozható Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadásának első része. Az összkiadás, melyet a Magyar Tudományos Akadémia Bartók Archívumában szerkesztenek, Bartók zeneszerzői életművének egészét adja közre egyrészt a kutatás, másrészt az előadó-művészet számára. Az összkiadás tudományos igénnyel készül, a kottafőszöveg azonban a gyakorló muzsikálás céljait is szolgálni kívánja.

A „Gyermekeknek zongorára – Korai és átdolgozott változatok” című kötetet közreadta Vikárius László, munkatársként közreműködött Lampert Vera.

A kiadvány a kottafőszövegen kívül angol, német és magyar nyelven tartalmaz szövegeket: a kritikai összkiadás ismertetése mellett például a Gyermekeknek kötetben olvashatunk Bartók kottázásáról, a szerzői hangfelvételekről, frazeálásról és tagolásról, ujjrendezésről, illetve a mű tantermi és koncerttermi jelenlétről is.

Sárközi Andrea

A hét könyve

Great voices of the Opera (CD)

Great voices of the Opera (CD)

Operatörténeti érdekességet szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani. Az International Music Company által kiadott “Great voices of the Opera” sorozat lemezein válogatást hallhatunk a XX. sz. első felében készült archív felvételekből, a korszak nagy énekeseinek előadásában. Egy részük – mint Fjodor Saljapin, Enrico Caruso vagy Beniamino Gigli – a mai napig legendás; mások már csak az operarajongók körében ismertek, felvételeik általában nem elérhetők.

A 40 CD-ből álló gyűjtemény operaáriákat, dalokat, oratóriumrészleteket tartalmaz; a lemezekhez tartozó kísérőfüzet néhány bekezdésben, angol és német nyelven ismerteti az előadók életrajzi adatait, fontosabb szerepeiket.

A repertoár döntő részét az olasz és francia romantikus opera nagyjai teszik ki: többek közt Rossini, Donizetti, Bellini, Verdi, Puccini, Mascagni, Leoncavallo, Meyerbeer, Berlioz, Gounod, Massenet, Delibes műveiből hallhatunk részleteket, de nem maradhattak ki az oroszok – Glinka, Borogyin, Muszorgszkij, Csajkovszkij – sem. Egy magyar vonatkozású érdekességet is találunk a felvételek közt: Szilágyi Erzsébet áriáját Erkel “Hunyadi László” c. operájából, Lilian Nordica (1857-1913) 1907-es előadásában.

A lemezeken hallható előadók: Tovább »

Az Erlkönig új fordítása a Vigilia januári számában

Vigilia 2017/1

Vigilia 2017/1

Goethe Erlkönig című balladájának eddig számos magyar fordítása készült, egy közelmúltban íródott tanulmány (Iskolakultúra, 2007/8-10.) szerint kilenc. 1972-ben a reprezentatív Lyra Mundi sorozatban A villikirály címmel Vas István szövegváltozata jelent meg. Makai Péter filozófus most a Vigiliában ismeretelméleti vizsgálódásait (Megtestesülés és szimbólum) Goethe versének segítségével fejti ki, a költeményt maga is lefordította Az Árnykirály címmel. A „látomás vagy valóság” problémakör, a „szó és a szó valóságalapjául szolgáló dolog (tárgyi tapasztalat)” viszonyának átgondolása Makai Péter közérthető gondolatmenete révén a mai ember meggyengült realitásérzékét kívánja megerősíteni: „a valóságérzék visszanyeréséhez első lépés, ha ismét megtanuljuk érzékelni azt a problémát, amelyet Goethe az Erlkönigben oly plasztikusan és drámai líraisággal ábrázolt.”

A Vigilia nagyon tartalmas januári számának minden sorát érdemes elolvasni. Szubjektív módon, a fentieken kívül csak három írást említek meg: Vörös István esszéjét Kertész Imre műveiről, Bozók Ferenc tanulmányát a versíró Szabó Magdáról és Pataky Adrienn interjúját Gergely Ágnes költővel.

A Vigilia könyvtárunk folyóirat-olvasó terében megtalálható. Műfordítás-adatbázisunk tartalmazza a folyóiratban megjelent műfordításokat.

Dörgő Tibor

A hét könyve

Doseljenik, priča o sudiji Fišeru (Bevándorló: Fisher bíró története)

Doseljenik, priča o sudiji Fišeru (Bevándorló: Fisher bíró története)

Szeretném figyelmükbe ajánlani szerb nyelvű gyűjteményünk egyik legújabb kötetét, Aleksandar Slavković Doseljenik, priča o sudiji Fišeru (Bevándorló: Fisher bíró története) című regényét, melynek témája közvetve bár, de a magyarországi szerb nemzetiséghez is kötődik.

A regény valóságos tényeken alapul, annak ellenére, hogy olvasásakor szinte kitalációként hat a fordulatokban gazdag eseménysor, amely az első bejegyzett, Amerikába kivándorolt szerb életét dolgozza fel. Sagity György, Székesfehérvárról először Karlócára került, s az ottani papi szemináriumban kezdte meg tanulmányait, melyeket később megszakított, hogy részt vegyen a törökök elleni felkelésben. 1815-ben vándorolt ki Amerikába, ahol elismert bíróként, George Fisher néven vált híressé. A könyv részletesen bemutatja, hogyan küzdött Sagity György Texas és Új-Mexikó függetlenségéért, alapította meg a szabadkőműves páholyt és az első szerb nemzetiségi és egyházi szervezeteket Kaliforniában, s hogyan vált végül az amerikai történelem egyik meghatározó alakjává.

Önmagáról azt vallotta, hogy származását tekintve szerb, lélekben mexikói, mentalitása texasi, állampolgársága pedig amerikai.

A regény angol nyelvű eredetije 2007-ben jelent meg The Immigrant.The Judge Fisher Story címmel, amelyet 2015-ben fordítottak le szerb nyelvre.

Gálity Tijána

A Napút legfrissebb száma és melléklete

Napút

Napút

Nemrég érkezett meg könyvtárunkba a Napút 2016/7. száma. Az évente tízszer megjelenő folyóirat, mint neve is utal rá, széles távlatokat kíván nyújtani, állandó alcíme: irodalom, művészet, környezet. A mindig más-más tematikus cím ezúttal „A gombfocitól az Everestig”, vagyis a sport a lapszám témája.

Az olimpia évében mindig nagyobb figyelem irányul a sportra, ezt az igényt szolgálja a Napút is. A riói olimpiáról Szakolczay Lajos és Ködöböcz Gábor szól, a másik nagy érdeklődést kiváltó eseményről a foci Eb-ről Ballai Attila. Az aktualitásokon kívül azonban sokkal nagyobb teret kap a sport mint meghatározó életélmény, és nem is elsősorban mint megnézett, átizgult sportesemény, hanem a személyesen megélt cselekvés. Bizony, a gombfocizás közben megtapasztalt elszánt komolyság éppúgy az élet dédelgetett emléke, mint a hegycsúcsokra törő akarat, melyet siker koronázhat, de a hegymászó sorsa gyakran tragikus véget ér. A sportoláskor az élet intenzitása általában nagyobb, ezért is ragadja meg az olvasót az itt összegyűjtve megírt rengeteg élmény, öröm és szenvedély, olykor fájdalmas történet. A sok jeles szerző írását nem tudom itt felsorolni, csak kiragadott példaként Takács Ferenc filozófus, szakíró József Attila és a testkultúra című tanulmányát említem, mely a költőt kevéssé ismert oldaláról mutatja be.

A Napút mindig egy füzetnyi terjedelmű könyvmellékletet is tartalmaz. Ezúttal az OIK műfordítás-pályázata (Luís Quintais Azagaia, Árvore, Sombra című versének fordítása) nyerteseinek és további pályázóknak közlésre kiválasztott művei olvashatók ebben, a bírálóbizottság részéről Urbán Bálint és Lackfi János értékelő, elemző soraival.

A Napút és melléklete könyvtárunk folyóirat-olvasó terében megtalálható.

Dörgő Tibor

A hét könyve

Андрій Кокотюха: „Автомобіль із Пекарської”

Андрій Кокотюха: „Автомобіль із Пекарської”

Újdonság a krimi polcon
Már ukrán nyelven is lehet krimit olvasni az OIK-ban

Андрій Кокотюха: „Автомобіль із Пекарської”

Andrij Kokotyuha az egyik legismertebb kortárs ukrán író. 44 éves korára már több mint 50 könyvet írt. Jelenleg egy „retro” krimi sorozaton dolgozik. A Habsburg-időszakban, Lembergben játszódó történetekben szellemekről, ügyvédekről és sorozatgyilkosokról ír nem kevés sikerrel. Nem véletlenül titulálják Andrij Kokotyuhát az ukrán Boris Akunyinnak.

Magáról Andrij Kokotyuha röviden csak annyit szokott mondani, hogy szereti az irodalmat, a mozifilmeket, az alkoholt és gombászni…

„Avtomobil iz Pekarskoi” – a krimi sorozat nemrég megjelent legújabb regénye, a sorozat harmadik könyve, melyben folytatódnak Klimentij Kosovyj ügyvéd kalandjai, és minden nehézség ellenére a gyilkos is kézre fog kerülni.

„Avtomobil iz Pekarskoi” – egy tipikus krimi regény.  A történet meglehetősen dinamikus, az olvasó a főhőssel együtt fokozatosan, mint egy kirakós darabjait aprólékosan gyűjti az információt, hogy megtalálják a bűncselekmény elkövetőjét. A műfaj törvényei szerint a gyilkos személye az utolsó oldalig rejtély, mint ahogyan a gyilkosság elkövetésének meglehetősen banális okai is. A regény tartalmazza az összes „kötelező” karaktert, ami egy klasszikus krimihez szükségeltetik. Mint minden tisztességes detektívnek – ebben a  műfajban –, Kosovyjnak is van egy jó barátja, aki bár nem közvetlenül, de részt vesz a felderítésben. Ez a barát, egy szerény fogorvos Jozef Satszki, aki jól tájékozott kliensei által, birtokában van a városka minden pletykájának.

Az események 1911-ben Lemberg macskaköves utcáin zajlanak, abban a korban, amikor egy autó a gazdasági jólétet jelképezi. A regényben a szerzőtől alapos leírást kapunk az akkori Lembergről, minden bájával együtt, de ezt igen diszkréten teszi, és nem vonja el az olvasó figyelmét a történésektől.

A város központjában, Pekarska utcában, holtan találják az előkelő Agnelja Radomszkit – az olajmágnás gyönyörű lányát – a saját autójában.  A gyilkossággal az alvilág királyát gyanúsítják meg, aki a lány titkos szeretője, de mit később kiderül, van alibije. A bizonyítékokat csak egy személyre hajlandó rábízni – Klim Kosovyjra. Most a detektívűnknek meg kell találni az igazi gyilkost, hogy kihúzza őt a börtönből. Álarcos emberek, alvilági vezetők, milliomosok, provokátorok – mindenki gyanúsított. Mégis, a legnagyobb kockázatot Klim Kosovyjra nézve, a városban igen nagy befolyással bíró szépséges Magda Bogdanovics jelenti, akinek szemmel láthatóan nincs ínyére a kis magánnyomozása.

„Avtomobil iz Pekarskoi” mind a klasszikus detektív műfaj rajongóinak, mind a krimikbe éppen csak belekóstoló olvasóknak egyaránt élvezetes olvasmányt nyújt. Itt van az ősz, egy lélekmelegítő tea mellett, amikor az ablakpárkányon az eső cseppjei kopogtatnak, a karosszékben ülve kapcsolódjanak ki e regény társaságában.

Imréné Koljadzsin Natália

Bernard Fripiat: L’orthographe : 99 trucs pour en rire et la retenir!

Bernard Fripiat: L'orthographe : 99 trucs pour en rire et la retenir!

Bernard Fripiat: L’orthographe : 99 trucs pour en rire et la retenir!

A francia helyesírás nehéz.  És ezt nem csak a nyelvet második nyelvként tanulók állítják. De van valaki, aki állítja, nem kell félni a helyesírási hibáktól, és a szabályok megtanulhatók.

„Mert hát hogyan is lehetne másként egy olyan országban, melynek a történelme annyira viharos. Ahogyan Franciaország, a helyesírásunk is mindenféle kanyarokat tett meg az évszázadok során”

A szerző, a belga származású Bernard Fripiat – történész, színész – 20 éve szenteli az életét a francia nyelv helyesírásának. A szerinte leghatásosabb pedagógiai módszert használja: a humort. Módszere igen népszerű, sokfelé hívják, hogy tartson „tanfolyamokat” a helyesírás minőségének javítására, melynek színvonala a szakemberek szerint is drámai módon romlott le az utóbbi 20 év során.

Számtalan könyvet is írt a témával kapcsolatban: On vous casse les pieds avec l’orthographe? Ripostez!;  99 questions à mon coach d’orthographe! Ça restera entre nous!; Au commencement était le verbe… ensuite vint l’orthographe!

Nem csak könyveket ír, hanem a neten is népszerűsíti „pedagógiáját”: az Orthogaffe.com nevű oldalon kollégáival rövid, humoros videókkal is elmagyarázzák a francia helyesírás nehézségeit.

Ebben a könyvében is meglepő, vicces magyarázatokkal igyekszik segíteni a szabályok elsajátításában. 99 jellegzetes nyelvi nehézségre világít rá és ad segítséget a megértésükben: mert amit megértünk azt könnyebb megtanulnunk.  A nevetés pedig segít, hogy ne tekintsünk „szent szörnyetegként” a helyesírásra.

Sáska Gáborné

Az OIK Évkönyve 2016

Az OIK Évkönyve 2016

Az OIK Évkönyve 2016

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár idén, 2016-ban ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Ez alkalomból a könyvtár évkönyvet jelentetett meg, mely összefoglalja az elmúlt időszak eredményeit, munkáit, betekintést nyújt a könyvtár életébe.

Az OIK élén 2014 őszén történt főigazgató-váltás volt talán az elmúlt évek legjelentősebb eseménye. Mender Tiborné leköszönő főigazgató írásával indul az évkönyv, aki nagy vonalakban összefoglalja a könyvtár élén eltöltött 10 év eseményeit. Írásából képet kapunk arról, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie, és ezek ellenére milyen eredményeket ért el. Az OIK 2010-ben elnyerte az Év könyvtára címet, 2012-ben pedig ”A könyvtárügyért” kitüntetést.

Ezek után olvashatjuk a könyvtár új főigazgatójának, dr. Papp Anna Máriának a cikkét a könyvtár jövőbeni céljairól, stratégiai tervéről, a lehetséges fejlesztésekről. Az elkövetkező időszakban könyvtárunk szeretné megpályázni a Minősített Könyvtár címet, ami a szakma egyik legnagyobb elismerése.

A könyvtár nyelvi referenseinek a cikkeiből a különböző állományrészekről tájékozódhatunk, tudhatunk meg érdekességeket. További kollégák cikkeiből a könyvtár különféle programjairól, rendezvényeiről kapunk áttekintést, például az önkéntes programról, a kitelepülésekről, a Radnóti-hétről, az akadálymentesítésről, a minőségbiztosítási munkáról.

Az OIK három nagy feladatkört lát el: első az eredeti nyelvű elsősorban kortárs világirodalmi művek gyűjtése, ezek mellett a magyar nyelvű műfordítások és a nyelvészeti, nyelvtanuláshoz szükséges dokumentumok gyűjtése, második Zeneműtárában zenei nyomtatott és hangzó dokumentumok gyűjtése, és harmadik feladata mint nemzetiségi szakkönyvtár, az országos nemzetiségi dokumentumellátás megszervezése. Új évkönyvünkben a nemzetiségi dokumentumellátás munkáiról is olvashatnak.

Az évkönyvben bemutatásra kerül a Kínai sarok projekt, mely egyedülálló az országban, illetve a könyvtár már hagyománnyal rendelkező, minden évben megrendezésre kerülő Műfordítás-pályázata. Ezeken kívül bemutatkozik a Hogy az idegen nyelv ne legyen idegen Alapítvány és a KÖNYV(tár)TÁMASZ Egyesület, melyek a könyvtárat támogató szervezetek.

Zárásként a könyvtár által kiosztott díjakról és a díjazottakról olvashatunk rövid ismertetőt, majd a könyvtárról megjelent cikkek gyűjteményét találjuk.

Nagyon örülünk, hogy könyvtárunk ezzel az évkönyvvel tudja megünnepelni az évfordulót, hisz egy írásos dokumentum mindig kézzel fogható lenyomata az intézetben zajló munkának, eredményeknek. Az évkönyv megjelenését az NKA Közgyűjteményi Kollégiuma támogatta, melyet ezúton is nagyon köszönünk.

Az évkönyvet megtekinthetik könyvtárunkban, illetve hamarosan elérhető lesz online is a könyvtár honlapján.

Csekő Ildikó

Korábban »