Sajnálhatja, aki nem volt ott! : Kávészünet

Nemzetiségkutatás és helytörténet 2. – Szakmai digitalizálási konferencia

Nemzetiségkutatás és helytörténet 2.
Szakmai digitalizálási konferencia az Országos Idegennyelvű Könyvtárban

Liebhauser János

2018. április 21-én rendezte meg az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) Nemzetiségkutatás és helytörténet 2. Szellemi-kulturális kincsek, könyvtári dokumentumok és digitalizálás címmel konferenciáját, melynek feladata az volt, hogy a ma a könyvtárszakmát érintő egyik legfontosabb kérdésről, a digitalizálásról beszéljen és folytasson szakmai vitát. Az OIK országos irodalmi, nyelvészeti, zenei, valamint nemzetiségi szakkönyvtár, és a nemzetiségi szak-és szépirodalom gyűjtőhelye. Éppen ezért könyvtárunk számára kiemelten fontos, hogy a közgyűjteményi digitalizálási stratégia megvalósításában részt vegyen. A sok helyen még gyerekcipőben járó digitalizálás kapcsán felmerülő problémákról, kezdeti nehézségekről, sikerekről és tapasztalatokról való párbeszédre adott lehetőséget e konferencia. A meghívott vendégek és előadók a megyei-és szakkönyvtárak igazgatói és digitalizálással foglalkozó szakemberei közül kerültek ki. Tovább »

Sajnálhatja, aki nem volt ott!

Virág Bognár Ágota, Spiró György, Hetényi Zsuzsa (balról jobbra)

Virág Bognár Ágota, Spiró György, Hetényi Zsuzsa (balról jobbra)

Könyvtárunk rendezvénytermében négy alkalommal folytatódik a Remekművek szamizdatban sorozatcímmel meghirdetett, párbeszédes, szépirodalmi előadás. A harmadik alkalomra február 5-én került sor, Bulgakov: Kutyaszív című regényéről beszélgetett Hetényi Zsuzsa és Spiró György.

A sorozat középponti témája a „támogatottnak”, a „tűrtnek” és a „tiltottnak” osztályozott művészet, a cenzúrázott művészi szöveg korszakába vezet. Az írott, vagy előadott (elszavalt, elmondott, elénekelt) szövegnek a konkrét vagy „sorok közötti” mondanivalója ítéltetett ártalmatlannak vagy veszélyesnek.

A tiltott művek megismerése –ha közösségformálónak nevezni túlzás is volna- olyan izgalommal fűszerezte a művelődés körülményeit, hogy az valóságos ünnep volt. Cinkostársakká tette azokat, akik például Halász Péter lakásszínházában néztek előadást, rendőri beavatkozás kockázatával. Vagy azokat, akik a Gorkij Könyvtárban (így nevezték akkor a mi könyvtárunkat) egy folyóirat hasábjain találkoztak először A mester és Margarita cenzúrázatlan változatával, az olvasóterem egyik zugában. Tovább »