Nincs kategorizálva : Kávészünet

Prix Interallié 2018

Thomas B. Reverdy (2018)

Az őszi nagy irodalmi díjak sorában utolsóként a Prix Interallié-t hirdették ki november 14-én. A díjat 1930-ban újságírók alapították. Ellentétben más irodalmi díjakkal, semmilyen pénzbeli jutalom nem jár vele csak a megtiszteltetés. Ezek az irodalmi díjak nem csak a szerzőkről és művekről szólnak, hanem a kiadókról is. A Libération című lap „Prix InterGrasset”-ként nevezte a díjat egy cikkében, mivel a Grasset kiadó kiadványai szerepelnek legtöbbet a díjazottak között.

1930-ban André Malraux volt az első díjazott. De például Frédéric Beigbeder vagy Michel Houellebecq is szerepel a névsorban.

Az idei díjazott Thomas B. Reverdy L’hiver du mécontentement című regénye. A mű szerepelt a Goncourt és a Grand Prix de l’Académie listáján is.

A mű az 1978-1979-es Angliai nagy sztrájkok időszakát idézi fel. A cím Shakespeare III Richárd című darabjának egy mondatára utal (“Now is the Winter of our Discontent / Made glorious summer by this son of York…”). Az akkori történéseket a korabeli angol lapok „Winter of discontent”-ként emlegették. Arról a nagy sztrájkhullámról van szó, mely az említett két esztendő fordulóján megbénította az egész országot, megbuktatta a munkáspárti kormányt és előkészítette a terepet a Thatcher kormánynak. A történetet egy a húszas éveiben járó fiatal, színésznőnek készülő lány, Candice szemszögéből meséli el.

A szerző 1974-ben született, író és irodalmár professzor. Műveit számos irodalmi díjjal jutalmazták. Mostani díjazott műve hamarosan elérhető lesz könyvtárunkban.

Sáska Gáborné

A szerző művei könyvtárunk katalógusában

 

Könyvtárunkban használható adatbázisok

Íme egy-két hasznos tudnivaló könyvtárunkban elérhető adatbázisokról, melyet kedves kollégánk állított/állít össze és amelyeket minden beiratkozott olvasónk kedvére használhat!

Első körben következzen a JSTOR!

Francia irodalmi díjak 2018

  Idén is elérkezett a nagy irodalmi díjak   kihirdetésének időszaka. Ezek a nagydíjak   nemcsak a szerzőkről és műveikről szólnak,   hanem a könyveket megjelentető kiadókról is.   Elsőként október 25-én a Francia Akadémia   regény nagydíját hirdették ki: ezt Pascal Camille   L’été des quatres rois című műve kapta.

 November 5-én a Femina bejelentése következett:   Philippe Lancon Le lambeau című könyve lett a   díjazott. Az 1963-as születésű szerző, aki újságíró is, ebben a művében a 2015-ös Charlie Hebdo szatirikus lap elleni támadást eleveníti fel.      Ő maga is sérültje volt a támadásnak; a regény a támadás előtti estén kezdődik és a támadástól a kórházi kezelésén és gyógyulási folyamatán keresztül a következő támadásig, a Bataclan elleni merényletig tart.

November 6-án adták át a Prix Médicis-t. A díjazott mű Pierre Guyotat Idiotie című regénye. Ez a kötet egy sajátos önéletrajz: az 1940-es születésű szerző az 1958-tól 1962-ig tartó időszakot dolgozza fel. Saját ifjúságát, a felnőtt korba lépés viszontagságait idézi fel: a másik nem felfedezését, a művészetekhez való kapcsolatát, az apai tekintély elleni lázadását, a katonai szolgálatot, az algériai háborút. A szerző ezen kívül még két másik elismerést is kapott: a Fémina zsűrije életmű díjjal jutalmazta. A magyarázat szerint azt a különleges látásmódot és a francia nyelv kreatív használatát díjazták, mely főként önéletrajzi regényeire jellemző. A másik a Prix de la Langue française, melyet 1986 óta adnak át olyan irodalmi, művészeti vagy tudományos területen tevékenykedő személynek, akinek munkássága jelentősen hozzájárul a francia nyelv szépségének, értékeinek bemutatásához.

Tovább »

Guqin – az ókori írástudók művészete

Régebben a zene, a kínai sakk, a kalligráfia és a festészet mind a kínai írástudók műveltségének a részét jelentették. 

A guqin (ku-csin), amely egy citerához hasonló hangszer, a lista élén állt. A guqin-játék már a Nyugati Zhou-kor (Csou-kor) (Kr.e. 10146-Kr.e.771) idején a „Hat Művészethez” tartozott – a szertartások, az íjászat, a szekérhajtás, a kalligráfia és a számolás mellett. A zeneoktatás igen széles körben elterjedt, amelyben a guqin kulcsfontosságú helyet foglalt el.

A guqin keletkezését homály fedi, azt azonban tudjuk, hogy a Nyugati Zhou-korban már voltak virtuóz játékosok. A Tavaszok és Őszök korszakában (Kr. e. 475-Kr. e. 221) a hangszert igen nagy népszerűség övezte. A régiek úgy hitték, hogy a kínai citerán való játék az erkölcsi jellem csiszolásának eszköze.

Kezdetben a guqin-nak csak 5 húrja volt, amelyek az 5 elemet (tűz, víz, föld, fém, fa) és a pentaton-skála egy-egy hangjegyét képviselték. A Han-dinasztia alatt (Kr.e. 206-Kr.u. 220) még két húrt adtak hozzá, így héthúros hangszerré vált.

Tovább »

Nyár 2018 a budapesti könyvtárakban

Idén is összegyűjtöttük, hogy hogyan alakul a nagyobb budapesti könyvtárak nyári zárvatartása. A nagy fővárosi gyűjtemények idén is több hétre bezárják kapuikat, valamint csökkentett nyitvatartással fogadják a használókat. A táblázatban színessel jelöltük azt az időszakot, amikor az intézmény nem látogatható. A táblázat csak tájékoztató jellegű, a pontos részletekért kérjük látogasson el az intézmények honlapjára.

Nagyításhoz kattintson a képre!

Július 16-tól szeptember 3-ig tart zárva az Országos Széchenyi Könyvtár.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára július 2. és augusztus 4. között zár be, míg augusztus 6. és szeptember 1. között rövidített nyitvatartási idővel üzemel (H-P: 13-20, Szo: 10-16). Ez idő alatt a nagyobb belvárosi tagkönyvtárak fogadják a látogatókat.

Az MTA Könyvtár és Információs Központ idén 2018. július 8-tól augusztus 12-ig tart nyári szünetet. A kikölcsönzött dokumentumokat a zárás ideje alatt hétfőtől csütörtökig 9 és 15 óra, pénteken 9 és 12 óra között lehet visszahozni.

Az Országgyűlési Könyvtár augusztus 1-től szeptember 2-ig zárja be kapuit, de már júliusban sem nyitnak ki szombatonként.

A BME-OMIKK (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki és Információs Központ és Könyvtár) 2018. július 23. és augusztus 20. között zár be, bár ez idő alatt keddenként 9 és 18 óra között ügyeletet tartanak, amikor kölcsönzésre is van lehetőség. Június 18. és július 20. valamint augusztus 21. és 31. között részleges a nyitvatartásuk

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár július 30. és augusztus 31. között nem fogad látogatókat.

A KSH Könyvtár július végéig a szokásos nyitvatartási rend szerint üzemel. Augusztus első két hetében csökkentett nyitvatartási idővel (hétfőtől csütörtökig 9 és 17 óra között, pénteken 8 és 16 óra között), de folyamatos raktári kiszolgálással várják a látogatókat. A KSH Könyvtár augusztus 13. és szeptember 2. között tart zárva.

Az MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár július 1. és 31. között zárva tart. Augusztusban minden csütörtökön 9 órától 16:30-ig fogadják a látogatókat. Szeptember 1-től a rendes nyitvatartás szerint várják az olvasókat. A kölcsönzött könyveket egész nyáron vissza lehet hozni, a portán és a teleházban adhatók le, munkaidőben.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár július 30. és szeptember 2. között, 5 hétre zárja be kapuit. Július 2. és 27. között rövidített nyitvatartással üzemelünk (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 10-17 óra között, szerdánként 12-20 óra között).

Élményekben gazdag, tartalmas nyarat kívánunk mindenkinek!

A hét könyve

Denisa Fulmeková: Konvália

Denisa Fulmeková: Konvália

Denisa Fulmeková: Konvália

A történet az 1936-ban, a szlovákiai Malackán kezdődik. A helybeli zsidó vendéglős gyönyörű 19 éves lánya, Valéria Reiszová egy napon egy író-olvasótalálkozó első sorából elbűvölve figyeli az éppen lendületes pátosszal szavaló közismert ferences rendi szerzetest, pap-költőt, a tizenkét évvel idősebb Rudolf Dilongot. Tekintetük találkozásából szerelem lesz első látásra. Kapcsolatukról a rossz nyelvek pletykálni kezdenek, s Dilongot 1939-ben át is helyezik Malackáról Galgócra. A szerzetes-poéta irodalmi honoráriumából motorkerékpárt vesz, hogy látogathassa kedvesét. Az 1939-ben németek által létrehozott első Szlovák Köztársaság légköre egyre fojtóbb Valéria számára, ám az 1940-es évek legelején még megjelenik két verseskönyve, melyek fölött Dilong bábáskodik. Tovább »

Új kínai nyelvű könyvekkel gazdagodott az Országos Idegennyelvű Könyvtárban működő Kínai Sarok

Új kínai nyelvkönyveink

Új kínai nyelvkönyveink

A Magyarországon egyedülálló kínai nyelvű gyűjtemény, a Kínai sarok 2014-ben nyílt meg az olvasó közönség számára. A Kínai sarok (Chinese Corner) projektet a Kínai Népköztársaság Oktatási Minisztériumának Hanban intézménye 2012 júliusában indította.

Az idén könyvtárunk kínai gyűjteménye újabb 34 dokumentummal bővült.

A gyűjtemény eddig 300 db kínai nyelvű, kínai kiadók gondozásában megjelent dokumentumot tartalmazott. Többek között könyvek, CD-k, DVD-k, nyelvkönyvek és szótárak, szépirodalom, művelődéstörténet, történelem, filozófia, képzőművészet, országismeret, ismeretterjesztő kiadványok közül válogathatott az olvasó. Tovább »

Szakmai délelőtt a magyarországi ruszinok könyvtárában

Helyszín: Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, 1147 Budapest, Gyarmat u. 85/b.

Szakmai délelőtt a magyarországi ruszinok könyvtárában

Szakmai délelőtt a magyarországi ruszinok könyvtárában

2017. július 4-én látogatott el az Országos Idegennyelvű Könyvtár Gyűjteményfejlesztési és Nemzetiségi Osztálya programsorozata harmadik állomására, az Udvari István Magyarországi Ruszinok Könyvtárába. E szakmai délelőttök lehetőséget adnak arra, hogy a hazai nemzetiségeket az OIK széles körben, a széles nagyközönség számára is bemutassa, közelebbről megismerhetővé tegye, rámutatva arra, hogy hazai nemzetiségeink műveltségi kincseikkel, nyelvükkel, irodalmukkal, tradícióikkal szerves részei Magyarországnak, ezért feltétlenül támogatandók, világossá téve egyszersmind azt, hogy e kisebbségekkel teljes az ország kultúrája.

A magyarországi ruszinok, e minden országban kisebbségben élő nép bemutatása ezért különösen fontos. A Kárpátalja, a mai Szlovákia, a Vajdaság területén élő, többnyire görög katolikus vallású, szláv népekkel rokon ruszinok a 19. században ébredtek nemzeti öntudatra. A történelmi Magyarország különböző tájegységein élő ruszinok identitásának kialakulása nem egy időben, nem azonos formában történt. A sokáig saját értelmiség nélkül élő, jórészt zsellér-és pásztornép ruszinság önszerveződése emiatt nem volt zökkenőmentes, azért is, mert a kommunizmus évei alatt a szovjethatalom a ruszin nép asszimilálására, hovatovább megsemmisítésére törekedett. Identitásuknak ezért ma is alapja, meghatározó eleme, hogy kulturálisan, néphagyományaikban, vallásukban és nyelvileg is elkülönülnek az ortodox ukrán, valamint orosz néptől. Magyarország mellett Szlovákiában, Ukrajnában, Lengyelországban, de Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban is élnek ruszinok. Tovább »

Elhunyt Jókai Anna

Jókai Anna

Életének 85. évében június 5-én elhunyt Jókai Anna Kossuth-nagydíjas, Kossuth-díjas írónő.

1932. november 24-én született Budapesten. Kései gyermek volt, hamar a könyvek, az olvasás felé fordult. Az írással gimnazista korában kezdett el foglalkozni: verseket, novellákat írt.

Színiakadémiára felvételizett, de nem vették fel. Több helyen is dolgozott mielőtt 1956-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-történelem szakára.  Az egyetem elvégzése után egy általános iskolában kezdett el tanítani.

A 60-as évek közepén fordult újra az írás felé. 1966-ban a Kortárs című folyóiratban publikálta első novelláját Családi kör címmel. Első regénye 4447 címmel 1968-ban a Magvető kiadónál jelent meg.

Ezeket az első műveket kritikai realizmusként illetve a naturalizmusként értékelték a kortársak. Majd fokozatosan kialakult sajátos írói hangja, melyet Ő maga nevezett el „spirituális realizmusnak”.

1970-ben József Attila díjjal jutalmazták.

1976-tól szabadúszó író. Ebben az időszakban szinte évente jelennek meg művei.

1980-ban a Napok című regényéért megkapta Lengyelországban a PAX kiadó Pietržak-díját.

1989-től az Írók Szakszervezetének tagja, 1997-től elnöke. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2000-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja is.

1998-ben jelent meg Ne féljetek című regénye. 2000-től 2006-ig a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke.

2007-ben a Samuel Beckett és Madách Imre drámái által ihletett, a misztériumdráma műfaját megidéző Godot megjött című művével jelentkezett, 2012-ben pedig egy új regénnyel, az Éhes élet cíművel.

  1. augusztus 20-án a Magyar Érdemrend polgári tagozatának nagykeresztjével, 2014. március 15-én Kossuth-nagydíjjal tüntették ki.

Az idei Könyvhétre jelenik meg Átvilágítás című memoár kötete, mely egész életének összegzése. A kötet az önéletíráson kívül az emberiség sorsáért érzett aggodalom kifejezése, melyet egyben valamiféle útmutatónak is szánt.

Sáska Gáborné

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

Mit mondhattam akkor

Az online Liget folyóirat pályázata, ezzel a gondolatébresztő címmel szeretne ismeretlen alkotókat mozgósítani. A hívó kifejezéshez bárhogyan kapcsolódó, bármilyen formában és stílusban megírt, magas színvonalon elkészített műveket (vers, novella, esszé) várnak, amelyek tetszés szerint élhetnek az online folyóirat technikai lehetőségeivel. (Szabadon felhasználható a hang-, kép-, filmrészlet.)

A szerzők több írást is beküldhetnek, de nagyon fontos, hogy csak publikálatlan szövegekkel pályázhatnak. Az online megjelenés is publikációnak számít.

A pályamunkákat postai vagy elektronikus úton juttathatják el a szerkesztőség címére. A beküldött műveket folyamatosan olvassák és a jelentkezőknek e-mailben visszajelzést küldenek.

Jutalmazás:

A kiválasztott alkotások megjelennek az online Liget folyóiratban. A legígéretesebb szerzők honoráriumot és folyamatos megjelenési lehetőséget kapnak.

További információ kérhető Horgas Judittól a palyazat@ligetmuhely.com címen.

A jelentkezés határideje: 2016.12.16.

Weboldal: http://ligetmuhely.com/mit-mondhattam-akkor/

Email: palyazat@ligetmuhely.com

Liget Szerkesztőség: 1122 Budapest, Kissvábhegyi út 4-6. Tovább »

Korábban »