Nincs kategorizálva : Kávészünet

A hét könyve

Denisa Fulmeková: Konvália

Denisa Fulmeková: Konvália

Denisa Fulmeková: Konvália

A történet az 1936-ban, a szlovákiai Malackán kezdődik. A helybeli zsidó vendéglős gyönyörű 19 éves lánya, Valéria Reiszová egy napon egy író-olvasótalálkozó első sorából elbűvölve figyeli az éppen lendületes pátosszal szavaló közismert ferences rendi szerzetest, pap-költőt, a tizenkét évvel idősebb Rudolf Dilongot. Tekintetük találkozásából szerelem lesz első látásra. Kapcsolatukról a rossz nyelvek pletykálni kezdenek, s Dilongot 1939-ben át is helyezik Malackáról Galgócra. A szerzetes-poéta irodalmi honoráriumából motorkerékpárt vesz, hogy látogathassa kedvesét. Az 1939-ben németek által létrehozott első Szlovák Köztársaság légköre egyre fojtóbb Valéria számára, ám az 1940-es évek legelején még megjelenik két verseskönyve, melyek fölött Dilong bábáskodik. Tovább »

Új kínai nyelvű könyvekkel gazdagodott az Országos Idegennyelvű Könyvtárban működő Kínai Sarok

Új kínai nyelvkönyveink

Új kínai nyelvkönyveink

A Magyarországon egyedülálló kínai nyelvű gyűjtemény, a Kínai sarok 2014-ben nyílt meg az olvasó közönség számára. A Kínai sarok (Chinese Corner) projektet a Kínai Népköztársaság Oktatási Minisztériumának Hanban intézménye 2012 júliusában indította.

Az idén könyvtárunk kínai gyűjteménye újabb 34 dokumentummal bővült.

A gyűjtemény eddig 300 db kínai nyelvű, kínai kiadók gondozásában megjelent dokumentumot tartalmazott. Többek között könyvek, CD-k, DVD-k, nyelvkönyvek és szótárak, szépirodalom, művelődéstörténet, történelem, filozófia, képzőművészet, országismeret, ismeretterjesztő kiadványok közül válogathatott az olvasó. Tovább »

Szakmai délelőtt a magyarországi ruszinok könyvtárában

Helyszín: Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, 1147 Budapest, Gyarmat u. 85/b.

Szakmai délelőtt a magyarországi ruszinok könyvtárában

Szakmai délelőtt a magyarországi ruszinok könyvtárában

2017. július 4-én látogatott el az Országos Idegennyelvű Könyvtár Gyűjteményfejlesztési és Nemzetiségi Osztálya programsorozata harmadik állomására, az Udvari István Magyarországi Ruszinok Könyvtárába. E szakmai délelőttök lehetőséget adnak arra, hogy a hazai nemzetiségeket az OIK széles körben, a széles nagyközönség számára is bemutassa, közelebbről megismerhetővé tegye, rámutatva arra, hogy hazai nemzetiségeink műveltségi kincseikkel, nyelvükkel, irodalmukkal, tradícióikkal szerves részei Magyarországnak, ezért feltétlenül támogatandók, világossá téve egyszersmind azt, hogy e kisebbségekkel teljes az ország kultúrája.

A magyarországi ruszinok, e minden országban kisebbségben élő nép bemutatása ezért különösen fontos. A Kárpátalja, a mai Szlovákia, a Vajdaság területén élő, többnyire görög katolikus vallású, szláv népekkel rokon ruszinok a 19. században ébredtek nemzeti öntudatra. A történelmi Magyarország különböző tájegységein élő ruszinok identitásának kialakulása nem egy időben, nem azonos formában történt. A sokáig saját értelmiség nélkül élő, jórészt zsellér-és pásztornép ruszinság önszerveződése emiatt nem volt zökkenőmentes, azért is, mert a kommunizmus évei alatt a szovjethatalom a ruszin nép asszimilálására, hovatovább megsemmisítésére törekedett. Identitásuknak ezért ma is alapja, meghatározó eleme, hogy kulturálisan, néphagyományaikban, vallásukban és nyelvileg is elkülönülnek az ortodox ukrán, valamint orosz néptől. Magyarország mellett Szlovákiában, Ukrajnában, Lengyelországban, de Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban is élnek ruszinok. Tovább »

Elhunyt Jókai Anna

Jókai Anna

Életének 85. évében június 5-én elhunyt Jókai Anna Kossuth-nagydíjas, Kossuth-díjas írónő.

1932. november 24-én született Budapesten. Kései gyermek volt, hamar a könyvek, az olvasás felé fordult. Az írással gimnazista korában kezdett el foglalkozni: verseket, novellákat írt.

Színiakadémiára felvételizett, de nem vették fel. Több helyen is dolgozott mielőtt 1956-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-történelem szakára.  Az egyetem elvégzése után egy általános iskolában kezdett el tanítani.

A 60-as évek közepén fordult újra az írás felé. 1966-ban a Kortárs című folyóiratban publikálta első novelláját Családi kör címmel. Első regénye 4447 címmel 1968-ban a Magvető kiadónál jelent meg.

Ezeket az első műveket kritikai realizmusként illetve a naturalizmusként értékelték a kortársak. Majd fokozatosan kialakult sajátos írói hangja, melyet Ő maga nevezett el „spirituális realizmusnak”.

1970-ben József Attila díjjal jutalmazták.

1976-tól szabadúszó író. Ebben az időszakban szinte évente jelennek meg művei.

1980-ban a Napok című regényéért megkapta Lengyelországban a PAX kiadó Pietržak-díját.

1989-től az Írók Szakszervezetének tagja, 1997-től elnöke. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2000-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja is.

1998-ben jelent meg Ne féljetek című regénye. 2000-től 2006-ig a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke.

2007-ben a Samuel Beckett és Madách Imre drámái által ihletett, a misztériumdráma műfaját megidéző Godot megjött című művével jelentkezett, 2012-ben pedig egy új regénnyel, az Éhes élet cíművel.

  1. augusztus 20-án a Magyar Érdemrend polgári tagozatának nagykeresztjével, 2014. március 15-én Kossuth-nagydíjjal tüntették ki.

Az idei Könyvhétre jelenik meg Átvilágítás című memoár kötete, mely egész életének összegzése. A kötet az önéletíráson kívül az emberiség sorsáért érzett aggodalom kifejezése, melyet egyben valamiféle útmutatónak is szánt.

Sáska Gáborné

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

Mit mondhattam akkor

Az online Liget folyóirat pályázata, ezzel a gondolatébresztő címmel szeretne ismeretlen alkotókat mozgósítani. A hívó kifejezéshez bárhogyan kapcsolódó, bármilyen formában és stílusban megírt, magas színvonalon elkészített műveket (vers, novella, esszé) várnak, amelyek tetszés szerint élhetnek az online folyóirat technikai lehetőségeivel. (Szabadon felhasználható a hang-, kép-, filmrészlet.)

A szerzők több írást is beküldhetnek, de nagyon fontos, hogy csak publikálatlan szövegekkel pályázhatnak. Az online megjelenés is publikációnak számít.

A pályamunkákat postai vagy elektronikus úton juttathatják el a szerkesztőség címére. A beküldött műveket folyamatosan olvassák és a jelentkezőknek e-mailben visszajelzést küldenek.

Jutalmazás:

A kiválasztott alkotások megjelennek az online Liget folyóiratban. A legígéretesebb szerzők honoráriumot és folyamatos megjelenési lehetőséget kapnak.

További információ kérhető Horgas Judittól a palyazat@ligetmuhely.com címen.

A jelentkezés határideje: 2016.12.16.

Weboldal: http://ligetmuhely.com/mit-mondhattam-akkor/

Email: palyazat@ligetmuhely.com

Liget Szerkesztőség: 1122 Budapest, Kissvábhegyi út 4-6. Tovább »

Decemberi ’Zsákbamacska’ akció

Az idén is készültünk meglepetéssel könyvtárunk olvasóinak, látogatóinak! Ajándékozza meg magát vagy ismerősét egy könyvvel, válasszon egyet a dobozból!

Vásároljon 300 Ft-ért zsákbamacskakönyvet!

Az akcióból befolyt összeget állománygyarapításra fordítjuk.

December 5. és 23.-a között a ’Filléres könyvvásár’ területén becsomagolt könyvek várják az olvasókat, vendégeket.

Zsákbamacskakönyv akció

Zsákbamacskakönyv akció

Kellemes ünnepeket kíván az Országos Idegennyelvű Könyvtár minden munkatársa!

Megújult az EBSCO Academic Serch Ultimate – Ingyenes tesztlehetőség

EBSCO Academic Search Ultimate

EBSCO Academic Search Ultimate

Figyelem! December 31-ig ingyen tesztelhetik az OIK-ban a megújult EBSCO-t!

Az Academic Serch Ultimate jellemzői:

  • Több, mint 12 400 teljes szövegű tudományos folyóirat, magazin és időszaki kiadvány minden tudományterületről
  • Még több lektorált, teljes szövegű tudományos folyóirat
  • Még több teljes szövegű folyóirat, amit a Scopus és a Web of Science is indexelt
  • Még több, a vezető bibliográfiák által (pl.SciFinderR, PsycINFOR, GeoRef, Ei Compendex, EMBASER) indexelt teljes szövegű folyóirat
  • Még több eredeti nyelvű teljes szövegű folyóirat Európából, Ázsiából, Óceániából, és Latin-Amerikából

Jöjjön, próbálja ki a megújult EBSCO Academic Serch Ultimate-t!

„Elhatároztam, hogy író leszek, és az anyanyelvemen fogok írni.”

Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.)

Kertész Imre
(Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.)

Európa nyomasztó öröksége kötetének címadó írásával búcsúzunk a Nobel- és Kossuth-díjas magyar írótól, műfordítótól.

Európa nyomasztó öröksége

A mögöttünk álló évszázad szörnyű megpróbáltatásai közt akadt egy váratlan és örömteli fordulat is: a szovjet birodalom vértelen összeomlására gondolok, erre a megrendítő, nehezen felfogható eseményre, amely éppoly öntörvényűen zajlott le, akár a lenyűgöző természeti jelenségek, amelyeket rettegve vagy gyönyörködve bámulunk, befolyásolni őket azonban nem tudjuk. Mikor aztán összedőlt a nagy agyagvár, kigyúltak az örömtüzek, és Európa-szerte megkezdődött a gondtalan ünneplés. Csak az első eufória elmúltával gondoltak az örökségre is, a kimúlt óriás iszonyú hagyatékára, s a szorongás légkörében hirtelen megszületett az európai eszme. Tovább »

Együttműködés a Fővárosi Görög Önkormányzattal

Arvanitidu Sztamatula, az önkormányzat elnöke és dr. Papp Anna Mária, az OIK főigazgatója

Arvanitidu Sztamatula, a Fővárosi Görög Önkormányzat elnöke és dr. Papp Anna Mária, az OIK főigazgatója

2016. február 17-én együttműködési megállapodást kötött az Országos Idegennyelvű Könyvtár és a Fővárosi Görög Önkormányzat. A szerződést az FGÖ részéről Arvanitidu Sztamatula, az önkormányzat elnöke és dr. Papp Anna Mária, az OIK főigazgatója írta alá.

A két intézmény közötti szakmai együttműködés többek között a hazai görög folyóiratok digitalizált változatának nyilvánossá tételét szolgálja, így az Ellinismos folyóirat elődje, az ENIMEROTIKO DELTIO a kiadó engedélyével, teljes szöveggel az OIK katalógusában elérhető, szabadon olvasható, letölthető bárki számára.

A magállapodás szerint a könyvtár a Fővárosi Görög Önkormányzat számára kulturális jellegű programjaihoz a jövőben helyet biztosít, 2016. március 25-én várható az első görög rendezvényük.

Pancsosz Alexandra
főosztályvezető, görög nyelvi referens

Leszja Ukrajinka születésének 145. évfordulója

Leszja Ukrajinka

Leszja Ukrajinka

Égetni – égni –csak nem sorvadni!
Leszja Ukrajinka

Leszja Ukrajinka (1871-1913) az ukrán klasszikus irodalom legnagyobb női költője. Az ukrán közösség világszerte megemlékezik Leszja Ukrajinka születésének 145. évfordulójára.

Egy sápadt, panaszkodó, elégedetlen, forradalmakkal kísérletező kornak volt ízig-vérig a leánya, életének nagy részét halálosan beteg, és mégis győzte erővel, hogy lángot gyújtson a kor sötétjében. Bár reménytelenül, de remélek – írta; szabadságról és testvériségről énekelt csengő hangon, ritka nagy művészettel, mindig új és eredeti gondolatokkal: ezért lett az ukrán költészet egyik legkiemelkedőbb képviselője Leszja Ukrajinka. Sőt, ami a tág költői skálát, a formagazdagságot, a csiszoltságot, a világ kultúrájának áttekintő szemléletét illeti, ő a legmagasabbra emelkedik ki az ukrán nép költői közül. Választott neve hitvallás. Egy olyan korban tett hitet nemzeti hovatartozása mellett, amikor a cári eloroszosító politika tagadta az ukránok nemzeti létét, s nyelvüket parasztbeszédé, nyelvjárássá akarta degradálni. Alig öt évvel a költőnő születése után, 1876-ban például még az ukrán nyelvű színielőadásokat is betiltották a hatóságok. Tehát ilyen világban választotta magának az „Ukrajinka” nevet Larisza Koszacs, – írta Leszja Ukrajinkáról 1972-ben Radó György, irodalomtörténész és műfordító. Tovább »

Korábban »