Kávészünet

A hét könyve

Doina Ruști: Mâța vinerii

Doina Ruști: Mâța vinerii

Doina Ruști: Mâța vinerii

Aki már olvasta Doina Ruști Fanarióta kézirat című regényét, ismerős világgal találkozik. A „Mâța vinerii” (Péntek macskája) című történelmi regénye szintén a 18. század fanarioták különleges világába repít vissza, egy képzeletbeli Walachia színes és pezsgő világába, ahol az emberek életében fontos szerepe van a mágiának.  A történet középpontjában „Péntek macskája” áll, egy félelmetes varázsló, akiről úgy hírlik, hogy halált és szerencsétlenséget hoz az emberekre, és „azért jön Bukarestbe, hogy felfalja a bukarestiek boldogságát.” Tovább »

Francia irodalmi díjak 2017

Irodalmi díjak

Irodalmi díjak

Idén is elérkezett a legnagyobb irodalmi díjak kihirdetésének időszaka Franciaországban. A szeptember elején kezdődő válogatások nem csak az íróknak, de a könyvkiadóknak is izgalmas heteket jelentenek. Franciaországban szinte minden hétre esik valamilyen irodalmi díjátadó. Azonban a most átadásra kerülő díjak a legjelentősebbek.

A válogatás három fordulós: szeptember első felében kerül sor az elsőre, és általában 10-15 cím kerül fel a listákra. Majd ezt követi október közepe táján és végén még két forduló, hogy a végére már csak általában 4-5 cím maradjon versenyben. A díjak kihirdetésére november elején kerül sor, óriási médiafigyelem közepette. Tovább »

A Georg Büchner–díj kitüntetettje, Jan Wagner

Jan Wagner

Jan Wagner

Idén a költő Jan Wagner kapta a neves német Georg Büchner–díjat, amelyet munkásságáért érdemelt ki. A díjjal járó 50. 000 euró pénzjutalmat október 28-án vette át Darmstadtban. A zsűri értékelése szerint: „Jan Wagner verseiben összekapcsolódik a játékos nyelvi öröm és a mesteri formalitás, a zenei érzékelhetőség és az intellektuális tömörség. […] Kimeríthetetlen fantáziával és érzékkel teremt pillanatokat az apró és kíváncsi részletek felfedezésével, amelyekben úgy mutatja meg a világot, mintha először látnánk. A költőt ezért a lírai nyelvművészetért jutalmazták, amely egyszerre élesíti az észlelésünket és a gondolkodásunkat.” A szerző így vall munkásságáról: „Meggyőződésem, hogy a jelentéktelenből is születhet vers, amely magában hordozza a legösszetettebb dolgokat.” Tovább »

A hét könyve

Gerhard Roth: Grundriss eines Rätsels

Gerhard Roth: Grundriss eines Rätsels

Gerhard Roth: Grundriss eines Rätsels

Bécsben egy író életét veszti gázrobbanásban, három csecsen menekültet kegyetlenül meggyilkolnak, egy gyógyszerésznő gyermekével nehéz körülmények között él, egy jelenleg Hamburgban élő színész visszatér a szülőföldjére, egy önmagától menekülő újságírónő Japánba, Tokióba utazik, végül egy idős férfi szemtanúja az 1902-es velencei harangtorony ledőlésének.   Tovább »

A Napút legújabb számának melléklete az OIK műfordítás-pályázatának anyagát hozza

Napút 2017/7

Napút 2017/7

Az évente tíz számmal jelentkező Napút folyóirat, mint neve is utal rá, a kulturális élet átfogó bemutatására törekszik. Minden szám egy-egy tematikus megközelítés köré szerveződik, és tartalmaz egy – témájában ahhoz nem kapcsolódó – Napút-füzetek című mellékletet.

A 2017/7. szám melléklete könyvtárunk 12. műfordítás-pályázatának anyagát hozza. A bolgár Plamen Dojnov „Ungarski kompleks” című versét húsz változatban küldték be pályázóink. A Napút-füzetek ebből 14-et tartalmaz. (Az említett versek katalógusunkban.) Természetesen az első három helyezett (Németh Erzsébet, Doncsev Toso és Szöllősi Dávid) és a különdíjas (Bódai-Soós Judit) alkotásait, valamint a zsűri által közlésre kiválasztott további nyolc fordítást. A mellékletben olvasható két zsűritag, Szondi György és Lackfi János pályázat-értékelő esszéje is. Tovább »

A hét könyve

Gorączka o świcie

Gorączka o świcie

Gárdos Péter: Hajnali láz

Gárdos Péter forgatókönyvíró, filmrendező első regénye a Hajnali láz, melyben a szülei megismerkedésének nem mindennapi történetét írja le. Ezt a szerelmi történetet maga az élet rendezte, alapját az író szüleinek – Gárdos Miklósnak és Ágnesnek (regénybeli nevén Lilinek) – 1945 szeptemberétől 1946 februárjáig folytatott levelezése képezi.

117 egyforma levéllel kezdődik minden, melyeket a háború után egy Gotland szigeti rehabilitációs kórházból küld Miklós a szintén Svédországban ápolt magyar lányoknak, hogy egyiküket végül feleségül vegye. Élni és szeretni akar, annak ellenére, hogy súlyos tüdőbetegsége miatt orvosa csak hat hónapot jósol neki. Lili egyike azoknak a fiatal nőknek, akik válaszolnak a levélre, de Miklós számára hamarosan ő lesz az egyetlen. Tovább »

Robert Menasse, a 2017-es Német Könyvdíj győztese

Robert Menasse

Robert Menasse

2017. október 9-én a Frankfurti Könyvvásár előestéjén átadták a legjobb német könyvnek járó díjat. Idén az osztrák származású Robert Menasse a Die Hauptstadt (A főváros) című regényével nyerte el a díjat és a vele járó 25. 000 euró pénzjutalmat. Eredeti hangú regényével maga után utasította a döntőbe jutott öt művet: Gerhard Falkner Romeo oder Julia, Franzobel Das Floß der Medus, Thomas Lehr Schlafende Sonne, Marion Poschmann Die Kieferninseln és Sasha Marianna Salzmann Außer sich.

A főváros című regény krimielemeket is tartalmazó ironikus hangvételű társadalmi mű, melynek cselekménye Brüsszelben játszódik, és az EU bürokratikus rendszerét vitatja.

„Die Hauptstadt (A főváros) című regénnyel az író teljesítette a magával szemben támasztott elvárásokat: a jelenkort irodalmi szinten úgy valósítja meg, hogy az olvasó magára ismer benne és az utókor is érteni fogja.” „A regény sokrétegű, olyan létfontosságú témák kérdéseivel foglalkozik, mint a magánélet és a társadalom. Dramaturgiai jártasággal ás a világ mélyrétegeibe.” – értékeli a zsűri a díjnyertest.

A Frankfurti Könyvvásár a világ legnagyobb könyvvására, amelyet minden év októberében megrendeznek. Idén október 11-15. között kerül sor a megrendezésére.

A szerző további művei a könyvtárunk gyűjteményében.

Nógrádi Rita

A hét könyve

Denisa Fulmeková: Konvália

Denisa Fulmeková: Konvália

Denisa Fulmeková: Konvália

A történet az 1936-ban, a szlovákiai Malackán kezdődik. A helybeli zsidó vendéglős gyönyörű 19 éves lánya, Valéria Reiszová egy napon egy író-olvasótalálkozó első sorából elbűvölve figyeli az éppen lendületes pátosszal szavaló közismert ferences rendi szerzetest, pap-költőt, a tizenkét évvel idősebb Rudolf Dilongot. Tekintetük találkozásából szerelem lesz első látásra. Kapcsolatukról a rossz nyelvek pletykálni kezdenek, s Dilongot 1939-ben át is helyezik Malackáról Galgócra. A szerzetes-poéta irodalmi honoráriumából motorkerékpárt vesz, hogy látogathassa kedvesét. Az 1939-ben németek által létrehozott első Szlovák Köztársaság légköre egyre fojtóbb Valéria számára, ám az 1940-es évek legelején még megjelenik két verseskönyve, melyek fölött Dilong bábáskodik. Tovább »

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk:

Pályázatajánló

Pályázatajánló

Inspiráló nők

 A Marie Claire és a Triumph kampánya a nők közötti összefogás fontosságára hívja fel a figyelmet. A résztvevők egy esszében idézik fel az emlékeiket arról a személyről, aki a legtöbb támogatást adta vagy a legjobb példát állította eléjük az elmúlt évek során. A szakmai zsűri elismerését leginkább olyan szívhez szóló történetekkel lehet elnyerni, amelyekben nők segítették a nőket és a siker hatványozottan érvényesült. Tovább »

A hét könyve

Natascha Wodin: Mariupolból jött

Natascha Wodin: Mariupolból jött

Ha te láttad volna, amit én láttam.” – Újból és újból visszatérő sorok: mindenekelőtt a szótlan édesanyjának erre az egy, sokszor megismételt mondatára emlékszik vissza az írónő. Amit azonban ez alatt értett az édesanyja, azt magával vitte a sírba. Natascha Wodin Mariupolból jött (Sie kam aus Mariupol) című regényében édesanyja megrendítő sorsát örökíti meg, aki az ukrajnai kikötővárosból, Mariupol-ból származott. Fiatal nőként érte a veszteség nemesi származású családját a sztálinista terror éveiben. Majd 1944-ben kényszermunkára hurcolták a náci Németországba „keleti munkásnak” (Ostarbeiter). Túlélte, azonban megtört és reményvesztetté vált. Olyannyira, hogy tizenegy évvel később egy nyugat-német kisvárosban megfosztotta magát az élettől. „ Gyerekek voltunk, a húgom csak négy, én pedig tízéves, amikor 1956-ban szótlanul egy októberi napon elhagyott minket és nem tért vissza többé.Tovább »

Korábban »